Az emberi tevékenység hatása a halfauna alakulására az Ipoly alsó (magyarországi) szakaszán
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4003Kulcsszavak:
síkvidéki folyó, folyószabályozás, halbiológiai monitorozás, történelmi halfauna, duzzasztóműAbsztrakt
Az Ipoly magyarországi szakaszának hosszúidejű halfauna változását a 19. századtól megjelent halfaunisztikai publikációk és közvetlen halbiológiai felméréseink alapján jellemeztük. A vizsgált alsó folyószakaszon 56 halfaj előfordulása igazolható. Áttekintést adtunk a folyó antropogén hatásokkal összefüggő változásairól, valamint meghatároztuk a folyó natív halfaunáját és adventív faunaelemeit. A halfauna térbeli eloszlását és összetételének alakulását folyószabályozási beavatkozásokkal összefüggően ismertettük.
Hivatkozások
Bayley P.B. 1995: Understanding large river-floodplain ecosystems. BioScience 3: 153–158. https://doi.org/10.2307/1312554
Botta I. 1993: A tervezett Duna-Ipoly Nemzeti Park fontosabb vizeinek ichthyológiai állapotfelmérése. MMTE, Budapest.
Botta I., Keresztessy K., Neményi I. 1984: Halfaunisztikai és ökológiai tapasztalatok természetes vizeinkben. Állattani Közlemények 71: 39–50.
CEN Document 2003: Water quality – Sampling of fish with electricity. CEN/TC 230, Ref. No. EN 14011:2003 E.
Gut, G. 1993: Fisheries ecology of the Danube in the Szigetköz floodplain. Opuscula Zoologica, Budapest 26: 67–75.
Guti G. 2003: Az ipolytölgyesi (kiskeszi) és a tésai (ipolyszakállosi) duzzasztók térségében tervezett hallépcsők értékelése halbiológiai szempontból. Kézirat.
Györe K., Józsa V., Wollent J. 2001: Az Ipoly halfaunája és a gazdaságilag fontos halfajok populáció dinamikája. Kutatási jelentés, FVM, Budapest.
Kabay S. 2007: Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések, 1–5 Ipoly tervezési alegység, Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Budapest.
Károlyi, Z. 1973: A Duna-völgy vizeinek szabályozása. In: Ihrig D. (ed.): A magyar vízszabályozás története. Országos Vízügyi Hivatal, Budapest, pp. 155–248.
Keresztessy K. 1993: A Börzsöny halfaunisztikai vizsgálata. Halászat 86: 67–68.
Kriesch J. 1875: Állattani utazási jelentések az 1870. és 1872. évekről. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia.
Kux Z., Weisz T. 1964: Přispěvek k poznani ichtyofauny slovenskych řek [The contribution to the knowledge of ichthyofauna of Slovakian rivers]. Acta Musei Moraviae, Sci. Natur. 49: 191–246.
Herman O. 1887: A magyar halászat könyve. I–II. K. M. Természettudományi Társulat, Budapest. https://doi.org/10.5962/bhl.title.48836
Malesevics E. 1892: Losoncz faunája. Losoncz, Kárman Társulat Könyvnyomdája.
Mike K. 1991: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története. Aqua kiadó, Budapest, pp. 246–247.
Naiman R. J., M. M. Holland H. Décamps, P. G. Risser. 1988: A new UNESCO Programme: Research and management of land/inland-water ecotones. Biology International 17: 107–136.
Schiemer F., G. Guti H. Keckeis M. Staras 2004: Ecological Status and Problems of the Danube River and its Fish Fauna:A Review. Proceedings of the second International Symposium on the Management of Large Rivers for Fisheries: Sustaining Livelihoods and Biodiversity in the New Millennium, 11–14 February 2003, Phnom Penh, Kingdom of Cambodia. Volume I. no. 16, pp. 273–299. RAP publication.
Tóth B., Erős T., Sevcsik A. 2005: Újabb adatok az Ipoly halfaunájához. Hidrológiai közlöny 85: 150–151.
Vásárhelyi I. 1961: Magyarország halai írásban és képekben. Borsodi Szemle Könyvtára, Miskolc.
Vutskits Gy. 1918: Pisces. In: Fauna Regni Hungariae. A K. M. Természettudományi Társulat, Budapest.
Weiperth A., Gaebele T., Potyó I., Guti G. 2010a: A magyarországi Ipoly szakasz halfaunisztikai kutatásának történeti áttekintése. Hidrológiai Közlöny (in press).
Weiperth A., Gaebele T., Potyó I., Guti G. 2010b: Long-term changes of fish fauna in the Hungarian section of the Ipel river. Proceedings Volume of the 38th Conference of the IAD (in press).
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2010 Guti Gábor, Potyó Imre
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
