Demographic crisis and rural development challenges of Muraland – case study from South Zala
Kulcsszavak:
demographic crises, urbanisation, rural development, MuralandAbsztrakt
Az Egyesült Nemzetek Szervezete statisztikai kimutatásai szerint 2050-re a világ népességének 66 százaléka városi területeken fog élni. Mindannak ellenére, hogy a demográfiai növekedés döntő része Ázsiában és Afrikában fog létrejönni, a globális trend mellékhatásai az európai és magyarországi vidéki területeken a korábbi évtizedekben kialakuló kedvezőtlen népesedési folyamatait fogják a továbbiakban is erősíteni. E tekintetben hazánkban az egyik leginkább érintett vidéki területként Dél-Zala (Murafölde) azonosítható, ahol a viszonylag magas elvándorlási és elöregedési ráta miatt a 2001-es és 2011-es népszámlálás között Magyarországon a legalacsonyabb népességszaporulati ráta volt kimutatható. Mindebből megállapítható, hogy Murafölde vidéki társadalma a gazdasági versenyképesség és a demográfiai fenntarthatóság szempontjából jelentős kihívásokkal küzd. A vidéki társadalmak gazdasági és demográfiai válságának perspektívájából esettanulmányunk a vidéki és városi területek közötti demográfiai térszerkezet átrendeződésének mögöttes tényezőit vizsgálja, mint például a munka- és termékpiacok kiterjedtségét, a közbenső szolgáltatások fejlettségét, az oktatási externáliák szerepét, az agglomerációs szinergiák hatását, a közszolgáltatások versenyképességét vagy az önérdekérvényesítés hatékonyságát. Tekintettel arra, hogy ezek azon tényezők, melyek a vidéki lakosság urbanizált agglomerációk irányába történő elmozdulását eredményezik, így meglátásunk szerint a demográfiai térszerkezetben keletkezett anomáliák csökkentése érdekében a vidékfejlesztési szakpolitikának ezeket a területeket a jövőben szükségszerűen kiemelt módon kell kezelnie.
Hivatkozások
Christiansen, P., Loftsgarden, T. 2011. Drivers behind urban sprawl in Europe, Institute of Transport Economics, Norwegian Centre for Transport Research, Oslo
Csordás, T. - Gáti, M. 2013. A kommunikációs eszközök együttélése és kapcsolódásaik: az integráció dilemmája [Symbiosis and connections of communication tools: the dilemma of integration]. In: Horváth, D., Bauer, A. (ed.): Marketingkommunikáció - Stratégia, új média, részvétel kérdései [Marketing communications: Issues of strategy, new media, and participation. Akadémiai Kiadó, Budapest, Chapter 2.2. 74–83. ]
Dobbs, R., Smit, S., Remes, J., Manyika, J., Roxburgh, C., Restrepo, A. 2011. Urban World: Mapping the Economic Power of Cities, McKinsey Global Institute, Report
Foley, R. W., Petrucci, D., Wiek, A. 2014. Imagining the Future City, Issues in Science and Technology. 31 (1)
Gyulavári, T. 2013. A lojalitásprogramok menedzselése. Vezetéstudomány. 44 (5) 16–26. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2013.05.02
Központi Statisztikai Hivatal 2012a. A belföldi vándorlás főbb folyamatai, 1990-2011, Statisztikai Tükör. 6. 85.
Központi Statisztikai Hivatal 2012b. Magyarország Társadalmi Atlasza, (letöltés ideje: 2018.08.08.)
Központi Statisztikai Hivatal 2018. Havi nettó átlagkereset - 2018. I. negyedév, http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/181/index.html (letöltés ideje: 2018.07.04.)
Malota, E. (2014): A hazánkban tanuló külföldi cserehallgatók véleménye Magyarországról és magyarországi tanulmányaikról, in Dobos, G.: Felsőoktatási mobilitást akadályozó és ösztönző tényezők Magyarországon. Tempus Közalapítvány, Budapest
Malota, E. 2015. Erasmus szerelem - oktatásturizmus a nemzetköziesedés tükrében in Marketing nemzetközi színtéren: Esettanulmányok a hazai és külföldi piacokról, Budapest, Alinea Kiadó
Malota, E. 2016. Student Satisfaction Survey, 2016, Hungary and Hungarian Higher Education according to International Students, Tempus Közalapítvány, Budapest
Meikle, J. L. 2014. The Future City, In.: Rethinking the American City: An International Dialogue. https://doi.org/10.9783/9780812209013.193
Moir, E., Moonen, T., Clark, G. 2014. The future of cities: what is the global agenda? The Business of Cities
Moretti, E. 2014. Cities and Growth, Evidence Paper, International Growth Centre, London
Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) 2014. Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia
NFSZ 2018. Az NFSZ adatainak összefoglaló táblázata (2018. április), https://nfsz.munka.hu/Lapok/full_afsz_kozos_statisztika/full_afsz_az_afsz_ nyilvantartasok_fontosabb_adatai/content/nfsz_havi_reszletes_adatok_ 2018_4.pdf (letöltés ideje: 2018.07.04.)
Péter, E., Keller, K., Kaszás, N. 2012. Kutatási jelentés a "Searching for New Business Opportunities in the Cross-Border Region" című projekthez, Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz
Rosenthal, S. S., Strange, W. C. 2004. Evidence on the Nature and Sources of Agglomeration Economics, Handbook of Regional and Urban Economics, 4, 2119–2171. https://doi.org/10.1016/S1574-0080(04)80006-3
Szőke, V., Kovács, L. 2016. Klassische Modelle der Raumstruktur und der räumlichen Beziehungen am Beispiel des Bildungswesens im westungarischen Komitat Vas. A NYME Savaria Egyetemi Központ Tudományos Közleményei 21.; Természettudományok .16. 81–89.
United Nations, Department of Economic and Social Affairs, Population Division 2015. Population 2030: Demographic challenges and opportunities for sustainable development planning
United Nations, Department of Economic and Social Affairs, Population Division 2014. World Urbanization Prospects: The 2014 Revision, Highlights (ST/ESA/SER.A/352)
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2019 Cseke Bence, Keller Krisztina, Birkner Zoltán

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
The articel is under the Creative Commons 4.0 standard licenc: CC-BY-NC-ND-4.0. Under the following terms: You must give appropriate credit, provide a link to the license, and indicate if changes were made. You may do so in any reasonable manner, but not in any way that suggests the licensor endorses you or your use. You may not use the material for commercial purposes. If you remix, transform, or build upon the material, you may not distribute the modified material. You may not apply legal terms or technological measures that legally restrict others from doing anything the license permits.