Investigation of the viticultural and oenological situation of the Danube wine region in the hungarian grape and wine sector
DOI:
https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2021.08.01.49-64Keywords:
Duna borrégió, szőlészet-borászat, helyzetelemzés, borrégióAbstract
The examination of the situation of wine regions in the Hungarian grape and wine sector cannot be without the traditional economic, technical, infrastructural, natural, cultural and social aspects, as well as the vine-wine-specific analyzes. The aim of the study is to shed light on the position of the Danube wine region in the Hungarian viticulture and wine sector, and on this basis to determine the development priorities of the wine region.To achieve my goals, I chose to process the relevant professional statistics. I processed the data using different mathematical methods.
The statistical data were analyzed on a territorial basis and mainly on a time series basis.
I focused on the trend-like analysis of the variables related to the production area data, grape yields and wine yields, as well as the wineries of the examined territorial unit.
During the evaluation of the results, it was established that the viticulture and winemaking of the Danube wine region follow a completely different development curve compared to the other wine regions of Hungary. In the Danube wine region, there are large-scale wineries above the national average, and the revealed processes tend to favor the spread of these wineries.
References
BÁLO B. (2015): Fókuszban a terroir a világban és Magyarországon. XVI. Szőlészeti és borászati konferencia, Eger 2015. január 21-23.
Biancotti, A. (2003): Physical geography’s contribution to studying terroir. In: Biancotti, A. –Pambianchi, G. – Pioletti, A.M. (eds.) (2003): Spaces, environments and landscapes of terroirs. BEM. Stefano Bianchi, Milano XI-XVI.
Duray B. (2009): Tájdinamikai vizsgálatok – A tájhasználat-változás és regenerációs potenciál összefüggéseinek modellezése. PhD értekezés. SZTE Földtudományi Doktori Iskola, Szeged.
Katona Z. (2016): Magyarország szőlőtermő területei és térszerkezet-változásainak térinformatikai minősítése. PhD értekezés. PTE Földtudományok Doktori Iskola, Pécs.
Káposzta J.-Honvári, P. (2019): A „smart falu” koncepció főbb összefüggései és kapcsolódása a hazai vidékgazdaság fejlesztési stratégiájához. Tér és Társadalom 2019. 33. évfolyam/1. eISSN: 2062-9923 pp. 83-97.
Káposzta, J. (2020): A vidékfejlesztés helye a regionális tudományban, Tér és Társadalom, 34(1), o. 37-40. eISSN: 2062-9923
Leser, H. (1976): Landschaftsökologie. Stuttgart: Ulmer. 432 p8. Lóczy D. (2002): Tájértékelés, földértékelés. Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 307 p. ISBN: 9639310271
Marosi S. (1980): Tájkutatási irányzatok, tájértékelés, tájtipológiai eredmények különböző nagyságú és adottságú hazai típusterületeken. — Tájkutató munkásság összefoglalója akadémiai doktori fokozat megszerzése céljából. Budapest, MTA FKI. Elmélet-Módszer-Gyakorlat 35. sz. 119 p.
Máté A. (2007): A „Pannon borrégió” agrárföldrajzi és borturisztikai értékelése. PhD értekezés, PTE-IGYK, Pécs.
Máté A. (2008): Terroir és borrégió: új egységek az agrárföldrajzi vizsgálatokban. In: Területfejlesztés és innováció 1789-0578 2. (1.) pp. 2-9.
Süli-Zakar I. (2005): Régió, regionalizmus és regionalizáció. In: Pusztai G. (szerk.): Régió és oktatás európai dimenzióban. Doktoranduszok Kiss Árpád Közhasznú Egyesülete, Debrecen, pp. 12–22.
Szűcs, A.-Káposzta, J. (2018): A Gyöngyösi járás településeinek komplex fejlettségi rangsora és dinamikája. TERÜLETI STATISZTIKA 58:(5) pp. 489-504. ISSN 0018-7828
Vaudour, E. (2001): Diversité des notions de terroir. Pur un concept de terroir opérationnel. Revue des Oenologues (101) pp. 39-41
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2021 Járdány Krisztián
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
