Mesterséges intelligencia által vezérelt képfeldolgozó rendszer alkalmazása ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) pollenmérésére

Szerzők

  • Scherman Jakab Máté Department of Plant Pathology, Institute of Plant Protection, Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Ménesi út 44, Budapest 1118, Hungary
  • Petróczy Marietta Department of Plant Pathology, Institute of Plant Protection, Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Ménesi út 44, Budapest 1118, Hungary https://orcid.org/0000-0002-6139-8281
  • Szathmáry Erzsébet Department of Plant Pathology, Institute of Plant Protection, Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Ménesi út 44, Budapest 1118, Hungary https://orcid.org/0009-0000-0441-038X
  • Markó Gábor Department of Plant Pathology, Institute of Plant Protection, Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Ménesi út 44, Budapest 1118, Hungary https://orcid.org/0000-0003-1351-4070

DOI:

https://doi.org/10.70809/6570

Kulcsszavak:

automatizált mérés, képi adatbázis, digitális képfeldolgozás, inváziós fajok, palinológia, modellképzés, mesterséges intelligencia, gépi tanulás

Absztrakt

Az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) invazív gyomnövény, amelynek jól ismert a mezőgazdaságra és az egészségre gyakorolt negatív hatása. Munkánk során egy olyan mesterséges intelligencia alapú objektum felismerő modell kidolgozását tűztük ki célul, amely az általunk annotált képfelismerési adatbázist használja a pollenek méretének pontos meghatározására. Vizsgáltuk továbbá a pollenméret variabilitását eltérő morfológiai adottságokkal rendelkező egyedek között. A modell alkalmazása jelentősen leegyszerűsítette és felgyorsította a pollenmérés lassú és munkaigényes folyamatát. A hagyományos képelemző módszerekkel összehasonlítva, a Roboflow-alapú feldolgozás néhány milliszekundumra csökkenti a mérési időt. A repeatabilitás tesztelésekor, ugyanazt a pollent többször lemérve nagyon hasonló eredményt kaptunk, ami alapján kijelenthető, hogy a módszer alkalmas a pollenek méretének megbízható számszerűsítésre. Eredményeink egyedspecifikus összefüggést mutattak ki a pollenek méretében, ami mögött vélhetően trade-off kapcsolat állhat a növény növekedése és reprodukciója között. A jövőben érdemes lehet összefüggéseket keresni a morfológiai megjelenés és a pollen mennyisége és minősége között. A módszer és a belőlük származó kezdeti eredmények értékes kutatási potenciállal bír a növénybiológia vagy az ökológia területén, a növény-kórokozó kölcsönhatások további vizsgálatához, valamint a közegészségügyi vonatkozású kutatásokhoz. Ez az innovatív módszer fontos eszközként szolgálhat a pollenek monitorozásához és más morfológiai kutatásokhoz, amely eredmények nagy érdeklődésre tarthatnak számot multidiszciplináris alkalmazhatóságuk révén.

Információk a szerzőről

  • Markó Gábor, Department of Plant Pathology, Institute of Plant Protection, Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Ménesi út 44, Budapest 1118, Hungary

    levelezőszerző
    marko.gabor3@gmail.com

Hivatkozások

Bates, D., Mächler, M., Bolker, B. and Walker, S. 2015. Fitting linear mixed-effects models using lme4. Journal of Statistical Software. 67 (1) 1–48. https://doi.org/10.18637/jss.v067.i01

Buttenschøn, R., Waldispühl, C. B. 2010. Guidelines for management of common ragweed, Ambrosia artemisiifolia. http://www.EUPHRESCO.org

Costa, C. M. and Yang, S. 2009. Counting pollen grains using readily available, free image processing and analysis software. Annals of Botany. 104 (5) 1005–1010. https://doi.org/10.1093/aob/mcp186

Dwyer, B., Nelson, J., Hansen, T. et al. 2024. Roboflow (Version 1.0) [Software]. In https://roboflow.com

Hadfield, J. D. 2010. MCMC methods for multi-response generalized linear mixed models: the MCMCglmm R package. Journal of Statistical Software. 33 (2) 1–22. https://doi.org/10.18637/jss.v033.i02

Kocsis, I., Petróczy, M., Takács, K. Z. and Markó, G. 2022. Stimulation role of pollen grains in the initial development of Botrytis cinerea: The importance of host compatibility, cultivation status and pollen size. Journal of Phytopathology. 170 (11–12) 828–837. https://doi.org/10.1111/jph.13149

Langford, M., Taylor, G. E. and Flenley, J. R. 1990. Computerized identification of pollen grains by texture analysis. Review of Palaeobotany and Palynology. 64 (1) 197–203. https://doi.org/10.1016/0034-6667(90)90133-4

Leiblein-Wild, M. C., Kaviani, R. and Tackenberg, O. 2014. Germination and seedling frost tolerance differ between the native and invasive range in common ragweed. Oecologia. 174 (3) 739–750. https://doi.org/10.1007/s00442-013-2813-6

Nakahara, T., Fukano, Y., Hirota, S. K. and Yahara, T. 2018. Size advantage for male function and size-dependent sex allocation in Ambrosia artemisiifolia, a wind-pollinated plant. Ecology and Evolution. 8 (2) 1159–1170. https://doi.org/https://doi.org/10.1002/ece3.3722

Rodrigues, C., Barbosa Goncalves, A., Silva, G. and Pistori, H. 2015. Evaluation of Machine Learning and Bag of Visual Words Techniques for Pollen Grains Classification. IEEE Latin America Transactions. 13 3498–3504. https://doi.org/10.1109/TLA.9907

Sam, S., Halbritter, H. and Heigl, H. 2020. Ambrosia artemisiifolia PalDat - A palynological database. https://www.paldat.org/pub/Ambrosia_artemisiifolia/304617

Taramarcaz, P., Lambelet, B., Clot, B., Keimer, C. and Hauser, C. 2005. Ragweed (Ambrosia) progression and its health risks: Will Switzerland resist this invasion? Swiss medical weekly. 135 538–548. https://doi.org/10.4414/smw.2005.11201

Van Wychen, L. 2017. 2017 Survey of the Most Common and Troublesome Weeds in Broadleaf Crops, Fruits, and Vegetables. https://wssa.net/wp-content/uploads/2017-Weed-Survey_Grass-crops.xlsx

Vaudo, A. D., Tooker, J. F., Patch, H. M., Biddinger, D. J., Coccia, M., Crone, M. K., Fiely, M., Francis, J. S., Hines, H. M., Hodges, M., Jackson, S. W., Michez, D., Mu, J., Russo, L., Safari, M., Treanore, E. D., Vanderplanck, M., Yip, E., Leonard, A. S. and Grozinger, C. M. 2020. Pollen Protein: Lipid Macronutrient Ratios May Guide Broad Patterns of Bee Species Floral Preferences. Insects. 11 (2). 132. https://doi.org/10.3390/insects11020132

Letöltések

Megjelent

2025-01-30

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei