Landscape ecological aspects of soil and phytosociological analysis on the central areas of the Tihany peninsula

Authors

  • Attila Barczi Szent István University, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences, Department of Nature Conservation and Landscape Ecology 2100–Gödöllő, Páter Károly u. 1.
  • Károly Penksza Szent István University, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences, Department of Botany 2100–Gödöllő, Páter Károly u. 1.
  • Dániel Szalai Szent István University, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences, Department of Nature Conservation and Landscape Ecology 2100–Gödöllő, Páter Károly u. 1.
  • Valéria Nagy University of Szeged, Faculty of Engineering, Technical Institute 6724–Szeged, Moszkvai krt. 9. https://orcid.org/0000-0001-9586-9988

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.3450

Keywords:

soil analysis, plant associations, soil-plant correlation, landscape ecology

Abstract

There are several living and non-living natural resources on the Tihany Peninsula, Hungary, which are exposed to natural degradation and human impacts. From the viewpoint of landscape ecology, land use is considered to be appropriate if it does not significantly modify either the ecosystem that defines the character of the landscape or the surface cover, keeping the vegetation as close to the original as possible, and maintaining soil processes as close to natural as possible. A land use impact study was done on soil and plants in four sampling areas near the Inner Lake on the Tihany Peninsula. Soil was sampled for humus content, lime content, acidity, reaction, salinity, Arany-type cohesion measure, stone content, phosphorus pentoxide and potassium oxide, and microelement content. Coenological investigations in 5 quadrates in each sample area was done for plant water requirement, nitrogen requirement, and salt tolerance and preference. From the detailed pedological and botanical analyses, it is concluded that previous land use in the sample areas caused intense degradation: taxa showing degradation are still present. Changes in land use, however, have initiated regeneration processes. One of the advantages of a mosaic land use pattern, supported by previous soil-plant studies, is that it offers a wide range of land use, which helps to identify agricultural practices that pose the least threat to the land. A significant part of the multifunctional soil cover was affected by grazing and tourism in the area. The soil types do not survive in the state they originally developed: in the black meadow soils (Inner Lake) human intervention resulted in compaction, structural disintegration and erosion. The erosion (degradation) of soil was accompanied by a decline in fertile top soil, deterioration of soil structure, and an increase in the ratio of litho-, lithomorphic and alluvial soils. Studies have shown that in grazed areas the number of Hungarian grey cattle is ideal for maintaining grasslands.

Author Biographies

  • Attila Barczi, Szent István University, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences, Department of Nature Conservation and Landscape Ecology 2100–Gödöllő, Páter Károly u. 1.

    barczi.attila@mkk.szie.hu

  • Károly Penksza, Szent István University, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences, Department of Botany 2100–Gödöllő, Páter Károly u. 1.

    penksza.karoly@mkk.szie.hu

  • Dániel Szalai, Szent István University, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences, Department of Nature Conservation and Landscape Ecology 2100–Gödöllő, Páter Károly u. 1.

    szalai.daniel@mkk.szie.hu

  • Valéria Nagy, University of Szeged, Faculty of Engineering, Technical Institute 6724–Szeged, Moszkvai krt. 9.

    valinagy78@gmail.com

References

Barczi A. 1997: A Tihanyi-félsziget talajai, különös tekintettel a mezőgazdasági hasznosítás lehetőségeire. GATE, Gödöllő, 135 p.

Barczi A. 2000: A Tihanyi-félsziget talajai. A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 24., Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc (Soils of the Tihany Peninsula and their role in sustainable agriculture), 130 p.

Barczi A., Tóth T., Nagy V., Penksza K. 2018: Tájhasználat hatása a talaj-növény kapcsolatokra. III. Gazdálkodás és Menedzsment Tudományos Konferencia ("Versenyképesség és Innováció") - Neumann János Egyetem, Kecskemét, 2018. szeptember 27-28., pp. 1197-1203.

Borhidi A. 1995: Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian Flora. Acta Botanica Hungarica 39(1-3): 97-181.

Borhidi A. 2003: Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 p.

Braun-Blanquet, J. 1951: Pflanzensoziologie. Grundzüge der Vegetationskunde. 2. Aufl., Springer-Verlag, Wien, 631 p.

Budai T., Csillag G. 1998: A Balaton-felvidék középső részének földtana. A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 22., Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc (Geology of the central part of the Balaton Highland), 118 p.

Buzás I., Fekete A., Buzás I-né, Csengeri P-né, Kovács A-né (szerk.) 1979: Műtrágyázási és üzemi számítási módszer. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ, Budapest, 66 p.

Centeri Cs., Herczeg E., Vona M., Penksza K. 2009: The effects of land use change on plant-soil erosion relations, Nyereg Hill, Hungary. Journal of Plant Nutrition and Soil Science 172: 586-592. https://doi.org/10.1002/jpln.200625101

Cholnoky J. 1936: Balaton. Budapest, pp. 41-59.

Finnern, H. 1994: Bodenkundliche Kartieranleitung. 4. Verbesserte und Erweiterte Aufl., Hannover, 392 p.

Grime, J. P. 1979: Plant Strategies and vegetation processes. Wiley, New York, 222 p.

Kárpáti I., Kárpáti V., Gacsó L., Szeglet P. 1986: Die Vegetationskarte des Inneren und Ausseren Sees in Tihany BFB-Bericht 58, Illmitz, pp. 55-60.

Kovácsné Láng E., Török K. (szerk.) 1997: Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer III. Növénytársulások, társuláskomplexek és élőhelymozaikok. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 148 p.Lángné Buczko E. 1970: A Tihanyi-félsziget geomorfológiája. In: Magyarázó a Balaton környéke 1:10 000 építésföldtani térképsorozatához. Tihany. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, pp. 15-36.

Magyar, V., Penksza, K., Szentes, Sz. 2017: Comparative investigations of biomass composition in differently managed grasslands of the Balaton Uplands National Park, Hungary. Gyepgazdálkodási Közlemények 15(1): 49-56.

Marosi S., Somogyi S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájának katasztere I-II., MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 1023 p.

Pápay G., Uj B. 2012: Természetvédelmi élőhely kezelés hatása a gyöngyösi Sár-hegy gyepterületeinek vegetációjára. Gyepgazdálkodási Közlemények 9(1-2):103-117.

Penksza K., Barczi A., Néráth M., Pintér B. 2003: Hasznosítási változások következtében kialakult regenerációs esélyek a Tihanyi-félsziget gyepeiben az 1994 és 2002 közötti időszakban. Növénytermelés 52(2): 167- 184.

Péczely Gy. 1970: A Tihanyi-félsziget éghajlata. In: Magyarázó a Balaton környéke 10:10.000 építésföldtani térképsorozatához. Tihany. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, pp. 42-46.

Raunkiær, C. 1934: The Life Forms of Plants and Statistical Plant Geography. Introduction by A.G. Tansley. Oxford University Press, Oxford, 632 p.

Simon T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 976 p.

Soó R. 1980: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve VI. Akadémiai Kiadó, Budapest, 557 p.

Stefanovits P. 2003: A talaj-növény kapcsolatról. Tájökológiai Lapok 1(1): 3-6.

Szeglet, P., Tóth, I. 1991: Offene Wasserflachen im Röhricht des "Ausseren Sees" bei Tihany. BFB-Bericht 77, Illmitz, pp. 165-181.

Tóth, Zs., Hornung, E., Báldi, A. 2018: Effects of set-aside management on certain elements of soil biota and early stage organic matter decomposition in a High Nature Value Area, Hungary. Nature Conservation 29:1-26. https://doi.org/10.3897/natureconservation.29.24856

Török P. (szerk.) 2013: Gyeptelepítés elmélete és gyakorlata az ökológiai szemléletű gazdálkodásban. Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, Budapest, pp. 7-10.

Várallyay Gy. 2003: A talajok környezeti érzékenységének értékelése. Tájökológiai Lapok 1(1): 45-62.

Nemzeti Tájstratégia 2017-2026 2016:. Földművelésügyi Minisztérium, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály, Budapest, 85 p.

Published

2019-07-11

Issue

Section

Articles

How to Cite

Landscape ecological aspects of soil and phytosociological analysis on the central areas of the Tihany peninsula. (2019). JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY | TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK , 17(1), 33-46. https://doi.org/10.56617/tl.3450

Similar Articles

91-100 of 142

You may also start an advanced similarity search for this article.

Most read articles by the same author(s)

1 2 3 4 5 > >>