Az Ócsai Turjánvidék Natura 2000-es kijelölt területeinek nagygombái
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3446Palavras-chave:
fajdiverzitás, vegetációtípusok, veszélyeztetettségResumo
Jelen munkánk célja, hogy egy mikológiai szempontból kevéssé kutatott terület újabb adataival járuljunk hozzá a hazai nagygombafajok előfordulásának és elterjedésének alaposabb megismeréséhez. Három eltérő vegetációtípusba tartozó edafikus társulásban kijelölt mintaterületen végzett felmérés során összesen 50 fajt azonosítottunk, melyek 46 nemzetségből kerültek ki. Ennek alapján elmondható, hogy a terület nagygomba-diverzitása jelentős. A felmért területeken azonosított fajok funkcionális csoport szerinti megoszlására a szaprotróf fajok magas aránya (79%) jellemző. A mikorrhizaképzők alacsony részaránya a tápanyagban gazdag talajra és a gyakran magas talajvízszintre vezethető vissza. A detektált fajok közül hét veszélyeztetett (VL: 3) és négy potenciálisan veszélyeztetetté válhat (VL: 4). Az éger-kőris láperdő területéről előkerült Entonaema cinnabarinum Magyarországra nézve új faj. Az eddig főként trópusi régiókra jellemző faj ócsai megjelenésének oka a klímaváltozás hatása, illetve a terület különleges mikrolimatikus adottságait és az évtizedek óta folytatott természetvédelmi szempontú erdőkezelés eredményességét jelzi.
Referências
Albert L., Dima B., Finy P., Koszka A., Benedek L., Pál-Fám F. 2020: Képes gombakalauz. Magyar Mikológiai Társaság. Budapest. p. 311.
Babos M. 1958: Erősen csapadékos, szubatlantikus jellegű nyári időjárás hatása a gombavegetációra. — Botanikai Közlemények 47(3–4): 297–311.
Benedek, L., Pál-Fám, F., Nagy, J. 2005a: Comparison of macrofungi communities and examination of macrofungi–plant interactions in forest stands in North Hungary. International Journal of Horticultureal Science 11(2): 101–103 DOI: https://doi.org/10.31421/IJHS/11/2/587
Benedek L., Pál-Fám F., Nagy J. 2005b: Degradáltsági vizsgálat a növényzet és a nagygombaközösségek szempontjából a Központi Börzsönyben. III. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia, Eger. p. 93.
Borhidi A. 2003: Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest. p. 610.
Bölöni J., Ódor P. 2014: Mennyi holtfa van az erdőben? Silva naturalis 5: 203–217.
Brown, N., Bhagwat, S., Watkinson, S. 2006: Macrofungal diversity in fragmented and disturbed forests of the Western Ghats of India. Journal of Applied Ecology 43: 11–17. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1365-2664.2005.01107.x
Dövényi Z. 2010: Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest. p. 824.
Dudley, N., Vallauri D. 2004: Deadwood – living forests. WWF Report, Gland. p. 15.
Dudley, N., Vallauri D. 2006: Holtfa – az élő erdőkért. WWF Magyarország, Budapest. p 19.
Jonsson, B.G., Kruys, N., Ranius, T. 2005: Ecology of species living on dead wood – lessons for dead wood management. Silva Fennica 39(2): 289–309.
Fintha, G., Benedek, L., Orbán, S. 2019: New macrofungial record in Hungary: Entonaema cinnabarinum (Cooke & Massee) Lloyd. Acta Biologica Plantarum Agriensis 7: 127–130. DOI: https://doi.org/10.21406/abpa.2019.7.127
Fedosova, A. G. 2012: The new record of Entonaema cinnabarinum (Xylariaceae, Ascomycota) in Europe. Biological Communications 1: 10–13.
Frank T. 2014: Holtfa-készítés és más erdőszerkezeti elem kialakítása, megőrzése. In: Frank T., Szmorad, F. (szerk.) Védett erdők természetességi állapotának fenntartása és fejlesztése: Hogyan csináljunk faállományból erdőt? Rosalia Kézikönyvek 2. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, pp. 146–148.
Gabel, A.C., Gabel, M.L. 2007: Comparison of diversity of macrofungi and vascular plants at seven sites in the black hills of South Dakota. The American Midland Naturalist 157: 258–296. DOI: https://doi.org/10.1674/0003-0031(2007)157[258:CODOMA]2.0.CO;2
Gerhardt E. 2017: Gombászok kézikönyve. Cser Kiadó. Budapest. p. 720.
Guillot, J. 1993: Un dictionnaire complet. Les champignons et les termes de mycologie. Nathan, Paris. p. 160.
Király G. 2009: Új Magyar Füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő. p. 628.
Kisné Fodor L. 2003: Nagygombák rendszertani, környezettani és társulástani vizsgálata a Szigetközben. Doktori (PhD) értekezés. Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest. p. 125.
Korda M. (szerk.) 2018: Természetvédelem és kutatás a Turjánvidék északi részén. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest. p. 999.
Landres, P.B., Verner, J., Thomas, J.W. 1988: Ecological use of vertebrate indicator species: A critique. Conservation Biology 2: 316–328.
Lӕssøe, T. 1997: Entonaema cinnabarina-en eksotisk kernesvamp. Svampe 36: 21–22.
Lӕssøe, T., Petersen, J.H. 2019: Fungi of temeperate Europe I.-II. Princeton University Press, Princeton and Oxford. p. 1708.
Locsmándi Cs., Vasas G. 2018: Gyűjtsünk gombát erdőn, mezőn. Cser Kiadó. Budapest. p. 200.
Ódor, P., Heilmann-Clausen, J., Christensen, M., Aude, E., Van Dort, K.W., Piltaver, A. Siller, I., Veerkamp, M.T., Walleyn, R., Standovár, T., Van Hees, A.F.M., Kosec, J., Matocec, N., Kraigher, H., Grebenc, T. 2006: Diversity of dead wood inhabiting fungi and bryophytes in semi-natural beech forests in Europe. Biological Conservation, 131: 58–71.
Packham, J.M., May, T.W., Brown, M.J., Wardlaw, T.J., Mills, A.K. 2002: Macrofungal diversity and community ecology in mature and regrowth wet eucalypt forest in Tasmania: a multivariate study. Austral Ecology 27: 149–161. DOI: https://doi.org/10.1046/j.1442-9993.2002.01167.x
Papp M. 2017: Kóspallag (Börzsöny) környéki jellemző fás élőhelyek nagygomba-mikológiai vizsgálata. OTDK dolgozat, publikálatlan kézirat. pp. 1–44.
Pál-Fám, F., Siller, I., Fodor, L. 2007: Mycological monitoring in the Hungarian Biodiversity Monitoring System. Acta Mycologica 42 (1): 35–58.
Rimóczi I., Vetter J. 1990: Gombahatározó I–II. OEE, Budapest.
Rimóczi I., Siller I., Vasas G., Albert L., Vetter J., Bratek Z. 1999: Magyarország nagygombáinak javasolt vörös listája. Mikológiai Közlemények - Clusiana 38(1–3): 107–144.
Rimóczi, I., Benedek. L., Forstinger. H. 2009: Wood-Inhabitating Macrofungi Proposed for Conservation from the Primeval Bog of Bátorliget. Acta Silvatica & Lignaria Hungarica 5: 19–25.
Rogers, J.D. 1981: Sarcoxylon and Entonaema (Xylariaceae). Mycologia 73(1): 28–61. DOI: https://doi.org/10.1080/00275514.1981.12021319
Sántha T., Orbán S. 2006: Nagygombák a Bükk-hegységből. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Sectio Biologiae 33: 55–68.
Schröder, E. 1980: Ethnobotanik—Ethnobotany: Beiträge Und Nachträge Zur 5. Internationalen Fachkonferenz Ethnomedizin In Freiburg. p. 76.
Stadler, M., Ju, Y.-M., Rogers J.D. 2004: Chemotaxonomy of Entonaema, Rhopalostroma and other Xylariaceae. Mycological Research 108(3): 239–256. DOI: https://doi.org/10.1017/S0953756204009347
Sódor M., Kovács T., Frank T. 2000: Az idős facsoportok és fák fontossága. In: Frank T. (szerk.) Természet-Erdő-Gazdálkodás. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Pro Silva Hungaria Egyesület, Eger. pp. 116–118.
Törőcsik T., Sümegi B.P., Sümegi P. 2018: Az ócsai Selyem-rét környezettörténete a jégkor végétől. In: Korda M. (szerk.) Természetvédelmi kutatás a Turjánvidék északi részén, Tanulmánygyűjtemény Rosalia 10. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság. Budapest. pp. 81–118.
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2022 Fintha Gabriella, Nagy István, Vitkó Tamás, Benedek Lajos
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
