Magyarországi vörösagyagok ásványtani összetétele, talajtani és mikromorfológiai jellemzői

Szerzők

  • Fekete József Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Természettudományi Kar, Talajtani és Agrokémiai Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1.
  • Szendrei Géza Magyar Természettudományi Múzeum, Ásvány és Kőzettár, 1088 Budapest, Ludovika tér 2.
  • Csibi Melinda Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Természettudományi Kar, Talajtani és Agrokémiai Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4560

Kulcsszavak:

vörösagyag, vörös talaj, lateritesedés, rubefikáció, mikromorfológiai jellemzők, duzzadás-zsugorodás, agyagbemosódás

Absztrakt

A bevezető részben ismertetjük a vörös agyagok képződésével kapcsolatos nézeteket, tulajdonságaikat és magyarországi előfordulását. A vizsgált minták származási helyének és a helyszíni megfigyelések leírása után közöljük a talajtani alapvizsgálatok, a fizikai, kémiai, ásványtani és mikromorfológiai elemzések eredményeit. A magyarországi módszerkönyvben leírt eljárásokkal vizsgáltunk 17 különböző helyről származó mintát. A mikromorfológiai jellemzőket duzzadás-zsugorodás, agyagbemosódás, hidromorf hatás, vagy áthalmozás, szénsavas-mész cementáció, pórusmenti kiválás jeleként interpretáltuk. Vizsgálataink értékelése alapján a vörös agyagok következő nagyobb csoportjait különböztettük meg: az Észak-Borsodi karsztvidék vörös talajai, Tokaj-Hegyalja fosszilis vörös agyagai, Mátra és Mátraalja fosszilis vörös agyagai, Felső-Zagyva völgyének vörös agyagai, Északi- középhegység és az Alföld peremvidékének vörös talajai, permi vöröshomokkőn képződött vörös talajok, Szekszárdi dombság vörös agyagai, Mecsek és Villányi hegység vörös agyagai.

Szerző életrajzok

  • Fekete József, Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Természettudományi Kar, Talajtani és Agrokémiai Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1.

    Fekete.Jozsef@mkk.szie.hu

  • Szendrei Géza, Magyar Természettudományi Múzeum, Ásvány és Kőzettár, 1088 Budapest, Ludovika tér 2.

    szendrei@min.nhmus.hu

  • Csibi Melinda, Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Természettudományi Kar, Talajtani és Agrokémiai Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1.

    Csibi.Melinda@mkk.szie.hu

Hivatkozások

Ballenegger R. 1917: A tokajhegyaljai nyiroktalajokról. Földtani Közlöny 47: 136.

Ballenegger R., di Gléria J. 1962: Talaj- és trágyavizsgálati módszerek. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Bárdossy G., Aleva G. J. J. 1990: Lateritic bauxites. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Becze-Deák J., Langhor R., Verrecchia E. P. 1997: Small scale secondary CaCO3 accumulations in selected sections of the European loess belt. Morphological forms and potential for paleoenvironmental reconstructions. Geoderma 76: 221-252. https://doi.org/10.1016/S0016-7061(96)00106-1

Berényi Üveges J., Horváth Z., Micheli E., Mindszenty A., T. Németh T. 2003: Reconstructing Quaternary pedogenesis in a paleosol sequence in Hungary. Quaternary International 106-107: 61-71. https://doi.org/10.1016/S1040-6182(02)00161-1

Benayas J., Guerra A. 1972: Contribution to the micromorphological study of red Mediterranean soils of Spain. In Kowalinski S., Drozd J., Licznar S. (eds.): Soil Micromorphology. Panstwoe Wydawnictwo Naukowe,Warszawa, pp. 429-443.

Bidló G. 1974: Thermal investigation of different types of Hungarian red clays. Thermal Ananlysis II, Proceed.Fourth ICTA, Budapest, pp. 599-600.

Bidló G. 1983: Az ásványi összetétel befolyása néhány felszínközeli mozgásra. Földtani kutatás 26: 47-50.

Borsy Z., Szöőr G. 1981: Compatartive thermal and infrared analysis of red soils (red clays) of the landslides in Tétel-halom and Dunaföldvár. (a Tétel-halom és a dunaföldvári földcsuszamlások vöröstalajainak (vörösagyagjainak) összehasonlító termoanalitikai és infravörös spektroszkópiás elemzése.) Acta Geografica Debrecina 18,19: 167-193.

Bouma J., Fox C. A., Miedema R. 1990: Micromorphology of hydromorphic soils: applications for soils genesis and land evaluation. In Douglas L-A. (ed.): Soil Micromorphology. Elsevier. Amsterdam, Oxford, New York, Tokyo, pp. 257-278. https://doi.org/10.1016/S0166-2481(08)70338-6

Brewer R. 1964: Fabric and Mineral Analysis of Soils. J. Wiley and Sons, Inc. New York, London, Sydney.

Brewer R. 1976: Fabric and Mineral Analysis of Soils. R. E. Krieger Publ. Co., Huntigton, New York.

Brewer R., Sleeman J. R., Foster R. C.1983: The fabric of Australian soils. In Soils: an Australian viewpoint. Csiro: Melbourne / Academic Press: London, pp. 493-476.

Brinkman 1969/1970: Ferrolysis, a hydromorphic soil forming processes. Geoderma 3: 199-206. https://doi.org/10.1016/0016-7061(70)90019-4

Bronger A. 1983: Rubification of terrae rossae in Slovakia: a Mössbauer effect study. Clays and Clay Minerals 31: 269-276. https://doi.org/10.1346/CCMN.1983.0310404

Bullock P. 1985: Handbook for Soil Thin Section Description. Waine Research Publication, Wolverhampton.

Buzás I. 1993: Talaj- és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv 1. INDA 4231 Kiadó, Budapest.

Csibi M. 2005: Magyarországi vörösagyagok, mint természeti értékek. Szakdolgozat. SZIE, MKK, Gödöllő. p. 63

Dalrymple J. B., Jim C. Y. 1984: Experimental study of soils microfabrics induced by isotropic stresses of wetting and drying. Geoderma 34: 43-68. https://doi.org/10.1016/0016-7061(84)90005-3

Dixon J. B. 1977: Kaolin and Serpentine group minerals. In Dixon J-B., Weed S-B.(eds): Minerals in Soil Environments. Soil Science Society of America, Madison, pp. 357-402.

Dobrovolsky V. V. 1972: Micromorphology and genesis of terra rosa of the U.S.S.R. and East Europe. In Kowalinski S., Drozd J., Licznar S. (eds.): Soil Micromorphology. Panstwoe Wydawnictwo Naukowe, Warszawa, pp. 421-428.

Driessen P. M., Dudal R. 1991: The major soils of the world. Agricutural University Wageningen, Nederlands-Katholike Universitet Leuwen, Belgium.

Fedoroff N. 1997: Clay illuviation in red Mediterranen soils. Catena 28: 171-189. https://doi.org/10.1016/S0341-8162(96)00036-7

Fekete J. 1988: Trópusi talajok. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Fekete J. 1989: Examination of some physical properties of tropical soils. Bulletin of the University of Agricultural Science, Gödöllő, pp. 51-58.

Fekete J. 1995: Comparative study of some physical and chemical properties of tropical soils. Bulletin of the University of Agricultural Science, Gödöllő, 75th Anniversary Edition I.: 65-76.

Fekete J., Stefanovits P., Bidló G. 1997: Comparative study of the mineral composition of red clays in Hungary. Acta Agronomica Hungarica 45(4): 427-441.

Fekete J., Stefanovits P. 2002: Dunántúli vörösagyagok fizikai és kémiai tulajdonságai. Agrokémia és Talajtan 51/3-4: 305-324. https://doi.org/10.1556/agrokem.51.2002.3-4.4

Fekete J., Csibi M. 2004: Magyarországi vörösagyagok humuszminőségének összehasonlító vizsgálata. Talajvédelem. Különszám. Talajtani vándorgyûlés, Kecskemét, 2004. augusztus 24-26: 195-204.

Golden D. C., Dixon J. B. 1985: Silicate and phosphate influence on kaolin-iron oxide interactions. Soil Science Society of America J. 49: 1568-1576. https://doi.org/10.2136/sssaj1985.03615995004900060047x

Greene-Kelly R., Mackney D. 1970: Preferred orientation of clay in soils: the effect of drying and wetting. In Osmond D. A., Bullock P. (eds.): Micro morphological Techniques and Applications. Harpenden, England: Agricultural Research Council, Soil Survey, Technical Monograph 2: 43-52.

Hendershot W. H., Lavulich L. M. 1983: Effect of sesquioxide coatings on surface charge of standard mineral and soil samples. Soil Scince Society of America J. 47: 1252-1260. https://doi.org/10.2136/sssaj1983.03615995004700060037x

Horváth Z., Micheli E:, Mindszenty A., Berényi Üveges J. 2002: Posztpannóniai környezetváltozásra utaló terepi és mikromorfológiai sajátosságok a visontai lignitösszlet fedőrétegsorában (Visonta, Észak- Magyaroszág). Földtani Közlöny 132. különszám: 53-69.

Jámbor Á. 1980: A pannóniai képződmények rétegtanának alapvonatkozása. Ált. Földtani Szemle 14: 113-124.

Jánossy D. 1979: A magyarországi pleisztocén tagolása gerinces faunák alapján. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Jim C. Y. 1990: Stress, shear deformation and micromorphological clay orientation: a synthesis of various concepts. Catena17: 431-447. https://doi.org/10.1016/0341-8162(90)90044-E

Kemp R. A. 1998: Role of micromorphology in paleopedological research. Quaternary International 51/52: 133-141. https://doi.org/10.1016/S1040-6182(97)00040-2

Kretzoi M. 1969: A magyarországi quarter és pliocén szárazföldi sztratigráfiájának vázlata. Földrajzi Közlöny 17: 197-204.

Kubiena W. L. 1956: Rubifizierung und Laterizierung. Rapp. VI. Congr. Int. De la Sci du Sol. Paris E: 247-249.

Linkes V. 1984: Relikné fenomény v podnom pokryve Slovenska a prispevok k teh intrep táccii. Geograficky Casopis 36(2): 163-178.

Lóczy L. 1886: Report of the detailed geological survey in 1886. (Jelentés az 1886. évben eszközölt föld. részletes felvételekről.) Annual report of the Geological Institute, p. 115.

Mccormack D. E., Wilding L. P. 1974: Proposed origin of lattisepic fabric. In Rutherford G-K. (ed.): Soil Microscopy. Limestone Press, Kingston, pp. 761-771.

Miedema R., Slager S. 1972: Micro morphological quantification of clay illuviation. J. Soil Science 23: 309-314. https://doi.org/10.1111/j.1365-2389.1972.tb01662.x

Morozova O. 1987: Morphological features of paleosols from Paks with regard to their paleoecological interpertation. In Pécsi M., Velichko A-A. (eds.): Paleogeography and Loess. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 119-133.

Maul F. 1965: Gyorsmódszer a talajok ásványi részének elemzéséhez. Agrokémia és Talajtan 14: 235-248.

Nahon D. B. 1991: Introduction to the petrology of soils and chemical weathering. Wiley-Interscience Publ. New York, Chichester, Brisbane, Toronto, Singapore.

Nettleton W. D., Sleeman J. R. 1985: Micromorphology of Vertisols. In Douglas L-A., Thompson L-M. (eds): Soil Micromorphology and Soil Classification. SSSA Special Publication. 15. Soil Science Society of Ameraica, Madison, pp. 165-196. https://doi.org/10.2136/sssaspecpub15.c9

Osman A., Eswaran H. 1974: Clay translocation and vertic properties of some red Mediterranean soils. In Rutherford G. K. (ed.): Soil Microscopy. Limestone Press, Kingston, pp. 846-857.

Ötvös E. 1954: Szárazföldi vörösagyag a Budai-hegységben. Földtani Közlöny 88: 221-227.

Pécsi M. 1985: The Neogene red clays of the Carpathian Basin. Studies in Geogr. in Hungary 19: 89-98. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Pécsi M., Morozova O. 1987: Micromorphological investigation of paleosol enclosures in the loess profile at Paks Hungary. In Fedoroff N., Bresson L-M., Courty M-A.: Soil Micromorphology. AFES, Paris, pp. 619-624.

Ransom M. D., Bidwell O. W. 1990: Clay movement and carbonate accumulation in Ustolls of Central Kansas, USA. In Douglas L-A. (ed.): Soil Micromorphology. Elsevier, Amsterdam, Oxford, New York, Tokyo, pp. 417-423. https://doi.org/10.1016/S0166-2481(08)70356-8

Retallack G. J. 2001: Soils in the past. An introduction to paleopedology. 2nd edition. Blackwell Science, Oxford. https://doi.org/10.1002/9780470698716

Schweitzer F. 1993: Domborzatformálódás a Pannóniai-medence belsejében a fiatal újkorban és a negyedidőszak határán. Doctori értekezés, p. 125.

'Sigmond E. 1934: Általános talajtan. Budapest.

Solt M. H., Ogg C. M., Baker J. C. 1994: Strongly contrasting redoximorphic patterns in Virginia valley and ridge paleosols. Soil Science Society of America J. 58: 477-484. https://doi.org/10.2136/sssaj1994.03615995005800020033x

Stace H. C. 1968: A Handbook of Australian Soils. Relim Technical Publications, Glenside.

Stefanovits P. 1959: Vörösagyagok előfordulása és tulajdonságaik Magyarországon. MTA. Agrártudományi Oszt. Közleménye 16: 225-238.

Stefanovits P. 1967: A mediterrán talajképződés jelei Magyarországon. Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtud. Karának Közleményei: 227-235.

Stefanovits P., Rózsavölgyi J. 1962: Újabb paleopedológiai adatok a paksi szelvényről. Agrokémia és Talajtan 11:143-160.

Stoops G., Marcelino V., Zauyah S., Maas A. 1994: Micromorphology of soils of the humid tropics. In Ringrose-Voase A. J., Humphreys G. S. (eds.): Soil Micromorphology. Elsevier, Amsterdam, London, New York, Tokyo, pp. 1-15. https://doi.org/10.1016/S0166-2481(08)70393-3

Sümeghy J. 1944: A Tiszántúl. Földtani Intézet, Budapest.

Sümegy J. 1949: Az északi dombvidék agrogeológiai viszonyai. Földtani Intézet, Budapest.

Szabó J., Molnár J. 1866: Tokaj-Hegyalja talajának leírása és osztályozása. Matematikai és Természettud. Közlemények 4: 1865-1866.

Velasco-Molino H. A., Swoboda A. R., Godfrey C. L. 1971: Dispersion of soils of different mineralogy in relation to sodium adsorption ratio and electrolytic concentration. Soil Science 111: 282-287. https://doi.org/10.1097/00010694-197105000-00003

Vendl A. 1957: Geology I. (Geológia I.) Tankönyvkiadó, Budapest.

Vepraskas M. J., Wilding L. P., Drees L. R. 1994: Aquic conditions for Soil Taxonomy: concepts, soil morphology and micromorphology. In Ringrose-Voase A. J., Humphreys G. S. (eds.): Soil Micromorphology. Elsevier, Amsterdam, London, New York, Tokyo, pp. 177-132. https://doi.org/10.1016/S0166-2481(08)70402-1

Verheye W., Stoops G. 1974: Micromorphological evidences for the identification of an argillic horizon in terra rossa soils. In Rutherford G-K. (ed.): Soil Microscopy. Limestone Press, Kingston, pp. 817-831.

Verrecchia E. P., Verrecchia K. E. 1994: Needle-fiber calcite: a critical review and a proposed classification. Jurnal sedim. Research. 64: 650-664. https://doi.org/10.1306/D4267E33-2B26-11D7-8648000102C1865D

Wright V. P. 1986: Paleosols, their recognition and interpretation. Princeton University Press, Princeton, New Jersey.

Zainol E., Stoops G. 1986: Relationship between plasticity and selected physico-chemical and micromorphological properties of some inland soils from Malaysia, Pedologie: 263-275.

Letöltések

Megjelent

2005-12-19

Folyóirat szám

Rovat

Eredeti cikkek

Hogyan kell idézni

Magyarországi vörösagyagok ásványtani összetétele, talajtani és mikromorfológiai jellemzői. (2005). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK, 3(2), 301-323. https://doi.org/10.56617/tl.4560