Növényföldrajzi adatok a Völgység és a Tolnai-hegyhát keleti felére jellemző klímazonális vegetáció meghatározásához
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3772Palavras-chave:
klímazonális vegetáció, löszflóra, növényföldrajz, Völgység, Tolnai-hegyhátResumo
Ezen írásban növényföldrajzi adatokkal, speciális sztyepp-és erdőssztyepp-jelleget mutató fajok együttes előfordulásával bizonyítjuk, hogy a Völgység és a Tolnai-hegyhát keleti felének klímazonális vegetációja a tatárjuharos lösztölgyes (Aceri tatarici-Quercetum Zólyomi 1957), ezért e tájak egységesen kezelendők, és el kell különíteni őket a magasabb dombvidéki területektől. A legfontosabb bizonyító erejű fajok: Euphorbia glareosa, E. segueriana, Astragalus austriacus, A. onobrychis, Stipa capillata, Vinca herbacea, Echium italicum, Rapistrum perenne, Thalictrum minus, Taraxacum serotinum.
Referências
Ádám L., Marosi S., Szilárd J. (szerk.) 1981: Magyarország tájföldrajza IV. A Dunántúli-dombság (Dél-Dunántúl). Akadémiai Kiadó, Budapest.
Bartal K. 1910: Adatok Szekszárd környékének flórájához. Bot. Közlem. 9(1): 33–40.
Borhidi A. 1961: Klimadiagramme und Klimazonale Karte Ungarns. Annal. Univ. Sci. L. Eötvös, Budapest, Ser. Biol. 4: 21–50.
Borhidi A. 1981: Az éghajlat. In: Hortobágyi T., Simon T.(szerk): Növényföldrajz, társulástan és ökológia. Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 352–372.
Borhidi A. 2003: Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 p.
Boros Á. 1928: A Pannonicum és a Praeillyricum flóravidékének kapcsolata. Magyar Botanikai Lapok 27: 51–56.
Boros Á. 1938: Florisztikai közlemények II. Bot. Közlem. 35: 310–321.
Boros Á. 1958: A magyar puszta növényzetének származása. Földr. Ért. 7: 33–45.
Boros Á. (ined.): Kéziratos útinaplók, 1915-1972. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest.
Csathó A. I. 2005: A mezsgyék természetvédelmi jelentősége a Kárpát-medence löszvidékein, a Csanádi-hát példáján keresztül. In: Korsós Z. (szerk.): IV. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium. Előadáskötet. Magyar Biológiai Társaság, Budapest. pp. 251–254.
Csathó A. I. 2008: Elsődlegességre utaló fajok az Alföld löszhátain (vázlat). In:. Bartha S., Molnár Zs. (szerk): XI. MÉTA– túra. 2008. október 13–17. Kézirat, Vácrátót.
Csiky J. 2006: Adatok Magyarország flórájához és vegetációjához I. Kitaibelia 10(1): 138–153.
Csiky J., Tóth I. Zs. 2008: Völgység. In: Király G., Molnár Zs., Bölöni J., Csiky J., Vojtkó A. (szerk.): Magyarország földrajzi kistájainak növényzete: MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 137
Csiky J., Farkas S., Király G., Pál R., Purger D., Tóth I. Zs. 2005: A Cirsium boujartii (PILL. et MITTERP.) Schultz Bip. újrafelfedezése Magyarországon. Flora Pannonica. 3: 69–77.
Farkas S. 1990: Kézikönyv a Tolna megyében észlelt védett növényfajok felismeréséhez. Babits Füzetek 4. Szekszárd.
Farkas S. (szerk) 1999: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Fekete G., Molnár Zs., Horváth F. (szerk) 1997: Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer II. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti élőhely-osztályozási rendszer. Természettudományi Múzeum, Budapest.
Gyenizse P. 2001: Természeti környezet szerepe a Völgység településeinek kialakulásában és fejlődésében. In: Szita L., Szőts Z. (szerk.): A Völgység huszadik százada, struktúrák és konfliktusok, Bonyhád pp. 209–216.
Hollós L. 1911: Tolna vármegye flórájához. Bot. Közlem. 10: 89–108.
Horvát A. O. 1939: Gehört das Hügelland von Simontornya zum Mecsek-Gebirge? Borbásia 1(10): 148–150.
Horvát A. O. 1942a: Külsősomogy és környékének növényzete. Borbásia. 4: 1–70.
Horvát A. O. 1942b: A Mecsekhegység és déli síkjának növényzete 2. A Mecsekhegység és környékének flórája. Ciszterci rend, Pécs
Horvát A. O. 1942c: A Dunántúl növényföldrajzi határa keleten. Pannonia 7(3–4): 354–358.
Horvát A. O. 1977: Pótlások és kiegészítések a „Mecsek-hegység és déli síkjának növényzete” ismeretéhez (1942-1971) II. Janus Pannonius Múz. Évk. 19: 37–55.
Horváth A. 2000a: A mezőföldi löszvegetáció términtázati szerveződése. PhD Értekezés. Szeged.
Horváth A. 2000b: A kisszékelyi Hamarászó-völgy botanikai értékei. Kézirat, Szeged. 4pp.
HIM. 1863/64: A Második Katonai Felmérés térképei. Section 61. Colonne XXX. HIM. Hadtörténeti Intézet Múzeum, Budapest. Méretarány: 1:75000.
Illyés E., Bölöni J. (szerk.) 2007: Lejtősztyepek, löszgyepek és erdősszyepprétek Magyarországon. Budapest, 236 pp.
Jakucs P. 1974: A potenciális vegetáció és táji értékelése a Dél-Dunántúlon. Földr. Ért. 23: 295–309.
Király G. 1998: Adatok a Délkelet-Dunántúl flórájához. Somogyi Múz. Közl. 13: 211–215.
Király G. 2006: Kiegészítések Külső-Somogy edényes flórájának ismeretéhez. Somogyi Múz. Közl. 17: 31–40.
Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő. 616 pp.
Kiss I. 1880: Adatok Tolna megye flórájához. Természetrajzi Füzetek 4: 202–209.
Kitaibel P. 1799: Iter Baranyense. In: Gombocz E. (szerk.) 1945: Diaria Itinerarum Pauli Kitaibeli 1–2. Term. Tud. Múz., Budapest, pp. 291–471.
Lehmann A. 1981: Növényzet. In: Ádám L., Marosi S., Szilárd J. (szerk.) 1981: Magyarország tájföldrajza IV. A Dunántúli-dombság (Dél-Dunántúl).Akadémiai Kiadó, Budapest.
Lovász Gy. 1977: Geomorfológiai körzetek. Völgység. In: Lovász Gy. (szerk.): Baranya természeti földrajza, Pécs.
Marosi S., Somogyi S. 1990: Magyarország kistájainak katasztere. Budapest, MTA Földrajztud. Kut. Int.
Máté G. 2008: Vízvölgy, Völgység, Hegyhát. Adalékok dél-dunántúli tájneveink történetéhez. Etno-lore. MTA Néprajzi Kutatóintézetének Évkönyve, Budapest.
Molnár Cs., Molnár Zs., Barina Z., Bauer N., Biró M., Bodonczi L., Csathó A. I., Csiky J., Deák J. Á., Fekete G., Harmos K., Horváth A., Isépy I., Juhász M., Kállayné Szerényi J., Király G., Magos G., Máté A., Mesterházy A., Molnár A., Nagy J., Óvári M., Purger D., Schmidt D., Sramkó G., Szénási V., Szmorad F., Szollát Gy., Tóth T., Vidra T. , Virók V. (2008): Vegetation-based landscape-regions of Hungary. Acta Botanica Hungarica 50(Suppl.): 47–58. https://doi.org/10.1556/ABot.50.2008.Suppl.4
Molnár E., Bokros Sz. 1996: Studies on the demography and life history of Taraxacum serotinum (Waldst. et Kit.) Poir. Folia Geobotanica et Phytotaxonomica. 31: 453–464. https://doi.org/10.1007/BF02812086
Pillich F. 1927: Adatok Tolnavármegye flórájához. Magyar Botanika Lapok. 26: 94–97.
Prinz Gy. 1914: Magyarország földrajza. A magyar föld és életjelenségeinek oknyomozó leírása. Magyar Földrajzi Intézet, Budapest.
Priszter Sz., Borhidi A. 1967: A mecseki flórajárás (Sopianicum) flórájához. Bot. Közlem. 54(3): 149–164.
Purger D. 2002: Adatok a Baranyai-Geresdi-és Szekszárdi-dombság flórájához. In: Salamon-Albert É. (szerk.): Magyar botanikai kutatások az ezredfordulón, Tanulmányok Borhidi Attila 70. születésnapja tiszteletére PTE Növénytani Tanszék, Pécs.
Purger D. 2007: Dél-Dunántúl. In: Illyés E., Bölöni J (szerk.): Lejtősztyepek, löszgyepek és erdőssztyeprétek Magyarországon , Budapest, 135–136. pp.
Purger D., Csiky J. 2007: Continental and Pannonian loess flora and vegetation on the southern border of its distribution. 2nd Botanical Congress 20–22. 09. 2007, Zagreb, Croatia. Book of abstracts, pp. 92.
Purger D. 2008: Adatok a Baranyai-dombság flórájához. Kitaibelia. 13: 17–28.
Purger D., Pál R., Dénes A. 2008: Dél-Baranyai-dombság. In: Király G., Molnár Zs., Bölöni J., Csiky J., Vojtkó A. (szerk.): Magyarország földrajzi kistájainak növényzete: MTA ÖBKI, Vácrátót, 137 pp.
Simon T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 976 pp.
Simon T., Horánszky A., Dobolyi K., Szerdahelyi T., Horváth F. 2000: A magyar edényes flóra értékelő táblázata. In: Simon T. (szerk.): A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 837–955. pp.
Szabó I., Krecsmár V., Szőnyi É., Nyéki E. 2006: Florisztikai és vegetáció tanulmány a Jaba völgyében. Somogyi Múzeumok Közleményei 17: 69–82.
Tamás J. 2001: Tűz utáni szukcesszió vizsgálata feketefenyvesekben. Egyetemi doktori (Ph.D.) értekezés, ELTE TTK. Biológia Doktori Iskola, Budapest, 140 pp.
Teleki B. 2009: A löszflóra jellemzése a Völgység keleti felében. Bot. Közl. 96(1–2): 83–94.
Tóth I. Zs. 2000: A Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetben és közvetlen környékén megfigyelt védett növények II. (1998-1999). Folia comloensis 8: 131–144.
Tóth I. Zs. 2002: A Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetben és közvetlen környékén megfigyelt védett növények III. (2000-2001). Folia comloensis 11: 111–123.
Végh J., Ördög F., Papp L. 1981: Tolna megye földrajzi nevei. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Zólyomi B. 1957: Der Tatarenahorn-Eichen–Lösswald der Zonalen Waldsteppe (Aceri tatarici-Quercetum). Acta Bot. Hung. 3: 401–424.
Zólyomi B. 1958: Budapest környékének természetes növénytakarója. In: Pécsi M. (szerk.): Budapest természeti képe. Akadémiai Kiadó, Budapest, 509–642. pp.
http1: http://www.mecsek.gportal.hu
http2: http://www.terkepcentrum.hu
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2012 Teleki Balázs
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
