Cserháti települések szőlőhegyeinek tájváltozásai
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3722Kulcsszavak:
felhagyott szőlő, védett növény, Cserhát, tájtörténetAbsztrakt
Lucfalva, Nagykeresztúr, Sámsonháza és Tar településeken vizsgáltunk felhagyott szőlőket. A felsorolt települések külterületén hat olyan mintaterületet jelöltünk ki, ahol a 20. században még folyt szőlőtermelés, azonban mára ezek művelését felhagyták. A mintaterületek kijelölésekor elsősorban levéltári térképek és légifotók adatait, valamint az aktuális területhasználatot vettük figyelembe. A térképi adatokat és a terepi vizsgálatok során gyűjtött információkat térinformatikai módszerekkel dolgoztuk fel, így egy adatforrástól függetlenül értelmezhető, egymással összehasonlítható és számszerűsíthető adatsort nyertünk a területhasználatok változásáról. Ennek eredményét tematikus térképeken ábrázoltuk, a mintaterületeken bekövetkező változásokat egyedileg, idősorosan elemeztük. A területek aktuális állapotának vizsgálata mellett törekedtünk a botanikai értékek felkutatására: 12 védett növénytaxont (Adonis vernalis, Erysimum odoratum, Sorbus domestica, Linum hirsutum, L. tenuifolium, Polygala major, Gentiana cruciata, Aster amellus, Centaurea scabiosa subsp. sadleriana, Ornithogalum brevistylum, Stipa tirsa, Orchis purpurea) dokumentáltunk a mintaterületeken.
Hivatkozások
Arcanum Adatbázis: Georeferált Vármegyei Kataszteri Térképek: Nógrád 2010: A történelmi Nógrád vármegye területét ábrázoló georeferált kataszteri térképek (2 DVD), Arcanum Kft., Budapest
Bakos, K. Barczi, A., Vona, M., Evelpidou, N., Centeri, C. 2008: Potential effects of land use change around the Inner Lake in Tihany, Hungary – examination of geology, pedology and plant cover/land use inter- relations. Cereal Research Communications, Supplement, Vol. 36: 143–146.
Barczi A., Centeri, Cs. 1999: A mezőgazdálkodás, a természetvédelem és a talajok használatának kapcsolatrendszere. ÖKO 10(1–2): 41–48.
Benkó P., Beszkid A., Beszkid J., Vincze N. 2012: „Ősszel érik babám...” avagy Mit dobolt a kisbíró Rimócon: a rimóci szüreti mulatságok története és a szüreti rímek gyűjteménye, 1978-2011. Rimóci Kobak Egyesület, Balassagyarmat, pp. 14.
Biró É., Óvári M., Varga A., Bódis J. 2012: A Vergyálomi szőlőhegy (Zala megye) tájtörténete és florisztikai értékei. Természetvédelmi Közlemények 18: 58–66.
Borovszky S. (szerk.) 1911: Nógrád vármegye. (In: Magyarország vármegyéi és városai) Országos monográfiai társaság, Budapest, pp. 203–206.
Dövényi Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, pp. 680–683., pp. 810–814.
Feyér P. 1981: A szőlő- és bortermelés Magyarországon (1848-ig). Akadémiai Kiadó, Budapest. 387 p.
Fényes E. 1851: Magyarország Geographiai Szótára. Nyomatott Kozma Vazulnál, Pest. 350 p.
Gyalog L., Síkhegyi F. (sorozatszerk.) 2005: Magyarország földtani térképe, M=1:100 000. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest.
Gyulai F. 1999: Az agrobiodiverzitás változása a Kárpát-medencében. Fenntartható Fejlődés Bizottság, Budapest, pp. 73–82.
Harmos K. 2005: Szerény és gazdag hegyvidékünk. A Kelet-Cserhát természeti képe. Természet Világa 136(4): 159–162..
Harmos K., Sramkó G. 2000: A Csirke-hegy természeti értékei. Macskahere Természetvédelmi Kör, Palotás. 34 p.
Harmos K., Sramkó G., Stadler Á. 2001: Adatok a Cserhát edényes flórájához. Kitaibelia, 6(1): 73–86.
Keleti K. (szerk.) 1875: Magyarország szőlészeti statisztikája. Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal, Budapest. 402 p.
Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggtele ki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő. 616 p.
Kozma P. 1991: A szőlő és termesztése I. A szőlőtermesztés történeti, biológiai és ökológiai alapjai. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 36–54.
Kozma P. 1995: A szőlő- és borkultúra története Magyarországon. Magyar Borakadémi és Mezőgazda Kiadó, Budapest. 59 p.
Kulcsár M. 1973: Tar, május 1. MgTSZ. Genetikus talajtérkép (M: 1:10000). OMMI Budapesti Talajtani Osztálya.
Laczka S. 2002: Ültetvény-összeírások Magyarországon – Statisztikai szemle, 7: 648–662.
Láng S. 1967: A Cserhát természeti földrajza. Akadémia Kiadó, Budapest. 375 p.
Lévay M. 1968: „Petőfi” TSZ Lucfalva genetikus talajtérképe. (M: 1:10000) OMMI Budapesti Talajtani Osztály Liptay A. 2009: Betonutak építése és fejlesztése az utóbbi 60 évben Magyarországon. Digitális dokumentum
Malatinszky, Á. 2008: Relationships between cultivation techniques, vegetation, pedology and erosion on extensively cultivated and abandoned agricultural areas in the Putnok Hills. Acta Agronomica Hungarica, 56(1): 75–82. https://doi.org/10.1556/AAgr.56.2008.1.8
Malatinszky, Á., Penksza, K. 2004: Traditional sustainable land use towards preserving botanical values in the Putnok Hills (South Gömör, Hungary). Ekológia (Bratislava) 23(1 Suppl.): 205–212.
Malatinszky, Á., Siller, I., Penksza, K. 2008: Abandoned loessy grape yards as refuges of rare steppe plant species. Cereal Research Communications, 36(Suppl.): 1139–1142.
Marosi S., Somogyi S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere 1-2. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, 1023 p.
Mocsáry A. 1826: Nemes Nógrád Vármegyének Históriai, Geographiai és Statistikai Esmertetése. Pest, 272. p.
Mosoni P. 2001: Borkultúra borászati alapokkal. Szent István Egyetem Kertészeti Technológiai Tanszék, Gödöllő, pp. 19–21.
Mravcsik Z., Harmos K., Malatinszky Á. 2009: Felhagyott szőlők botanikai és tájtörténeti vizsgálatai az Északi-Cserhátban. Tájökológiai Lapok 7(2): 473–484.
Nagy A., Malatinszky Á., Pándi I., Kristóf D., Penksza K. 2007: Élőhelycsoportok kialakítása táji szintű ösz- szehasonlításhoz I. Tájökológiai Lapok 5(2): 363–369.
Penksza K., Tóth S. 1992: A Meszes–tető növényzete. A „Lippay János» tudományos ülésszak előadásai és poszterei. Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem kiadványai, Budapest, pp. 147–150.
Saláta D., Pető Á., Kenéz Á., Geiger B., Horváth S., Malatinszky Á. 2013: Természettudományos módszerek alkalmazása tájtörténeti kutatásokban - Kisgombosi esettanulmány. Tájökológiai Lapok 11(1): 67–88.
Shvoy M. 1875: Nógrád megye leírása (1874-1875) Nógrád Megyei Levéltár, Salgótarján, 531 p.
Sramkó G., Magos G. 2007: Néhány adat a Keleti-Cserhát és tágabb környéke edényes flórájának ismeretéhez. Kitaibelia, 12: 133–137.
Szőlőtermelés: községsoros adatok, 1873-1965. In: Történeti statisztikai kötetek, Központi Statisztikai Hivatal Mezőgazdasági Főosztály, Budapest, 519 p.
TakarNet Földhivatali Információs Rendszer (http://www.takarnet.hu Hozzáférés: 2014. augusztus 30.)
Tóth, A., Centeri, Cs. 2008: Tájváltozás vizsgálat Galgahévíz településen és környékén. Tájökológiai Lapok, 6(1): 165–180.
Vályi A. 1799: Magyar országnak leírása. Harmadik kötet. Királyi Magyar Universitas, Buda, pp. 622.
Vojtkó A. 2003: A Kelet-Cserhát 1:10 000-es vegetáció térképezésének eredményei. Botanikai Közlemények 90(1-2): 173–174.
Vona, M., Penksza, K., Kristóf, D., Helfrich, T., Centeri, Cs. 2006: A galgahévízi láprét felszínborítási viszonyainak változása légifotók elemzése alapján. Tájökológiai Lapok, 4(2): 407–417.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2014 Dedák Dalma, Sulyán Péter Gábor
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
