Adatok dél-tiszántúli védett területek gyomviszonyaihoz

Szerzők

  • Balogh Ákos Szent István Egyetem, 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1.
  • Nagy Anita Szent István Egyetem, 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1.
  • Vona Márton Szent István Egyetem, 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1.
  • Pottyondy Ákos Szent István Egyetem, 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1.
  • Herczeg Edina Szent István Egyetem, 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1.
  • Malatinszky Ákos Szent István Egyetem, 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1.
  • Penksza Károly Szent István Egyetem, 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4449

Kulcsszavak:

legeltetés, kaszálás, cönológiai felmérés

Absztrakt

Jelen közleményben Biharugra környéki legelőkről és kaszálókról közlünk cönológiai adatok alapján eredméyneket, kiemelve a gyomfajokat. A cönológia felvételeket – a megtalálható növényfajok borítási értékeit is figyelembe véve – olyan mutatók alapján is értékeltük, melyek a gyepek természetességi állapotának jó jelzői. A cönológiai vizsgálat alapján kiderült, hogy a természetes gyepek folyamatosan alakulnak át antropogén vegetációkká, elsősorban az állatok szálláshelyének közelében. A talajtani vizsgálatok igazolják, hogy az állattartó telephez közel mind a feltalajban (0–20 cm), mind az altalajban (20–40 cm) magas nitrogén, P2O5, K2O értékek jelentkeztek. Az állattartó teleptől távolodva 100 m-re szintén magas nitrogén értékekkel találkoztunk, amit a zavarás tûrő fajok is jeleztek. Távolabb (200–300 m) a botanikai összetétel a természetes gyepekhez közelálló, természetvédelmi szempontból értékes, ezt a talajtani adatok is megerősítik, az időszakos legeltetés eredményeképpen a tápanyagterhelés nem jelentkezik koncentráltan. A vegetáció szempontjából az állattartó telepektől 200–300 m távolságban és távolabb történő legeltetés hasznos, megfelelő kezelésként alkalmazható.

Információk a szerzőről

  • Balogh Ákos, Szent István Egyetem, 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1.

    levelező szerző
    acoska@freemail.hu

Hivatkozások

Alvarez-Vázquez, L.J., Martínez, A., Muñoz-Sola, R., Rodríguez, C., Vázquez-Méndez, M. E. (2006): Numerical optimization for the purification of polluted shallow waters. Journal of Computational and Applied Mathematics, 189: 191-206. https://doi.org/10.1016/j.cam.2005.05.017

Ángyán, J., Podmaniczky, L., Belényesi, M., Skutai, J., Centeri, Cs., Nagy, G. (2003): A környezeti feltételek általános jellemzése (General description of the environmental characteristics). (In: Ángyán, J., Tardy, J., Vajnáné Madarassy, A. (szerk.): Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai (Basics of protected and sensitive natural values of agricultural production). Mezőgazda Kiadó (Agricultural Publisher), Budapest, p. 142-147.

Barcsák Z., Baskay T. B. Prieger K. 1978: Gyeptermesztés és hasznosítás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Borhidi A. 1995: Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the hungarian flora. Acta Boc. Sci. Hug. 39: 97-181.

Barczi A., Centeri Cs. (1999): A mezőgazdálkodás, a természetvédelem és a talajok használatának kapcsolatrendszere ÖKO. 10: 41-48.

Braun-Blanquet J. 1951: Pflanzensoziologie, II. - Wien. https://doi.org/10.1007/978-3-7091-4078-9

Centeri Cs. 2002: A talajerodálhatóság terepi mérése és hatása a talajvédő vetésforgó kiválasztására. Növénytermelés 51: 211-222.

Centeri Cs., Pataki, R. 2005: Soil erodibility measurements on the slopes of the Tihany Peninsula, Hungary. In. A. FAZ Cano, R. Ortiz Silla., A. R. Mermut (eds.): Advances in GeoEcology 36: 149-154.

Gournellos Th., Evelpidou N., Vassilopoulos A. 2004: Developing an Erosion risk map using soft computing methods (case study at Sifnos island), Natural Hazards 31(1): 39-61. https://doi.org/10.1023/B:NHAZ.0000020277.28291.06

Laguna E., Deltoro V. I., Pèrez-Botella J., Pèrez-Rovira P., Serra Ll., Olivares A., Fabregat C. 2004: The role of small reserves in plant conservation in a region of high diversity in eastern Spain. Biological Conservation, 119(3): 421-426. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2004.01.001

Mézes M. 1994: Takarmányártalmak. Gödöllő.

Pierpaoli M., Bíró Zs., Herrmann M., Hupe K., Fernandes M., Ragni B., Szemethy L., Randi E. 2003: Genetic distinction of wildcat (Felis silvestris) populations in Europe, and hybridization with domestic cats in Hungary. Molecular Ecology 12: 2585-2598. https://doi.org/10.1046/j.1365-294X.2003.01939.x

Simon T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. Tankönyvkiadó, Budapest.

Letöltések

Megjelent

2006-07-30

Folyóirat szám

Rovat

Eredeti közlemények

Hogyan kell idézni

Adatok dél-tiszántúli védett területek gyomviszonyaihoz. (2006). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK, 4(1), 139-148. https://doi.org/10.56617/tl.4449

Hasonló cikkek

71-80 a 92-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 3 4 5 6 7 8 > >>