A Gödöllői-dombság általános bemutatása

Krisztina Demény

doi:10.56617/tl.4391

Szerzők

Demény Krisztina Budapest Tech Rejtő Sándor Faculty of Light Industry and Environmental Protection Engineering H–1034 Budapest, Doberdó u. 6. , Budapesti Műszaki Főiskola Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Környezetmérnöki Intézet 1034 Budapest, Doberdó u. 6.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4391

Kulcsszavak:

Gödöllői-dombság, természetföldrajz, természeti emlékek, tájalkotók, kultúrtörténeti emlékek

Absztrakt

A Gödöllői-dombság a főváros közelében elhelyezkedő természeti és táji értékekben gazdag terület. A dombvidék egyes részei 1990 óta a gödöllői tájvédelmi körzet védettsége alatt állnak. Mind földtani, mind éghajlati, valamint növényföldrajzi szempontból és a talaj adottságok szerint is átmeneti jellegű vidék az alföldi és a középhegységi térszín között, köszönhetően a domborzati viszonyoknak. Változatossága megmutatkozik, abban is, hogy Magyarország egyik legerdősültebb területe, mivel királyi legelő, majd vadászterület volt. Magyarországon a táj sok helyen radikális változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedek során. A felfokozott területhasznosítási igények következtében (pl. települések terjeszkedése, zöldmezős beruházások) a természetes környezet egyre jobban beszűkül. A társadalom igénye ugyanakkor egyre nagyobb az érintetlen környezet iránt. A Gödöllői-dombság a fővárosi agglomeráció közelségének köszönhetően egyre intenzívebb terhelés alatt áll. Gödöllőn és környékén egyre jobban érezhető a szuburbanizáció hatása, mivel már megindult a lakosság fővárosból való kiköltözése. A megnövekedtet igényeknek néhány település csak úgy tud megfelelni, ha újabb és újabb területeket építenek be. Ennek eredményeként csökken a mezőgazdaságilag művelt területek aránya, ezzel szemben a beépítettség fokozódik. A területhasznosítási igények változása következtében a térszerkezet egyre tagoltabbá válik (új telkek kiosztása, autóutak építése, elaprózódó mező- vagy erdőgazdálkodás).

Információk a szerzőről

Demény Krisztina, Budapest Tech Rejtő Sándor Faculty of Light Industry and Environmental Protection Engineering H–1034 Budapest, Doberdó u. 6., Budapesti Műszaki Főiskola Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Környezetmérnöki Intézet 1034 Budapest, Doberdó u. 6.

demeny.krisztina@rkk.bmf.hu

Hivatkozások

Bartha S., Lendvai G., Molnár E. 1991: A Gödöllői-dombvidék TK száraz gyepterületeinek bejárása, előzetes ökológiai állapotfelmérése és fiziognómiai minősítése. Magyar Madártani Egyesület. Budapest.

Czövek E. 2007: A Gödöllő, Nagy-Istrázsa-hegy erdőrezervátum természetességi vizsgálata. Szent István Egyetem, Gödöllő.

Csáky P. 2000: Országos Erdőrezervátum Program, hosszútávú fenntartási tervek, Nagy Istrázsa-hegy. Kézirat. Gödöllő.

Falusi E., Penksza K. 2006: Folyóvízi vegetációtérképezési módszer az EU Víz Keretirányelvének tükrében. Tájökológiai Lapok 4: 233–240.

Falusi E., Penksza K., Vona M., Malatinszky Á., Centeri Cs., Helfrich T. 2006: Signs of Environmental Change as Reflected by Soil and Vegetation on Semi-arid Sandy Areas in the Carpathian Basin. Water Management and Soil Conservation in Semi-Arid Environments. Marrakech, Morocco, May 14–19, 2006 (ISCO 2006). [CD:7 Soil Degradation & Global EnvironmentsPosterT7P-Falusi-Environ- mental Changes-Hungary.pdf].

Fekete G. 1965: A gödöllői dombvidék erdővegetációja (Die waldvegetation im Gödöllőerhüggelland), Akadémia kiadó, Budapest.

Fekete G., Varga Z. (szerk) 2006: Magyarország tájainak növényzete és állatvilága. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest.

Kiss I. 1997: Kétéltű és hüllő fajok felmérése a Gödöllői Dombvidék TK vizes élőhelyein. GATE Állattani és Ökológiai Tanszék, Gödöllő.

Komárominé K. M., Bardóczyné Sz. E. 2006: Tájökológiai-hidrológiai terepi vizsgálati módszerek alkalmazhatósága a Rákos-patak Gödöllő-Isaszegi tórendszer példáján (metodikai kérdések). Tájökológiai Lapok 4: 249–253.

Kovács M. 1955: A Gödöllő–Máriabesnyő környéki rétek botanikai felvételezése ökológiai és gazdasági szempontok figyelembevételével. Agrártudományi Egyetem Agronom. Kar Kiadv. 1: 1–24.

Kovács M. 1957: A nógrádi flórajárás Magnocaricion társulásai. Bot. Közlem. 47: 135–155.

Kovács M. 1962: Die Moorwiesen Ungarns. Magyarország láprétjei. Akadémia Kiadó, Budapest.

KSH 2000: Földhasználat Magyarországon a 2000. évben – településoros adatok. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest.

Láng S. 1967: A Cserhát természeti földrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Marosi S., Somogyi S. 1990: Magyarország kistájainak katasztere II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest.

Miklós Zs. 1982: A Gödöllői-dombvidék várai. In: Asztalos I. (szerk.): Múzeumi Füzetek 21. szám. Petőfi Múzeum, Aszód.

Penksza K., 2003a: Festuca pseudovaginata, a new species from sandy areas of the Carpathian Basin. Acta Bot. Hung. 45: 356–372. https://doi.org/10.1556/ABot.45.2003.3-4.11

Penksza K. 2003b: A Kárpát-medence központi homokterületeinek Festuca fajai. III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium, Előadások összefoglalói pp. 381–385.

Penksza K., Vona M., Malatinszky Á., Csontos P., Centeri Cs. 2007: Kárpát-medence középső homoki területén kialakult Festuca pseudovainata gyepek cönológiai és talajtani vizsgálatai. V. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium kiadványkötete. pp. 377–384.

Penksza K., Szerdahelyi T. 2001: Néhány magyarországi Festuca faj taxonómiai kutatás; és a Colchicum arenarium W. et K. előfordulása a Gödöllői-dombvidéken. In: Borhidi A., Botta D. Z. (szerk.): Ökológia az ezredfordulón III. Magyar Tudományos Akadémia, pp. 105–111.

Pintér B., Bratek Z., Csáky P., Szerdahelyi T., S. Taba E., Penksza K. 1999: Adatok a Gödöllői-dombság flórájához és vegetációjához. Bot. Közlem. 86–87: 235–236.

Stefanovits P. 1956: Magyarország talajai. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Szabó L., Tóthné Surányi K. 2003: A Gödöllői-Monori dombság természetföldrajzi viszonyai és a termőföldvédelem. In: Csorba P. (szerk.): Környezetvédelmi Mozaikok, tiszteletkötet Dr. Kerényi Attila 60. születésnapjára. Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék, Debrecen. pp. 230–242.

Szénási V. 1999a: A Gödöllői-dombvidék TK madárvilága.

Szénási V. 1999b: A Gödöllői-dombvidék TK patakmenti vegetációjának botanikai állapotfelmérése.

Vona M., Centeri Cs., Penksza K., Malatinszky Á., Helfrich T. 2005: A talajtani és eróziós viszonyok jellemzése Galga menti láprét környezetében. Erdei Ferenc III. Tudományos Konferencia, Kecskemét, pp. 1087–1091.

Vona M., Penksza K., Krstóf D., Helfrich T., Centeri Cs. 2006: A galgahévízi láprét felszínborítási viszonyainak változása légifotók elemzése alapján. Tájökológiai Lapok 4: 407-416.

http1: http://www.cuma.hu/szakkor/homepage/szakkor/tajkorzet1.html

http2: http://www.dinpi.hu/index.php?pg=menu_763 /és 766 /és 749

http3: http://www.greenfo.hu/hirek/print_hirek_item.php?hir=4533&PHPSESSID=4b0d7174307a58b13bae41b91eb999c7

http4: http://www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/biomon/RENDELETEK2.doc