A putnoki szőlőhegy tájváltozásai
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3717Schlagwörter:
tájtörténet, tájhasználat, szőlőművelés, felhgyás, történeti térképAbstract
A Putnoki-dombság és a Sajó-völgy kistájak határán fekvő putnoki szőlőhegy tájtörténeti folyamatait tártam fel történeti térképek elemzése, terepi bejárások és a lakosság elbeszélései alapján. A szőlőtermesztés Kárpát-medencei fejlődésének tükrében elmondható, hogy a putnoki szőlőtermesztés történetének első írásos emlékei a XIII. századból valók, azonban szinte biztosra vehető, hogy a szőlőhegy kialakulása korábban, már a X. században, a zárt erdőtömb irtásával megkezdődött. A történelmi időkben a szőlőhegy központi szerepet töltött be a város és a környék életében. Hanyatlása a filoxéravésztől kezdve folyamatos. Történetitérkép-sorozatot készítve szemléltetem a szőlőműveléshez köthető tájváltozásokat, amelyek eredményeként kialakult másodlagos élőhelyek napjainkra védett természeti értékek hordozóivá váltak. A mintaterületekről kiderült, hogy nem mindenhol művelték annyi ideig a szőlőt, mint ahogy azt a történeti térképek jelölik. Az elmúlt húsz évben felhagyott szőlőkben jelentős a gyomosodás és esetenként az inváziós fajok megjelenése. A régebben felhagyott szőlőkben a növényzet betelepülése és a gyep fokozatos záródása lassú, de folyamatos, eredményeként védett növényfajok telepedtek meg: Orchis morio, Linum tenuifolium, Diantus collinus, Pulsatilla pratensis subsp. nigricans, P. p. subsp. zimmermannii, P. grandis, Polygala major, Echium maculatum Iris variegata.
Literaturhinweise
Bacsó I., Boldogh S. 2001: Putnok földrajzi nevei. In: Bodnár M. (szerk.) (2001): Putnok monográfiája. Putnok Város Önkormányzata, Putnok, 46–59. p.
Balogh B. 1894: Putnok mezőváros múltja s újabb kora 1881-ig. Gömöri Ev. Ref. Egyházmegye Lelkészi Értekezlete, Rimaszombat, 254 p.
Balogh I. 1998: A magyar szőlőtermesztés, borászat múltja és jelene. In: Balogh I., Bényei F., Botos E., Herpay B., Lőrincz A., Munkácsi J., Szabó A., Szendrődy Gy., Urbán A. (1998): A szőlőtermesztés helyzete és kilátásai. Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok osztálya, Budapest, 9–23. p.
Bél M. 1749: Gömör vármegye leírása. Fordította: Tóth Péter. In: Ujváry Zoltán (szerk.) 1992: Gömör Néprajza. Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszéke, Debrecen, 35. 83–86. p.
Biró É., Óvári M., Varga A., Bódis J. 2012: A Vergyálomi szőlőhegy (Zala megye) tájtörténete és florisztikai értékei. Természetvédelmi Közlemények 18: 58–66.
Bodnár M. (szerk.) 2001: Putnok monográfiája. Putnok Város Önkormányzata, Putnok, 441 p.
Boldogh S. 2001: Putnok város és környékének élővilága. In: Bodnár M. (szerk.) (2001): Putnok monográfiája. Putnok Város Önkormányzata, Putnok, 20–24. p.
Bölöni J., Molnár Zs., Kun A. (szerk.) 2011: Magyarország Élőhelyei. Vegetációtípusok leírása és határozója, ÁNÉR 2011. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, 441 pp.
Centeri, Cs., Malatinszky, Á. 2005: Data on pedology, erosion and vegetation of extensively cultivated and abandoned agricultural areas in the Putnok Hills region. Proceedings of the 13th International Poster Day. CD. p. 74–80.
Czóbel, Sz., Horváth, L., Szirmai, O., Balogh, J., Pintér, K., Németh, Z., Ürmös, Zs., Grosz, B., Tuba, Z. 2010: Comparison of N2O and CH4 fluxes from Pannonian natural ecosystems. European Journal of Soil Science 61: 671–682. https://doi.org/10.1111/j.1365-2389.2010.01275.x
Csoma Zs. 1997: A középkori magyarországi szőlőhegyek arculatának kialakulása és a szőlő-bortermelés kettős gyökere. In: Füleky Gy. (szerk.) 1997: A táj változásai a Honfoglalás óta a Kárpát-medencében. Gödöllői Agrártudományi Egyetem MSZKI, Gödöllő, 127–160. p.
Dobány Z. 2004: A Sajó-Bódva köze történeti földrajza (18-20. század). Történeti Földrajzi Tanulmányok 8, Nyíregyháza. 170 p.
Feyér P. 1981: A szőlő- és bortermelés Magyarországon (1848-ig). Akadémiai Kiadó, Budapest, 384 p.
Gyulai F. 1999: Az agrobiodiverzitás változása a Kárpát-medencében. Fenntartható Fejlődés Bizottság, Budapest, 73–82. p.
Ila B. 1944-1976: Gömör megye I – IV. Budapest.
Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. – Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 p.
Malatinszky Á. 2004: Botanikai értékek és tájgazdálkodási formák kapcsolata a Putnoki-dombságban. Tájökológiai Lapok 2(1): 65–76.
Malatinszky Á. 2007: A Putnoki-dombság florisztikai kutatásának újabb eredményei. Kitaibelia 12(1): 124– 132.
Malatinszky Á., Mravcsik Z. 2013: Az Északi-Cserhát szőlőhegyeinek tájtörténete és természetvédelmi jelentősége. In: Muskovics A. A. (szerk.): Borkultúra és társadalom, visszatekintve a 21. századi Magyarországról. Agroinform Kiadó. pp. 215–223.
Malatinszky Á., Penksza K. 2002: Adatok a Sajó-völgy edényes flórájához. Botanikai Közlemények 89(1–2): 99–104.
Malatinszky, Á. 2008: Relationships between cultivation techniques, vegetation, pedology and erosion on extensively cultivated and abandoned agricultural areas in the Putnok Hills. Acta Agronomica Hungarica 56(1): 75–82. https://doi.org/10.1556/AAgr.56.2008.1.8
Malatinszky Á., Penksza K. 2004a: Traditional sustainable land use towards preserving botanical values in the Putnok Hills (South Gömör, Hungary). Ekológia (Bratislava) 23(1 Suppl.): 205–212.
Malatinszky Á., Penksza K. 2004b: Complex research on the flora, habitats and traditional land use of Putnok Hills (North-East Hungary). Bulletin of the University of Agricultural Sciences and Veterinary Medicine Cluj–Napoca Vol. 60: 210–215.
Malatinszky Á., Siller I., Penksza K. 2008: Abandoned loessy grape yards as refuges of rare steppe plant species. Cereal Research Communications 36(Suppl.): 1139–1142.
Marosi S., Somogyi S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, 950–958. p.
Mezősi G. 1985: A természeti környezeti potenciáljának felmérése a Sajó-Bódva-köze példáján. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet. Elmélet – Módszer – Gyakorlat, Budapest, 216 p.
Mezősi G. 1998: A Borsodi-dombság tájföldrajzi jellemzése. Földrajzi Értesítő 47.3. 395–407. p.
Mravcsik Z., Harmos K., Malatinszky Á. 2009: Felhagyott szőlők botanikai és tájtörténeti vizsgálatai az Északi-Cserhátban. Tájökológiai Lapok 7(2): 473–484.
Nagy A., Malatinszky Á., Pándi I., Kristóf D., Penksza K. 2007: Élőhelycsoportok kialakítása táji szintű összehasonlításhoz I. Tájökológiai Lapok 5(2): 363–369.
Nagy D. 2004: A történeti tájhasználat és felszínborítás rekonstrukciójának lehetőségei archív térképek felhasználásával. Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány, Miskolc, 40 p.
Penksza K., Malatinszky Á. 2001: Adatok a Putnoki-dombság edényes flórájához. Kitaibelia, 4.1. 149–155.
Répási I. 1983: Putnok hét évszázada. Putnok Nagyközség Közös Tanácsa, Putnok, 41–42. p.
Vona, M., Penksza, K., Kristóf, D., Helfrich, T., Centeri, CS. 2006: A galgahévízi láprét felszínborítási viszonyainak változása légifotók elemzése alapján. Tájökológiai Lapok, 4(2): 407–417.
Vona, M., Centeri, Cs., Malatinszky, Á., Penksza, K. 2007: Felhagyott vagy extenzíven művelt szántók kezelésének hatása a növény- és talajtani viszonyokra a Putnoki-dombságban. Természetvédelmi Közlemények, 13: 339–348.
HM-HIM Tt I. KF: Az első katonai felmérés szelvényei a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtárában
HM-HIM Tt II. KF: A második katonai felmérés szelvényei a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtárában.
HM-HIM Tt III. KF: A harmadik katonai felmérés szelvényei a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtárában.
Az 1985. évi EOV térkép
A 2000. évi légi felvétel
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2014 Oszkocsil Zoltán
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
