Investigating some beekeeping plants based on beekeeping value, conservation status, and conflicts

Authors

  • Sarolta Meinhardt Szent István University, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences, Department of Nature Conservation and Landscape Ecology 2100–Gödöllő, Páter Károly u. 1. https://orcid.org/0000-0002-2541-2453

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.3451

Keywords:

honey plants, invasive plant species, nature conservation, apiary, confrontation

Abstract

The honey is the foundation stone of the apiary and the production of honey bees (Apis mellifera L.) requires valuable honey plants. Black locust (Robinia pseudoacacia L.) is the most important honeybee plant in Hungary, which is the most outstanding in terms of honey, yield and quality. In addition, the common milkweed (Asclepias syriaca L.), the goldenrod species (Solidago spp.), and the false indigo (Amorpha fruticosa L.) are also valuable honey plants. It is important to know that, besides the excellent honey properties of all five species mentioned above, they are also non-native invasive plant species, which can cause very big problems in native ecosystems with their aggressive propagation. For this reason, there is a kind of dichotomy around these plant species, the two sectors (apiary and nature conservation) have different views about these plants for obvious reasons. A questionnaire survey was conducted among beekeepers and professional nature conservationists. The main goal of my research was to reveal of the positions of the two sectors in relation to invasive plant species – contributing to honey production and the exploration of conflicting points and opportunities for cooperation. On the basis of the survey it can be concluded that in most cases neutral relationship is typical. If there are conflicts, from the point of view of the beekeepers, it comes from the destruction of the honey plants (on and around their sites), and from the nature conservation point of view, the planting of the invasive honey species and the incomprehension of the problematic nature of these plant species. Representatives of both sectors believe that effective communication, consultation, sharing of information, and involvement of stakeholders in the two examined and other sectors can assist to resolve the conflicts. Fortunately, there were also examples of collaborative cases that were also linked to effective dialogue and reconciliation. In addition, they were closely associated with selecting the location together and -providing beekeeping products with national park trademark. Another solution to mitigate the conflict would be to expand the range of honey plants later.

Author Biography

  • Sarolta Meinhardt, Szent István University, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences, Department of Nature Conservation and Landscape Ecology 2100–Gödöllő, Páter Károly u. 1.

    meinhardtsarolta@t-email.hu

References

Arany I., Czúcz B., Csonka I., Kovács-Hostyánszki A., Molnár Zs. 2017: Tájváltozás, tájhasználat és az ideális méhlegelő déldunántúli méhészek szemével. Természetvédelmi Közlemények 23: 127-143. https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2017.23.127

Bagi I. 2004: Selyemkóró. In: Mihály B., Botta-Dukát Z. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 9., TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 319-336., 426 p.

Bagi I., Bakacsy L. 2012: Közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca). In: Csiszár Á. (szerk.): Inváziós növényfajok Magyarországon. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, pp. 183-188., 366 p.

Bartha D., Csiszár Á., Zsigmond V. 2006: Fehér akác. In: Botta-Dukát Z.−Mihály B. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények II. - A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 10., Line & More Kft., Budapest, pp. 37-67., 414 p.

Bartha D., Szmorad F., Tímár G. 2014: A fehér akác (Robinia pseudoacacia L.) hazai helyzetének elemzése. kiadatlan kézirat, 23 p. [https://www.okologia.mta.hu/sites/default/files/BARTHA_es_mtsai_Akac_attekintes_2014_vegleges.pdf] [Megtekintve: 2018.06.06.]

Botta-Dukát Z., Dancza I. 2004: Magas aranyvessző és kanadai aranyvessző. In: Mihály B., Botta-Dukát Z. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 9., TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 293-318., 426 p.

Botta-Dukát, Z., Dancza, I. 2008: Giant and Canadian goldenrod (Solidago gigantea and Solidago canadensis). In: Botta-Dukát, Z., Balogh, L. (eds): The most important invasive plants in Hungary. Institute of Ecology and Botany Hungarian Academy of Sciences, Vácrátót, pp. 167-179., 259 p.

Demeter A., Czóbel Sz., Limp T., Csépányi P, Kovács E. 2017. Pest-közeli önkormányzatok viszonya egy inváziós fajhoz, a mirigyes bálványfához. Természetvédelmi Közlemények 23: 168-181. https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2017.23.168

Demeter A., Sarlós D., Skutai J., Tirczka I., Ónodi G., Czóbel Sz. 2015: Kiválasztott özönfajok gazdasági szempontú értékelése: A fehér akác és a mirigyes bálványfa. Tájökológiai Lapok 13(2): 193-201.

Fritsch O. 2012: Erdei méhlegelő. Agroinform Kiadó és Nyomda Kft., Budapest, 430 p.

Halmágyi L., Szalay L. 2001: Méhlegelő képekben. Agroinform Kiadó és Nyomda Kft., Budapest, 210 p.

Kézdy P., Csiszár Á., Korda M., Bartha D. 2018: Inváziós fajok előfordulása és kezelése Magyarország védett és Natura 2000 területein, európai összehasonlítással. Természetvédelmi Közlemények 24: 85-103. https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2018.24.85

Mihók B., Kiss G., Kovács E., Margóczi K., Fabók V., Kalóczkai Á. 2016: Ki mondja meg, mi a fontos - Részvétel és természetvédelem. Természetvédelmi Közlemények 22: 131-154. https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2016.22.131

NAK (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara), OMME (Országos Magyar Méhészeti Egyesület) 2014: Javaslat a "magyar akácméz" Hungarikumok Gyűjteményébe történő felvételéhez. [https://elelmiszerlanc.kormany.hu/download/c/0a/a0000/Magyar%20ak%C3%A1cm%C3%A9z_javaslat.pdf] [Megtekintve: 2018.09.28.]

Örösi P. Z. 1968: Méhek között, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 350 p.

Szigetvári, Cs., Tóth, T. 2008: False indigo (Amorpha fruticosa). In: Botta-Dukát, Z., Balogh, L. (eds.): The most important invasive plants in Hungary. Institute of Ecology and Botany Hungarian Academy of Sciences, Vácrátót, pp. 55-63., 259 p.

Szigetvári Cs., Tóth T. 2012: Cserjés gyalogakác (Amorpha fruticosa). In: Csiszár, Á. (szerk.): Inváziós növényfajok Magyaországon. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, pp. 121-126., 366 p.

Vitková, M., Müllerová, J., Sadlo, J., Pergl, J., Pysek, P. 2016: Black locust (Robinia pseudoacacia) beloved and despised: A story of an invasive tree in Central Europe. Forest Ecology and Management 384: 287-302 https://doi.org/10.1016/j.foreco.2016.10.057

Published

2019-07-11

Issue

Section

Articles

How to Cite

Investigating some beekeeping plants based on beekeeping value, conservation status, and conflicts. (2019). JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY | TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK , 17(1), 16-22. https://doi.org/10.56617/tl.3451

Similar Articles

141-150 of 159

You may also start an advanced similarity search for this article.

Most read articles by the same author(s)