Talajszenzorok mérésének felhasználása különböző hazai régiókban történő tájgazdálkodás segítésére
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3494Palavras-chave:
talajszenzor, talajhőmérséklet, hőmérsékletdinamikaResumo
Éghajlatunk folyamatosan melegszik, ami a talajokra is hatással van. A talajok hőmérséklete, illetve a légköri hőmérséklettel szembeni tompító képessége befolyásolja a területen termeszthető növények körét. Vizsgálatunk tárgya egy újonnan kifejlesztett talajszonda hőmérséklet-mérésének tesztelése egy gödöllői szántóterületen. Az általunk alkalmazott talajszenzorok különböző mélységekben mérnek talajhőmérsékletet, negyedórás intervallumokban. 8 cm-es mélységben a napi hőmérsékletingadozás nagyobb volt, mint 30 °C, míg 80 cm-es mélységben ez átlagosan 10 °C-ra csökkent. Statisztikailag az egyes mélységekben mért hőmérsékletadatok között nincs hasonlóság, tehát egyértelmű a hőmérsékletváltozás. Az azonos mélységben mért adatokat táblaszinten is vizsgáltuk, mely alapján következtethetünk egy adott tábla heterogenitására is. A kapott eredmények alapján egyértelmű, hogy szignifikáns különbségek vannak a tábla egyes részei között, azonos mélységben is. Hosszú távú céljaink között szerepel a tájgazdálkodás elősegítése, nem csak táblaszintű következtetések levonása, hanem az eltérő régiók jellemzőinek a leírása. Ehhez egy tábla vizsgálata nem elegendő, több mintaterület elemzésére van szükség.
Referências
Ángyán J. 2003: A környezet- és tájgazdálkodás agroökológiai, földhasználati alapozása. MTA doktori értekezés, Gödöllő
Barczi, A., Centeri, Cs. 2005: Az erózió és defláció tendenciái Magyarországon. In: Stefanovits, P. (szerk.): A talajok jelentősége a 21. században. Magyarország az ezredfordulón. Agrárium. Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián. p. 221–244.
Barczi, A., Ángyán, J., Podmaniczky, L., Pirkó, B., Joó, K., Centeri, Cs., Grónás, V., Vona, M., Pető, Á. 2008: Suggested landscape and agri-environmental condition assessment. Tájökológiai Lapok, 6(1): 77–94.
Bene E. 2015: A vetésidő szerepe a hibridspecifikus kukoricatermesztési technológiák fejlesztésében. Doktori értekezés. Debreceni Egyetem
Centeri, Cs., Császár, A. 2005: A felszínborítás, a lejtőszakasz és a foszfor kapcsolata. Tájökológiai Lapok, 3(1): 119–131.
Centeri, Cs., Pataki, R. 2003: A talajerodálhatósági értékek meghatározásának fontossága a talajveszteség tolerancia értékek tükrében. Tájökológiai Lapok, 1(2): 181–192.
Centeri, Cs., Dobó, Zs., Oláh, I., Farkas, R. 2017: Laboratory analyses of soil probes in sand. Proceedings of the 24th International Poster Day, Bratislava, p. 47–52.
Dong, J., Steele-Dunne, S. C., Ochsner, T. E., van de Giesen, N. 2016: Estimating soil moisture and soil thermal and hydraulic properties by assimilating soil temperatures using a particle batch smoother. Advances in Water Resources, 91: 104–116. https://doi.org/10.1016/j.advwatres.2016.03.008
Dobó, Zs., Centeri, Cs., Oláh, I., Farkas, R., Szabó, K. 2016: First results of soil sensor testing in Hungary. 23rd International Poster Day, Bratislava
Fang K., Li H., Wang Z., Du Y., Wang J. 2016: Comparative analysis on spatial variability of soil moisutre under different land use types in orchard. Scientia Horticulurae, 207: 65–72. https://doi.org/10.1016/j.scienta.2016.05.017
Gomez, J. A. 2017: Sustainability using cover crops in Mediterranean tree crops, olives and vines - Challenges and current knowledge. Hungarian Geographical Bulletin, 66(1): 13–28. https://doi.org/10.15201/hungeobull.66.1.2
Hillel D. 1998: Environmental Soil Physics. Academic Press, San Diego, CA, USA.
Jakab G., Kertész Á., Madarász B., Ronczyk L., Szalai Z. 2010: Az erózió és a domborzat kapcsolata szántóföldön, a tolerálható talajveszteség tükrében. Tájökológiai Lapok 8(1): 35–45.
Jakab G., Centeri Cs., Madarász B., Szalai Z., Őrsi A., Kertész Á. 2011: Parcellás eróziómérések Magyarországon. Talajvédelem (különszám), pp. 139–147.
Jakab G., Madarász B., Szabó J.A., Tóth A., Zachary D., Szalai Z., Dyson J. 2017: Infiltration and Soil Loss Changes during the Growing Season under Ploughing and Conservation Tillage. Sustainability 9(10), 1726. https://doi.org/10.3390/su9101726
Jánosa A. 2011: Adatelemzés SPSS használatával. ComputerBooks Kiadói Kft, Budapest.
Jury, W. A., Gardner, W. R., Gardner, W. H. 1991: Soil Physics, 5th ed, Wiley Toronto, Canada
Kassam, A., Basch, G., Friedrich, T., Gonzalez, E., Trivino, P., Mkomwa, S. 2017: Mobilizing greater crop and land potentials sustainably. Hungarian Geograhical Bulletin, 66(1): 3–11. https://doi.org/10.15201/hungeobull.66.1.1
Kátai J. 2011: Alkalmazott talajtan. Debreceni Egyetem, Nyugat Magyarországi Egyetem, Pannon Egyetem.
Király I., Palkovics A. Mihálka V. 2016: Különböző talajtakarási módok hatása ökológiai szamóca ültetvényben.
Gradus, 3(2): 344–350.
Kunkel, V., Wells, T., Hancock, G. R. 2016: Soil temperature dynamics at the catchment scale. Geoderma, 273: 32–44. https://doi.org/10.1016/j.geoderma.2016.03.011
Malatinszky, Á. 2016: Stakeholder perceptions of climate extremes' effects on management of protected grasslands in a central European area. Weather, Climate, and Society 8(3): 209–217. https://doi.org/10.1175/WCAS-D-15-0029.1
Radke, J. K. 1982: Managing early season soil temperatures in the northern corn belt using configured soil surfaces and mulches. Soil Sci. Soc. Am. J. 46: 1067–1071. https://doi.org/10.2136/sssaj1982.03615995004600050036x
Ragán P., Bakó I. K. és Sedlák G. 2014: Az eltérő vetésidővel összefüggő környezeti változások hatása a kukorica termésére. Agrártudományi Közlemények 2014/55.
Ramakrishna, A., Tam, H. M., Wani, S. P., Long, T. D. 2006: Effect of mulch on soil temperature, moisture, weed infestation and yield of groundnut in northern Vietnam. Field Crops Research, 95(2-3):115-125. https://doi.org/10.1016/j.fcr.2005.01.030
Stefanovits P. 1992: Talajtan. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Szépszó, G. 2008: Regional change of climate extremes in Hungary based on different climate change models of the PRUDENCE project. Időjárás, 112: 265–283.
Varga I., Nagy-Kovács E., Lefler P. 2004: A talajtakarás hatása a talaj nedvességtartalmára aszályos időjárásban Gyöngyösön. Gazdálkodás, 48(9): 122–127.
Ványiné Sz. A., Megyes A., Nagy J. 2010: Vetésidő és az évjárat hatása a kukorica hibridek terméshozamára és a minőségére. Növénytermelés, 59(4): 63–88. https://doi.org/10.1556/Novenyterm.59.2010.4.5
Veres Zs. 2015: A klímaváltozás hatása a síkfőkúti cseres-tölgyes erdő avarprodukciójára és talajdinamikai folyamataira. Doktori értekezés, Debreceni Egyetem.
Vermes L. 1997: Vízgazdálkodás. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest.
Vig R. és Dobos A. 2006: Tápanyag-vizsgálatok összehasonlító vizsgálata különböző adottságú mintaterületeken. Agrártudományi közlemények, 2006/22. különszám.
Yang, H., Feng, J., Zhai, S., Dai, Y., Xu, M., Wu, J., Shen, M., Bian, X., Koide, R. T., Liu, J. 2016: Long-term ditch-buried straw return alters soil water potencital, temperature, and microbial communities in a rice- wheat rotation system. Soil and Tillage Research, 163: 21–31. https://doi.org/10.1016/j.still.2016.05.003
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2017 Dobó Zsófia, Oláh Izabella, Farkas Róbert
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
