A Duna borrégió szőlészeti és borászati helyzetének vizsgálata a magyar szőlő-bor ágazatban

Autor/innen

  • Krisztián Járdány Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Gazdaság- és Regionális Tudományi Doktori Iskola

DOI:

https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2021.08.01.49-64

Schlagwörter:

Duna borrégió, szőlészet-borászat, helyzetelemzés, borrégió

Abstract

A borrégióknak a magyar szőlő- és borágazatban betöltött helyzetük vizsgálata nem nélkülözheti a hagyományos gazdasági, műszaki, infrastrukturális, természeti, kulturális és társadalmi aspektusokon túl a szőlészeti-borászati szakmaspecifikus elemzéseket sem. A tanulmány célja a Duna borrégiónak a hazai szőlészeti és borászati ágazatban elfoglalt helyzetétének megvilágítása, és ennek alapulvételével a borrégió fejlesztési prioritásainak meghatározása. A célok eléréséhez a vonatkozó szakágazati statisztikai adatok feldolgozását választottam. Az adatokat különböző matematikai módszerek segítségével dolgoztam fel. A statisztikai adatok elemzése területi alapon és döntően idősorosan történt. Fókuszba helyeztem a termőterület adatokkal, a szőlőhozamokkal és borhozamokkal, valamint a vizsgált területi egység borászati üzemeivel kapcsolatos változók trendszerű vizsgálatát. Az eredmények kiértékelése során megállapítást nyert, hogy a Duna borrégió szőlészete és borászata Magyarország többi borrégiójához képest 2016-tól teljesen eltérő fejlődési pályán halad. Bebizonyosodott, hogy a Duna borrégióban az országos átlagméret feletti nagyüzemi borászatok tevékenykednek, és a feltárt folyamatok trendszerűen ezen borászatok térhódításának kedveznek.

Autor/innen-Biografie

  • Krisztián Járdány, Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Gazdaság- és Regionális Tudományi Doktori Iskola

    PhD-hallgató
    E-mail: krisztian@borvar.hu

Literaturhinweise

BÁLO B. (2015): Fókuszban a terroir a világban és Magyarországon. XVI. Szőlészeti és borászati konferencia, Eger 2015. január 21-23.

Biancotti, A. (2003): Physical geography’s contribution to studying terroir. In: Biancotti, A. –Pambianchi, G. – Pioletti, A.M. (eds.) (2003): Spaces, environments and landscapes of terroirs. BEM. Stefano Bianchi, Milano XI-XVI.

Duray B. (2009): Tájdinamikai vizsgálatok – A tájhasználat-változás és regenerációs potenciál összefüggéseinek modellezése. PhD értekezés. SZTE Földtudományi Doktori Iskola, Szeged.

Katona Z. (2016): Magyarország szőlőtermő területei és térszerkezet-változásainak térinformatikai minősítése. PhD értekezés. PTE Földtudományok Doktori Iskola, Pécs.

Káposzta J.-Honvári, P. (2019): A „smart falu” koncepció főbb összefüggései és kapcsolódása a hazai vidékgazdaság fejlesztési stratégiájához. Tér és Társadalom 2019. 33. évfolyam/1. eISSN: 2062-9923 pp. 83-97.

Káposzta, J. (2020): A vidékfejlesztés helye a regionális tudományban, Tér és Társadalom, 34(1), o. 37-40. eISSN: 2062-9923

Leser, H. (1976): Landschaftsökologie. Stuttgart: Ulmer. 432 p8. Lóczy D. (2002): Tájértékelés, földértékelés. Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 307 p. ISBN: 9639310271

Marosi S. (1980): Tájkutatási irányzatok, tájértékelés, tájtipológiai eredmények különböző nagyságú és adottságú hazai típusterületeken. — Tájkutató munkásság összefoglalója akadémiai doktori fokozat megszerzése céljából. Budapest, MTA FKI. Elmélet-Módszer-Gyakorlat 35. sz. 119 p.

Máté A. (2007): A „Pannon borrégió” agrárföldrajzi és borturisztikai értékelése. PhD értekezés, PTE-IGYK, Pécs.

Máté A. (2008): Terroir és borrégió: új egységek az agrárföldrajzi vizsgálatokban. In: Területfejlesztés és innováció 1789-0578 2. (1.) pp. 2-9.

Süli-Zakar I. (2005): Régió, regionalizmus és regionalizáció. In: Pusztai G. (szerk.): Régió és oktatás európai dimenzióban. Doktoranduszok Kiss Árpád Közhasznú Egyesülete, Debrecen, pp. 12–22.

Szűcs, A.-Káposzta, J. (2018): A Gyöngyösi járás településeinek komplex fejlettségi rangsora és dinamikája. TERÜLETI STATISZTIKA 58:(5) pp. 489-504. ISSN 0018-7828

Vaudour, E. (2001): Diversité des notions de terroir. Pur un concept de terroir opérationnel. Revue des Oenologues (101) pp. 39-41

Veröffentlicht

2021-03-28