Komplex (funkcionális és szerkezeti) tájökológiai kutatások a dél-alföldi régió határmenti területein

Autor/innen

  • Balázs Duray Szegedi Tudományegyetem, Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék, MTA RKK ATI Békéscsabai Osztály, 5600 Békéscsaba, Szabó Dezső u. 42.
  • Zoltán Hegedűs Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat, Városstratégiai Iroda, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Hódmezővásárhely, Kossuth tér 1.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4517

Schlagwörter:

tájökológia, tájhasználat, biodiverzitás, geoökológiai térképezés, ökotóp funkció, természetvédelmi funkció

Abstract

Napjaink tájkutatásának fő célja, hogy egy adott terület hasznosítási típusa mennyire felel meg a táji adottságoknak és milyen társadalmi tevékenység helyezhető el a legkisebb kockázattal a tájban. Az ember, mint meghatározó tájalkotó tényező, egyre nagyobb intenzitással befolyásolja a táj alakulását, működését. A kutatás célja a természet-társadalom kölcsönhatásának aspektusából választott mintaterület antropogén-technogén táji mechanizmusának feltárása, a táj felépítésének és működésének megismerése. A vizsgálatok mintaterülete a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részegysége. Fontos nemzetközi madárátvonuló és fészkelőhely, 1997 óta védettséget élvez. „Határmentisége” a tájhasznosítás szempontjából, az országhatár mindkét oldalán speciális feladatokat jelent, úgymint: a térségben élők környezeti tudatossága és a konfliktusok kezelése, az agrár- és vidékfejlesztés, valamint a környezet- és természetvédelem összehangolása, a település természetes környezeti állapotának hatása a tágabb környezet alakítására. A tájhasználat során elsősorban a terület természetvédelmi funkciójára kell figyelmet fordítani, ez pedig tudatos tájhasználatot jelent. A legmegfelelőbb tájhasznosítás csak a környezetgazdálkodási és a fenntartható fejlődés alapelveinek a figyelembevételével történhet. A tanulmány kísérletet tesz a biharugrai mintaterület jelenlegi tájökológiai állapotának meghatározására és a jövőbeni kezelés főbb szempontjainak megállapítására a természetvédelem és a tájtervezés számára. Célunk geoökológiai vizsgálati módszerek alkalmazásával a terület tájhasznosításának és az ebből származó problémáknak a bemutatása. A kutatás eredményeinek gyakorlati alkalmazásával lehetőség kínálkozik a természetvédelmi határok bővítésére, szakmailag megalapozottá válhat az egységes európai zöldfolyosóhálózatok kialakítása (ECONET, NATURA2000). A tényleges területhasználat és a területhasználat-korlátozási térkép összevetésével meghatározhatók azok a javasolt (ökológiai szemléletű) beavatkozások, amelyek elősegítik a Körös-Maros Nemzeti Park, a gazdálkodó szervezetek és a lakosság optimális területhasználatának kialakítását.

Autor/innen-Biografien

  • Balázs Duray, Szegedi Tudományegyetem, Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék, MTA RKK ATI Békéscsabai Osztály, 5600 Békéscsaba, Szabó Dezső u. 42.

    durayb@rkk.hu

  • Zoltán Hegedűs, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat, Városstratégiai Iroda, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Hódmezővásárhely, Kossuth tér 1.

    hzoltan@hodmezovasarhely.hu

Literaturhinweise

Bai-Lian Li, Eric L. Charnov E. L. 2001: Diversity–stability relationships revisited: scaling rules for biological communities near equilibrium. Ecological Modelling Volume 140, Issue 3. https://doi.org/10.1016/S0304-3800(01)00320-9

Borhidi A. 1993: A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. KTM–JPTE kiadv. Pécs, pp. 1–93.

Duay B., Hegedűs Z. 2000: Komplex tájökológiai vizsgálat a Kis-Sárrét választott mintaterületén. XXV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia; Konferenciakötet, Pécs

Kárpáti I., Kárpáti Istvánné 1972: Növényföldrajzi gyakorlatok. ATE, Keszthely

Kertész É. 1997: A Biharugrai Tájvédelmi Körzet Botanikai Természetvédelmi Értékelése. Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba, lelt.sz.: 2107–1997

Keveiné Bárány I. 2003: Tájszerkezet és tájváltozás vizsgálatok karsztos mintaterületen. Tájökológiai lapok 1: 145–151.

Leser H., Klink H.J. 1988: Handbuch und Kartieranleitung Geoökologische Karte 1:25.000. FDL Bd 228, Trier, pp. 349.

Mezősi G., Rakonczai J. 1997: A geoökológiai térképezés elmélete és gyakorlata. JATE Természetföldrajzi Tanszék, Szeged

Miklós L. 1994: Landscape Ecological Principles of the Sustainable Development. Compendium No. 78., Roskilde University

Pécsi M. 1969: A tiszai Alföld. Akadémiai Kiadó, Budapest

Rakonczay Z. 1998: Természetvédelem. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest

Simon T. 1992: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok és virágos növények. Tankönyvkiadó, Budapest

Zolyomi B., Barath Z., Fekete G., Jakucs P., Kárpáti I., Kárpáti V., Kovács M., Máthé I. 1967: Einreichung von 1400 Arten der ungarischen Flora in ökologischen Gruppen nach TWR Zahlen. Fragmenta Botanica. 4., pp.101–142.

Veröffentlicht

2005-07-16

Ausgabe

Rubrik

Cikkek

Zitationsvorschlag

Komplex (funkcionális és szerkezeti) tájökológiai kutatások a dél-alföldi régió határmenti területein. (2005). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 3(1), 133-153. https://doi.org/10.56617/tl.4517

Ähnliche Artikel

41-50 von 276

Sie können auch eine erweiterte Ähnlichkeitssuche starten für diesen Artikel nutzen.