Tájhasználati változások a Tihanyi-félszigeten
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3625Kulcsszavak:
Tihanyi-félsziget, táji adottságok, tájhasznosításAbsztrakt
A természeti adottságokhoz alkalmazkodó tájhasználat – különös tekintettel a mezőgazdálkodásra – sokat változott az utóbbi több mint egy évszázad alatt. A mezőgazdasági hasznosítás már a századelőn sem vette figyelembe a talajtani adottságokat: az emberi beavatkozás jelentősen átalakította a Tihanyi-félsziget talajait. Ezen túlmenően jelentős mértékben megnövekedett a beépített területek aránya, és elsősorban a szántók, illetve a szőlők alatt felgyorsult a talajpusztulás. A félsziget védetté nyilvánításával a terület ökológiai adottságainak jobban megfelelő gazdálkodás kialakítására nyílt lehetőség, amely a talajadottságokhoz is jobban illeszkedő kisebb mértékű mezőgazdasági hasznosítást jelent. A természetvédelem az eredeti ökológiai helyzetnek megfelelően visszaállította a lecsapolt területek vízborítását, visszatelepítette a hajdani nagyobb kiterjedésű erdőfoltokat és gondozza a szárazgyepeket. Jelenleg a terület lakosságának a mezőgazdálkodás mellett az idegenforgalomból származik a jövedelme, azonban ez utóbbi tényező is károsít(hat)ja a félsziget védett értékeit és talajait. Eredeti, természetközeli állapotukban csak a sziklagyepek, a bokorerdők és a visszaállított lápterületek maradtak meg.
Hivatkozások
Ádám L., Marosi Sz., Szilárd J. (szerk.) 1987-1988: A Dunántúli középhegység A)-B). Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 1024.
Barczi A., Füleky Gy., Gentischer P., Néráth M. 1999: A Tihanyi-félsziget mezőgazdasági hasznosíthatóságának talajtani alapjai. Növénytermelés 48(3): 301–310.
Barczi A. 2000: A Tihanyi-félsziget talajai. A Bakony Természettudományi Kutatásának Eredményei 24., Zirc, p. 125.
Cholnoky J. 1928: Tihany. A Természet. 24(21-24): 195–196
Cholnoky J. 1941: Tihany – Nemzeti Park. Földgömb 12: 166–170.
Cholnoky J. 1943: Tihany. Turisták Lapja 55(11): 197–200.
Cholnoky J. 1944: Tihany mint Nemzeti Park. Balatoni Szemle 1(5) (különszám): 154–176.
Csordás M. 1947: A tihanyi Nemzeti Park elkészítésének és fürdőfejlesztésnek irányelvei. Veszprém Megyei Könyvtár, Csopak, kézirat.
Dövényi Z. 2010: Magyarország kistájainak katasztere (második, átdolgozott kiadás). MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, p. 876.
Forró T. 1969-1970: Tihany 1945-1970. Veszprém Megyei Levéltár, kézirat.
Góczán L. 1970: A Tihanyi-félsziget talajviszonyai. In: Magyarázó a Balaton környéke 1:10000 építésföldtani térképsorozatához – Tihany. MÁFI, Budapest, pp. 63–78.
Jankó J. 1902: A Balaton-melléki lakosság néprajza. A Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredményei. III. köt., II. rész, Budapest, p. 428.
Kenyeres L. 1952: Tihany. Hazánk első tájvédelmi körzete. Természet és Technika 91(10): 614–618.
Kovacsics J., Ila B. 1988: Veszprém megye helytörténeti lexikona II. Akadémia Kiadó, Budapest, pp. 403–409.
Laposa J. 1988: Szőlőhegyek a Balaton-felvidéken. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, p. 105.
Láng G. (szerk.) 1970: Magyarázó a Balaton környéke 1:10000 építésföldtani térképsorozatához. Tihany. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest.
Magyar E. 1986: A tihanyi uradalom erdőgazdálkodása a XVIII. és XIX. században. Agrártörténeti Szemle 28(3- 4): 447–506.
Marosi S., Somogyi S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere I-II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, p. 1023.
Marosi S., Szilárd J. 1975: Balaton menti tájtípusok ökológiai jellemzése és értékelése. Földrajzi Értesítő 24(4): 439–477.
Penksza, K., Barczi, A., Néráth, M., Gyimóthy, G., Centeri, Cs. 1994: Changes in the vegetation of Tihanyi- félsziget (Tihany peninsula, near lake Balaton, Hungary) as a result of treading and grazing. Antropization and environment of rural settlements flora and vegetation. Proceedings of International Conference, Sátoraljaújhely, pp. 115–132.
Sörös P. 1911: A Tihanyi Apátság története (Második korszak). Stephaneum nyomda RT., Budapest, p. 991.
Szabó G., Zimmermann Z., Szentes Sz., Sutyinszki Zs., Uj B., Penksza K. 2014: Effect of the climatic factors and different agricultural activities on a dry grasslands in Tihany Peninsula. In: Zimmermann Z., Szabó G. (szerk.): „II. Sustainable development in the Carpathian Basin” International Conference – Book of Abstracts, Budapest – Gödöllő, pp. 140–141.
Zimmermann Z., Szabó G., Szentes Sz., Penksza K., Bartha S. 2016: Balaton-felvidéki szarvasmarha-legelők finomléptékű szerkezetének összehasonlító vizsgálata. In: Csorba G., Kovács-Hostyánszki A., Németh A., Szepesváry C., Vili N. (szerk.): X. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia: Műhelytalálkozó „Zászlóshajók, karizmák és esernyők: mit tehet az emlőskutatás a természetvédelemért”, Mórahalom, p. 72.
Az Országos Természetvédelmi Tanács Határozata (1952) (3921952: Tihany)
Az Országos Természetvédelmi Tanács 392/1952. számú határozata. GATE Talajtani Tanszék Könyvtára, AJ- 25/97., Gödöllő
Balatonparti szociográfiák (1959). Balatonarács, Csopak, Tihany, Révfülöp, Balatontomaj. Gépírás (30 lap)
Földbirtok rendezés (1947). Veszprém Megyei Földhivatal Földbirtokrendezési Csoportja, Tihany
Veszprém megyei múzeumok közleményei 10.
Nemzeti Tájstratégia 2017-2026, Földművelésügyi Minisztérium és Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály, Budapest
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2017 Barczi Attila, Grónás Viktor, Nagy Valéria
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).