A talajtani tényezők hatása az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) korai fejlődésére
Keywords:
common ragweed, soil parameters, early developmentAbstract
Pot experiments were set up in order to study the effect of soil types (calcareous meadow chernozem soil, calcareous chernozem soil, non podzolic brown forest soil with clay illuviation, brown forest soil with alternating thin layers of clay substance) and soil factors on the early development of common ragweed. High germination rates were obtained on calcareous chernozem and non podzolic brown forest soil with clay illuviation (52 and 60%, respectively). Germination rate was significantly lower on calcareous meadow chernozem, and the lowest was on brown forest soil with alternating thin layers of clay substance. High biomass production was reached on brown forest soil with clay illuviation and calcareous chernozem soils. The fresh and dry shoots weight of young ragweed plants was significantly lower when the plants developed on calcareous meadow chernozem and on brown forest soil with alternating thin layers of clay substance. Out of soil parameters only phosphorus and potassium influenced significantly the early development of ragweed.
References
Füleki, Gy. 2004. Tápanyaggazdálkodás. Mezőgazda Kiadó, Budapest
Hunyadi, K., Béres, I. és Kazinczi, G. 2011. Gyomnövények, gyombiológia, gyomirtás. Mezőgazda Kiadó, Budapest
Kazinczi, G. és Novák, R. (szerk.) 2012. A parlagfű visszaszorításának integrált módszerei. NÉBIH, Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság, Budapest
Kazinczi, G. and Novák, R. (eds) 2014. Integrated methods for suppression of common ragweed. National Food Chain Safety Office, Directorate of Plant Protection Soil Conservation and Agrienvironment, Budapest 2014. 226.
Kazinczi, G. 2019. A parlagfű biológiai sajátosságaira épülő integrált védekezési eljárások. Magyar Gyomkutatás és Technológia, 20(1). 80–81.
Kazinczi, G. és Pál-Fám, F. 2018. Szántóföldi talajok parlagfűmag-készletének vizsgálata a dunántúli régióban. Magyar Gyomkutatás és Technológia, 19(1). 21–36.
Kazinczi, G., Varga, Á., Kerepesi, I., Hoffmann, R., Nagy, M. és Benécsné Bárdi, G. 2017. Az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) populációk reakciója herbicidekkel szemben – ellenálló képesség vagy technológiai hiba? Magyar Gyomkutatás és Technológia, 18(2). 17–35.
Lehoczky, É. 2004. A növekvő adagú nitrogén ellátás hatása a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) növekedésére. Magyar Gyomkutatás és Technológia, 5(1). 32–41.
Lehoczky, É., Németh, T., Gólya, G. és Gyulai, B. 2012. Talajtani tényezők hatása a gyomnövényzet alakulására. Magyar Gyomkutatás és Technológia, 13(1). 90.
Magyar, L. és Kazinczi, G. 2002. A gyommagvak nyugalmi állapota és csírázásökológiája. I. A magnyugalmi állapot (dormancia) okai, típusai és feloldásának lehetőségei. Magyar Gyomkutatás és Technológia, 3(2). 3–20.
Nádasyné Ihárosi, E., Béres, I. és Lehoczky, É. 2009. A talajtípus és a nitrogén műtrágyák hatásának vizsgálata a parlagfű fejlődésére. V. Növénytermesztési Tudományos Nap, Konferenciakötet, Akadémiai Kiadó, Budapest 157–160.
Novák és mtsai 2019. A Hatodik Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés előzetes eredményei. Magyar Gyomkutatás és Technológia, 20(1). 55–58.
Pinke, Gy., Karácsony, P., Czúcz, B. és Botta-Dukát, Z. 2010. Abiotikus és agrotechnikai tényezők hatása a parlagfű szántóföldi térfoglalására. Agrofórum 21(8). 45–47.
Pinke, Gy., Karácsony, P., Czúcz, B. and Botta-Dukát, Z. 2011. Environmental and land-use variables determining the abundance of Ambrosia artemisiifolia in arable fields in Hungary. Preslia, 83(2). 219–235.
Ujvárosi, M. 1973. Gyomnövények. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2020 Kazinczi Gabriella, Hoffmann Richárd
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Cikkre a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
