A Liparis loeselii hazai elterjedése és érzékeny környezetváltozást jelző velencei-tavi élőhelyének vegetáció-térképe

Szerzők

  • Illyés Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem, Biológiai Intézet, Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4450

Kulcsszavak:

Liparis loeselii, Velencei-tó, élőhelytérkép

Absztrakt

A hazánkban fokozottan védett hagymaburok (Liparis loeselii (L.) Rich.) jelenleg ismert 3 hazai előfordulása közül a velencei-tavi állomány a legnagyobb egyedszámú és talán az egyetlen lelőhely, amely nagy kiterjedése miatt a hagymaburok populáció stabilitását, sőt növekedését is biztosíthatja. A Velencei-tavon 1968-tól ismert a vizsgált orchidea faj. Jelenleg is (az 1970-es évekhez hasonlóan) a tó nyugati medencéjének kisebb területére korlátozódnak a hagymaburok lelőhelyei, de így is mintegy 2000 tő került elő 3 különböző nádszektorban. A Velencei-tó első alkalommal elkészült részletes vegetációtérképe lehetőséget ad a jövőbeni környezeti változások, a vízszint csökkenésre és más zavarásokra adott növényzeti válaszok monitorozására.

Információk a szerzőről

  • Illyés Zoltán, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Biológiai Intézet, Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C.

    zillyes@ludens.elte.hu

Hivatkozások

Bakalár S., Balogh M. 1979: Sphagnum girgensohnii, a Velencei-tó és hazánk újabb boreális flóraeleme. Bot. Közlem. 66: 11–14.

Balogh M. 1969: A Liparis loeselii (L.) Rich. a Velencei-tavon. Bot. Közlem. 56: 17–19.

Balogh M. 1983: A Velencei-tó nyugati medencéjének úszólápjai, és hatásuk a tó vízminőségére. Kandidátusi értekezés. MTA, Budapest.

Balogh M. 1991: Vízminőségi és ökológiai katasztrófa-állapot a Velencei-tavon. Budapest.

Balogh M., Bratek Z., Illyés Z., Zöld-Balogh Á. 2002: A Liparis loeselii (L.) RICH. tömeges előfordulása a Velencei-tavon. Kitaibelia 7: 247.

Balogh M., Patkó Á., Vári L. 1980: An interesting Liparis presence and its ecological significance on Lake Velence/Hungary. Annales Univ. Sci. Budapestiensis Nom. Sect. Bot. 22–23: 49–55.

Borbás V. 1879: Budapestnek és környékének növényzete. Budapest.

Borhidi A. 2003: Magyarország növénytársulásai. Akadémia Kiadó, Budapest.

Borhidi A., Balogh M. 1970: Die Entstehung von dystrophen Schaukelmooren in einem alkalischen (Szik)- See. Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 16: 13–31.

Bölöni J., Kun A., Molnár Zs. 2003: Élőhelyismereti útmutató 2.0 Vácrátót.

Bratek Z., Illyés Z., Szegő D., Vértényi G. 2001: Az orchidea-típusú mikorrhiza képződésének és működésének egyes kérdései. Bot. Közlem. 88: 185–193.

Csapody I. 1982: Védett növényeink. Gondolat, Budapest.

Davies P., Davies J., Huxley A. 1988: Wild Orchids of Britain and Europe. The Hogarth Press, London.

Fekete G., Molnár Zs., Horváth F. 1997: A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest.

Felföldy L. 1990: Hínár határozó. Vízügyi hidrobiológia 18. kötet. Aqua kiadó, Budapest.

Frank N., Király G. 1997: Flórakutatás a hazai Laitaicumban. Kitaibelia 2: 213–216.

Gombocz E. 1906: Sopronvármegye növényföldrajza és flórája. Budapest.

Illyés Z. 2003: A Liparis loeselii aktív védelmét célzó aszimbiotikus és szimbiotikus nevelése és gombapartnereinek molekuláris azonosítása. Szakdolgozat. ELTE TTK, Budapest.

Illyés Z. 2004: „A Velencei tavi Madárrezervátum Természetvédelmi Terület és bővítésének vegetációtérképezése” c. tanulmány a Duna-Ipoly Nemzeti Park számára. Budapest.

Illyés Z. 2005: „Phragmitetum communis növénytárulás cönológiai felvételezése és a Liparis loeselii Ráckevei-Soroksári Dunaágban található állományainak felmérése” c. tanulmány a Duna-Ipoly Nemzeti Park számára. Budapest.

Illyés Z., Takács A. A., Takács G., Kiss P. 2006: Szempontok a Liparis loeselii magyarországi élőhelyeinek természetvédelmi szempontú kezeléséhez. Természetvédelmi Közlemények (in press)

Keller G., Soó R. 1930–1940: Monographie und Iconographie der Orchideen Europas und des Mittelmeergebietes II. Dahlem bei Berlin, pp. 377–378.

Kiss E. Cs., Borhidi A., Vajda L. 1973: Sphagnum-fajok előfordulása a Velencei-tavon. Bot. Közlem. 60: 25–26.

Molnár V. A. 1999: Liparis loeselii (L.) Rich. In.: FARKAS S. (szerk.): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

Molnár A., Sulyok J., Vidéki R. 1995: Vadon élő orchideák. Kossuth Könyvkiadó, Budapest.

Ortmann J. 1851: Neue Pflanzen für die Wiener – Flora. Verhandlungen des Zoologisch-botanischen Vereins in Wien.

Priszter Sz. 1998: Növényneveink. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

Rapaics R. 1925: A növények társadalma. Athenaeum Kiadó, Budapest.

Reszler G. 1997: Hagymaburok (Liparis loeselii (L.) RICH.) a Soroksári Dunán. Kitaibelia 2: 147.

Sadler J. 1840: Flora Comitatus Pestinensis. Ed. II. Budapest.

Simon T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. Tankönyvkiadó, Budapest.

Simonkai L. 1904: Pótlék Budapest és vidéke növényzetének ismertetéséhez. MBL 3: 79–87.

Soó R. 1928: Revision der Orchideen Südosteuropas und Südvestasiens. Bot. Arch. 23: 186.

Takács A. A. 1996: A nádgazdálkodás természetvédelmi követelményei. Budapest.

Takács A. A. 1999: Liparis project. Progress report 1998-1999. Budapest, pp. 21–22.

Takács A. A. 2005: A hagymaburok fajmegőrzési terve. KVVM, Budapest.

Vackova D., Balogh M., Bratek Z., Takács A. A., Vlèko J., Zöld-Balogh Á. 2002: A Liparis loeselii (L.) Rich. újrafelfedezése a Velencei-tavon. Kitaibelia 7: 279.

A 22/1998. (II. 13.) Kormány rendelet a Balaton és a parti zóna nádasainak védelméről, valamint az ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól.

Letöltések

Megjelent

2006-07-30

Folyóirat szám

Rovat

Eredeti közlemények

Hogyan kell idézni

A Liparis loeselii hazai elterjedése és érzékeny környezetváltozást jelző velencei-tavi élőhelyének vegetáció-térképe. (2006). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK, 4(1), 149-168. https://doi.org/10.56617/tl.4450

Hasonló cikkek

21-30 a 423-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.