Land-use history studies in the northwestern part of the Great Hungarian Plain

Authors

  • Sándor Tatár Tavirozsa Association of Environmental Protection and Nature Conservation , H-2112 Veresegyház, Huba u. 43.
  • Csaba Sándor Environmental Management and Law Association, H-1076 Budapest, Garay u. 29-31.
  • Márta Ercsényi Middle-Danube Valley Inspectorate for Environment, Nature and Water, H-1072 Budapest, Nagydiófa u. 10-12.
  • László Milutinovits Mobilitas National Youth Service, H-1054 Budapest, Szemere u. 7.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4132

Keywords:

Great Hungarian Plain, Pesti-síkság, land-use history, landscape changes, landscape ecology

Abstract

The landscape is under pressure of deep human impacts in the northwestern part of the Great Hungarian Plain (in Pesti-síkság area, near the capital Budapest). Authors aimed to explore the land-use history of the catchment area of Sződrákosi stream in the last two centuries. The population of this area has grown to almost ten times bigger during the last two centuries and nowadays the extension of built-up areas is eleven times larger than in the second half of the 18th century. These processes have caused rapid increase in the extension of arable fields until the mid-20th century. Among the natural and semi-natural habitats, the extension of dry meadows was twenty times larger in the 18th century than mid-20th century. This habitat type currently is regenerating on arable fields which were abandoned in the second half of the 20th century. Since the second half of the 18th century, wet meadows have decreased onto one-seventh because of expansion of vegetable growing along the streams and declining animal husbandry. The areas of orchards, vineyards, forests and tree plantations have increased, but the latter one consist mostly of non-native tree species (black locust, Scotch and Austrian pine). As the effects of drainage and ploughing, the lowest proportion of marshes and fens (only 0,4 %) was observed in the second half of the 19th century. Nowadays the extension of these habitats (and still waters) is the largest in the last two centuries (animal husbandry has been declining and several new fishponds were created). Our results show close correspondence between written documents and historical maps. From a landscape protection view, the most considerable problem is the fragmentation and isolation of natural and semi-natural habitats. Namely, it decreases the regeneration potential of landscape which limit the success of landscape rehabilitation. Noteworthy is the fact, the flora of regenerating habitats is poor, and in addition, the spread of several invasive species (e.g. Asclepias syriaca, Solidago spp.) is observable.

Author Biographies

  • Sándor Tatár, Tavirozsa Association of Environmental Protection and Nature Conservation , H-2112 Veresegyház, Huba u. 43.

    tatarsandor@invitel.hu

  • Csaba Sándor, Environmental Management and Law Association, H-1076 Budapest, Garay u. 29-31.

    sandor.csaba@gmail.com

  • Márta Ercsényi, Middle-Danube Valley Inspectorate for Environment, Nature and Water, H-1072 Budapest, Nagydiófa u. 10-12.

    ercsenyimarta@c2.hu

  • László Milutinovits, Mobilitas National Youth Service, H-1054 Budapest, Szemere u. 7.

    milutinovits.laszlo@gmail.com

References

Bél M. 1730: Pest megyéről. Szabó B. (ford.), Pintér E-né (jegyz. és kieg.) 1977. Pest Megyei Múzeumi Füzetek, Szentendre.

Borovszky S. 1910: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye I-II. Országos Monográfia Társaság, Budapest.

Fényes E. 1851: Magyarország geographiai szótára mellyben minden város, falu és puszta betürendben körülményesen leiratik. Nyomtatott Kozma Vazulnál, Pesten.

Galgóczy K. 1876: Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült megye monographiája. Történelmi, föld- s természetföldrajzi, közhatósági, társadalmi, nemzetgazdasági, régi és újkori leírás. I. köt. A megye múltja. Weiszmann, Budapest.

Galgóczy K. 1877: Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült megye monographiája. Történelmi, föld-s természetföldrajzi, közhatósági, társadalmi, nemzetgazdasági, régi és újkori leírás. III. köt. A megye részletes leírása. Weiszmann, Budapest, pp. 130–133, 137–141, 154–155.

Horváth L. 1995: Veresegyház története 1945-ig. I. kötet. Veresegyház Nagyközség Polgármesteri Hivatala. pp. 248, 263, 274, 279, 302, 321–322, 337, 354–355.

Horváth M. F. 1999: Veresegyház a 21. század küszöbén. Veresegyház, CEBA Kiadó, Budapest, pp. 14–15, 57, 59.

Jankó A., Oross A. 2004: Az Első Katonai Felmérés (1782–1785). HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtára, Arcanum Adatbázis Kft. DVD-ROM.

Kiss L. 1988: Földrajzi nevek etimológiai szótára. 2. bőv., jav. kiad. II. kötet. MTA, Budapest, p. 753.

Kollerffy M, Jekelfalussy J. (szerk.) 1882: A Magyar Korona országainak helységnévtára. Az Orsz. M. Kir. Statisztikai Hivatal felülőrködése mellett. Budapest.

Krenedits S., Tatár S. 2001: A veresegyházi tavak története és élővilága. Tavirózsa Környezet- és Természetvédő Egyesület, Veresegyház, pp. 8–9.

Makkai L. 1958: Pest megye története 1848-ig. In: Dercsényi D. (szerk.): Pest megye műemlékei. I. kötet, Budapest

Malatinszky Á. 2005: Fogyatkozó zöldterületek az agglomerációban. Agglomeráció 2:1.

Márkus F. 2002: Értékvédő gazdálkodás erdeinkkel, természeti értékeinkkel. In: Pálvölgyi T., Nemes Cs., Tamás Zs. (szerk.): Vissza vagy hova – Útkeresés a fenntarthatóság felé Magyarországon. Tertia, Budapest, pp. 243–249.

Pásztor P. 1994: Veresegyház és Szada Pest megyei falvak története, Pszicholingva, Szada.

Penksza K., Ádám Sz., Csontos P., Vona M., Malatinszky Á. 2008: Signs of environmental change as reflected by soil and vegetation on sandy areas in the Carpathian Basin. Cereal Research Communications 36(Suppl.): 1063–1066.

Penksza K., Vona M., Malatinszky Á. Csontos P., Centeri Cs. 2007: Kárpát-medence középső homoki területén kialakult Festuca pseudovaginata gyepek cönológiai és talajtani vizsgálatai. V. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium tanulmánykötete pp. 377–383.

Szaszkóné S. A. 1988 (szerk.): Magyarország történeti helységnévtára. Pest-Pilis-Solt megye és a Kiskunság. 1773–1808. KSH, Budapest, pp. 50–51, 64–65, 68–71, 74–77.

Tatár S. 2001: Botanikai és ökológiai vizsgálatok a veresegyházi Malom-tó úszólápjain. –Szakdolgozat, ELTE TTK Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék (kézirat).

Tatár S. 2005: Vizes élőhely ökológiai állapotromlásának jelei és társadalmi, gazdasági következményei – a veresegyházi Malom-tó példáján. Magyar Hidrológiai Társaság 22. Országos Vándorgyűlésének CD-kiadványa, Nyíregyháza, 2005. július 6–7.

Tatár S. (szerk.) 2008: Agglomerációs füzetek I. Civil szervezetek a budapesti agglomeráció fenntarthatóságáért. Tavirózsa Egyesület és EMLA Egyesület, Veresegyház.

Tatár S., Sándor Cs., Milutinovits L., Ercsényi M. 2006: Veresegyház és térsége tájtörténete – Ember és természet kapcsolata az elmúlt két évszázadban. Tavirózsa Egyesület, Veresegyház, pp. 23, 26.

Torma I. (szerk.) 1986: Pest megye régészeti topográfiája. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 364, 509, 524, 531.

Vályi A. 1796–1799: Magyar országnak leírása: mellyben minden hazánkbéli vármegyék, városok, faluk, puszták; uradalmak, fábrikák, huták, hámorok, savanyú, és orvosló vizek, fördöházak, nevezetesebb hegyek, barlangok, folyó vizek, tavak, szigetek, erdök, azoknak hollételek, földes urok, fekvések, történettyek, külömbféle termésbéli tulajdonságaik, a betüknek rendgyek szerént feltaláltatnak. I–III. köt., Buda, pp. I.: 259, 571, II.: 249, 625, III.: 181, 425.

Vinnai Zs., Czéh L. 1993: Váchartyán község. Rövid helytörténeti leírás, Váchartyán.

VAHAVA projekt 2003-2006. Összefoglalás. VAHAVA projekt Tudományos Tanácsa, pp. 13–14, 24–29.

Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal (OMKSH) 1897: A Magyar Korona országainak mezőgazdasági statisztikája. I. kötet. Budapest

KSH 1988: Földterület. Községsoros adatok. 1895–1984., Budapest

KSH 2000: Földhasználat Magyarországon a 2000. évben. Településsoros adatok, Budapest

KSH 2003: A Magyar Köztársaság helységnévtára 2003, Budapest

Levéltári iratok

PML V. 1161. C/a 1. 1890–1899: Veresegyház képviselőtestületi közgyűlés jegyzőkönyvei. 1891. szept 10., 1891. szept. 24., 1891. dec. 31., 1892. okt. 6., 1893. okt. 8., 1897. ápr. 6., 1897. május 17., 1897. szept. 23., 1899. május 29.

PML V. 1161. C/a 2. 1900–1906: Veresegyház képviselőtestületi közgyűlés jegyzőkönyvei. 1903. május 24.

PML V. 1161. C/a 3. 1906–1912: Veresegyház képviselőtestületi közgyűlés jegyzőkönyvei. 1907. dec. 2.

Térképek

I. Katonai Felmérés 1782–1785. M: 1:28 800. HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtára

II. Katonai Felmérés 1810–1866. M: 1:28 800. HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtára

III. Katonai Felmérés1872–1884. M: 1:25 000. HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtára

Pest megyében fekvő s M(éltóságos) Váczi püspök és T(ekintetes) N. Váradi káptalan javaihoz tartozó Veresegyház határának térképe 1857. Pest Megyei Levéltár

Pest megyében fekvő Veresegyház Helység tagosított határának térképe 1864. Pest Megyei Levéltár

Topográfiai térkép 1959. Magyar Néphadsereg Vezérkara. M: 1:25 000

Topográfiai térkép 1989. HM Térképészeti Kht. M: 1:25 000

Published

2009-12-29

Issue

Section

Tanulmányok, eredeti közlemények

How to Cite

Land-use history studies in the northwestern part of the Great Hungarian Plain. (2009). JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY | TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK , 7(2), 417-442. https://doi.org/10.56617/tl.4132