A visszatérő oktatás ellentmondásai – felnőttképzési tanfolyamok tapasztalatai

Mihály Fónai; Orsolya Nyilas

doi:10.17165/tp.2024.2.15-26

Szerzők

Fónai Mihály Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola https://orcid.org/0000-0003-1896-9883
Nyilas Orsolya Nyíregyházi Egyetem Alkalmazott Humántudományok Intézete https://orcid.org/0009-0005-2748-6308

DOI:

https://doi.org/10.17165/tp.2024.2.15-26

Kulcsszavak:

visszatérő oktatás, munkaerőpiaci képzés, résztvevők elvárásai

Absztrakt

Az élethosszig tartó tanulás paradigmája azon a feltevésen alapul, hogy a versenyképes tudásalapú társadalomban és gazdaságban egyre nagyobb az igény arra, hogy a felnőttkori tanulást segítő intézmények igazodjanak az egyéni és közösségi elvárásokhoz, hogy az egyének életük bármely szakaszában elkezdhessenek tanulni, bármilyen tanulási formát választhassanak. Ezzel összefüggésben az 1970-90-es években a felnőttkori tanulást jelentősen meghatározták azok az elméleti koncepciók, modellek melyek a visszatérő oktatással (recurrent education) kapcsolatban jelentek meg és nyertek alkalmazást a lifelong learning fogalmán belül, a rekurrens oktatás koncepciójának részeként. Tanulmányunkban támogatott munkaerőpiaci képzések eredményességét és a részvevők motivációit, véleményét, elvárásait elemezzük. A képzések résztvevőivel kérdőíves adatfelvétel és fókuszcsoportos interjú készült Nyíregyházán, 2012-19 között, öt tanfolyam keretében. A kutatás eredményei közül a „visszatérő oktatást” (más fordításban „ismétlődő oktatást”) alakító főbb jelenségek, változók hatásait mutatjuk be. Kutatásunkat feltáró, problémamegfogalmazó jellegűként értelmezzük, tekintettel a visszatérő oktatás kapcsán megfogalmazott állításunkra, mely szerint a visszatérő oktatást és a képzésekben való részvételt sok esetben a külső kényszerek alakítják (a kutatás feltáró jellege ellenére az alaptézis tesztelése miatt fogalmaztuk meg hipotéziseinket).

Szerző életrajzok

Fónai Mihály, Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola

fonai.mihaly@arts.unideb.hu
Nyilas Orsolya, Nyíregyházi Egyetem Alkalmazott Humántudományok Intézete

nyilas.orsolya@nye.hu

Hivatkozások

Ábrahám, K. (2015a). A felnőttképzés integrációs szerepe az alacsony képzettségűek körében az Észak-alföldi régióban. Socio.hu 5(3), 223–238. https://socio.hu/index.php/so/article/view/534

Ábrahám, K. (2015b). Felnőttként az iskolapadban. A felnőttképzés szerepe az érettségivel nem rendelkező személyek munkaerő-piaci integrációjában. L’ Harmattan Kiadó.

Barry, J. H. (2015). Much in Little? Revisiting ‘lifelong education’, ‘recurrent education’, and ‘de-schooling’ in the age of ‘lifelong learning’. In World Forum 2015 Lifelong learning for all. UNESCO – Paris, 5-6 February 2015. Volume: Contributions 4th World Forum, number 5a (pp. 1–28.). https://unesdoc.unesco.org/ark:/48223/pf0000243724

Csoma, Gy. (2009). Felnőttoktatási sajátosságok. https://ofi.oh.gov.hu/tudastar/problemak-kerdesek/felnottoktatasi

Faure, E., Herrera, F., Kaddoura, A. R., Lopes, H., Petrovski, A.V., Rahnema, M., & Ward, F. C. (1972). Learning to be: the world of education today and tomorrow. UNESCO. https://unesdoc.unesco.org/ark:/48223/pf0000001801

Györgyi, Z. (2012). A képzés és a munkaerőpiac - Találkozások és töréspontok. Új Mandátum Könyvkiadó.

Hajdú, D., & Koncz, G. (2021). Megélhetési tanulók a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei felnőttképzésben. Területi Statisztika, 61(2), 229–254. https://doi.org/10.15196/TS610206

Hajdú, D. (2023). Az álláskeresőknek meghirdetett felnőttképzés vizsgálata Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében. [PhD értekezés tézisei]. MATE Gazdaság-és Regionális Tudományok Doktori Iskola. https://phd.mater.uni-mate.hu/282/6/tezis_DOI.pdf

Halmos, Cs. (2005). A felnőttképzésben résztvevők elhelyezkedése, különös tekintettel a hátrányos helyzetű rétegekre, régiókra. Kutatási zárótanulmány. Nemzeti Felnőttképzési Intézet.Harangi, L. (2009). A „lifelong learning” paradigma és hatása a közoktatásra. Magyar Pedagógiai Társaság Felnőttnevelési Szakosztály. https://ofi.oh.gov.hu/tudastar/tanulas-kora/lifelong-learning

Hasan, A. (1996). Lifelong learning. In A. C. Tuijnman (Ed.), The international encyclopedia of adult education and training (2nd ed., pp. 33–41). Pergamon Press.

Homolya-Juhász, F. (2016). 2016. évben befejezett főbb aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök hatékonyságának vizsgálata. Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztálya.

Jarvis, P., & Wilson, A.L. (2022). International Dictionary of Adult and Continuing Education. Kogan Page.

Kovács, I. V. (2004). A lisszaboni folyamat és az oktatás. Barcelonától az első időközi jelentés elfogadásáig (2002-2004 március). Új Pedagógiai Szemle 54(7-8), 153–174.

Le Dai, B. (2022). Az álláskeresők körében végzett felnőttképzés munkaerőpiaci hatásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Studia Mundi – Econimica, 9(4), 64–73. https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2022.09.04.64-73

National Agency for Education (2000). Lifelong Learning and Lifewide Learning. Liber Distribution Publikationstjänst.

Németh, B. (2003). A lifelong learning paradigmája és annak hatása az Európai Unió oktatáspolitikájára. PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskola, Politikatudományi Doktori Program. https://idi.btk.pte.hu/dokumentumok/disszertaciok/nemethbalazstezis.pdf

Nyilas, O. (2021a). Kényszer vagy kitörési lehetőség a visszatérő tanulás a felnőttképzésben? In I. Novák (Ed.), Felemelő oktatás: Tanulmányok Fónai Mihály tiszteletére (pp. 138–148). CHERD-Hungary.

Nyilas, O. (2021b). Lifelong learning vagy „visszatérő tanulás”? In Gy. Molnár, & E. Tóth (Eds.), A neveléstudomány válaszai a jövő kihívásaira. XXI. Országos Neveléstudományi Konferencia. Program, előadás-összefoglalók (p. 343). MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság, Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet.

Nyilas, O. (2022). Lifelong learning és a valóság. In A. Bordás, & M. K. Domján (Eds.), Egy évtized kihívásai, változásai a pedagógusképzés és a neveléstudományok területén. III. Oktatás Határhelyzetben Konferencia – absztraktkötet (p. 41). Partiumi Keresztény Egyetem.

Sutton, P. J. (1996). Lifelong and Continuing Education. In A. C. Tuijnman (Ed.), International Encyclopedia of Adult Education and Training (2nd ed., pp. 27–33). Pergamon Press.

Tuijnman, A.C. (1996). Recurrent Education. In A. C. Tuijnman (Ed.), International Encyclopedia of Adult Education and Training (2nd ed., pp. 99–106). Pergamon Press.