A piachelyek 21. századi vonzáskörzete - A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet esettanulmánya
DOI:
https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2017.04.03.21-31Schlagwörter:
Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, piachelyek, vonzáskörzetAbstract
A termékek iránti kereslet-kínálat többféle értékesítési csatornán keresztül érvényesül. A piachely mint közvetlen értékesítési pont jelentősége az ellátásilánc-hosszában, a termelő és fogyasztó közötti kapcsolatrendszer megteremtésében, a változatos területhasználatban jelentkezik.
A tanulmány a piachelyek vonzáskörzeti alakulását, a befolyásoló tényezőket, valamint az agrárpolitikai szemlélet változását követi nyomon a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben. A szakirodalmi háttéranyagok, térségfejlesztési dokumentumok, piacműködtetőkkel készített interjúk, helyszíni megfigyelések és fotódokumentáció feltárja az értékesíthető termékcsoportok, a gazdasági, foglalkozási, közlekedési jellemzők és a kereskedelmi csatornák befolyását a piacokra. A piachelyek ma a termelői bevételek emelését és a helyi gazdaságfejlesztést egyaránt szolgálják, míg a termelői körzetek térbeli elemzése a jogi keretek gyakorlati megvalósulását szemlélteti. A piacok társadalmi legitimációja sokoldalú megújulást jelenthet a fenntartható település- és vidékfejlesztés számára.
Literaturhinweise
Andrásfalvy B. (2006): Vásár, búcsúvásár, sokadalom. In: Nagy J. T. – Szabó G. (szerk.): Vásárok világa. Szekszárd, Tolna Megyei Egyed Antal Honismereti Egyesület, Babits Mihály Művelődési Ház és Művészetek Háza. 7-21. p. ISSN: 978 963 88051 1 9
Bácskai V. – Nagy L. (1984): Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Budapest, Akadémiai Kiadó. 402 p. ISBN: 963 0531 73 9
Bácskai V. (1988): Városok és városi társadalom Magyarországon a XIX. század elején. Budapest, Akadémiai Kiadó. 231 p. ISBN: 963 0546 97 3
Bácskai V. – Nagy L. (2003): Piackörzetek és piaci viszonyok. In: Czoch G. et al. (szerk.): Magyar gazdaságtörténeti szöveggyűjtemény: XVIII-XX. század. Budapest, Aula Kiadó. 109-116. p. ISBN: 963 9478 50 4
Buday-Sántha A. (2001): Agrárpolitika – vidékpolitika. A magyar agrárgazdaság és az Európai Unió. Budapest-Pécs, Dialóg Campus Kiadó. 463 p. ISBN: 963 9123 35 8
Buday-Sántha A. (2011): A közvetlen termelői értékesítés szerepe, jellemzői. Gazdálkodás. Vol. 55 No. 7. 680-687. p. ISSN: 0046-5518
Csíkné Mácsai É. (2011): Közvetlen értékesítés a zöldség-gyümölcs termelők körében. Gazdálkodás. Vol. 55. No. 5. 494-501. p. ISSN: 0046-5518
Csíkné Mácsai, É. – Fehér, I. (2012): Közvetlen értékesítés szerepe a mezőgazdaságban. In: Csete L. – Fehér I.: A Duna két partján. Agrár-vidékfejlesztési és élelmiszer- marketing trendek. Fehér István 70. Születésnapi emlékkötet. Gödöllő, Szent István Egyetem. 197-206. p. ISBN: 978 963 269 290 6
Csíkné Mácsai, É. – Lehota, J. (2013): A közvetlen értékesítés szerepe a magyar fogyasztók élelmiszervásárlási szokásaiban. In: Sikos T. T.: A válság hatása a kiskereskedelemre. Gödöllő, Szent István Egyetemi Kiadó. 71-90. p. ISBN: 978 963 269 386 6
Dogi I. – Nagy L. – Csipkés M. – Balogh P. (2014): Kézműves élelmiszerek vásárlásának fogyasztói magatartásvizsgálata a nők körében. Gazdálkodás. Vol. 58. No. 2. 160-172. p. ISSN: 0046-5518
Domokos O. (főszerk.) (1991): Anyagi kultúra 2. Kézművesség. In: Paládi-Kovács A. et al. (szerk. biz.) (1988-2011): Magyar néprajz: nyolc kötetben. Budapest, Akadémia Kiadó. 822 p. (3. kötet) ISBN: 963 05 4922 0
Fekete K. (2013): Egy helyi gazdaság- és közösségfejlődési út a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben: a termelői piac. Diplomadolgozat. Budapest. 134 p.
Honvári J. (1996): Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig. Budapest, Aula Kiadó. 578 p. ISBN: 963 503 083 5
Marton I. (2013): A Balaton régió fejlődése. A regionális gondolkodás és a turizmus fejlődésének összefüggései a Balaton térségében. Acta Scientiarum Socialium. No. 39. 161-179. p. ISSN: 1418-7191
Mohos M. (1984): Tapolca vonzáskörzete. Pécs, Studia Pedagogica Auctoritate Universitatis Pécs Publicata Vol. 1. No. 2. 21-39. p. ISSN: 0231-3421
Nagy M. M. – Gulyás L. (2013): Hosszú távú antropogén hatások a Balaton- medencében, különös tekintettel a tömegturizmus fejlődésére. Acta Scientiarum Socialium. Vol. 39. 149-160. p. ISSN: 1418-7191
Nezdei Cs. (2015): Adalékok a Balaton Régió területének változásához. In: Keczeli L.
Kovács I. P. – Nezdei Cs.: Geográfus körút 60: Mohos Mária. Kékkút-Pécs. Pécs, Virágmandula Kft. 217-234. p. ISBN: 978 615 5497 44 5
Nezdei Cs. (2016): Egy piaci vonzáskörzet jellemzői termelői és fogyasztói nézőpontból. In: Pajtókné Tari I. – Tóth A. (szerk.): Magyar Földrajzi Napok 2016 Konferenciakötet. Eger, Eszterházy Károly Egyetem – Magyar Földrajzi Társaság – Agria Geográfia Alapítvány. (megjelenés alatt)
Perczel Gy. (szerk.) (2003): Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza. 2. átdolgozott kiadás. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó. 633 p. ISBN: 963 463 588 1
Somogy Megyei Levéltár (SML) XXIII. 335. Fonyódi Járási Tanács Kereskedelmi Csoport Iktatott Iratok (1969).
Szakály Z. (2004): Táplálkozásmarketing, egy új stratégia a magyar élelmiszer- gazdaságban. Élelmiszer, Táplálkozás és Marketing. Vol. 1. No. 1-2. 31-44. p. ISSN: 1786-3422
Szakály Z. – Szigeti O. – Szente V. (2008a): Fogyasztói szokások és attitűdök elemzése a hazai nyúlhús piacon. Élelmiszer, Táplálkozás és Marketing. Vol. 5. No. 1. 5-11. p. ISSN: 1786-3422
Szakály Z. – Szigeti O. – Szente V. (2008b): Fogyasztói szokások és attitűdök a marhahús és készítményeik hazai piacán. Élelmiszer, Táplálkozás és Marketing. Vol. 5. No. 1. 23-29. p. ISSN: 1786-3422
Szente V. (2004): Organikus élelmiszerek fogyasztási és vásárlási szokásainak vizsgálata Magyarországon. Élelmiszer, Táplálkozás és Marketing. Vol. 1. No. 1-2. 101-106. p. ISSN: 1786-3422
év törvényei. Forrás: https://1000ev.hu/, letöltés: 2017-04-12
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2017 Nezdei Csilla, Mohos Mária
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
