Agronomic impacts on fusarium infection and mycotoxin contamination of wheat grain

Szerzők

  • El Chami, Elias Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Növénytermesztési-tudományok Intézet, e-mail: elias-elchami@outlook.com https://orcid.org/0000-0002-2535-5815
  • El Chami, Josepha Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Növénytermesztési-tudományok Intézet, e-mail: josepha.chami@outlook.com https://orcid.org/0000-0003-4960-6524
  • Tarnawa Ákos Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Növénytermesztési-tudományok Intézet, e-mail: tarnawa.akos@uni-mate.hu https://orcid.org/0009-0003-8665-7635
  • Kassai M. Katalin Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Növénytermesztési-tudományok Intézet, e-mail: kassai.maria.katalin@uni-mate.hu
  • Kende Zoltán Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Növénytermesztési-tudományok Intézet, e-mail: kende.zoltan@uni-mate.hu https://orcid.org/0000-0001-5515-1314
  • Jolánkai Márton Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Növénytermesztési-tudományok Intézet, e-mail: jolankai.marton@uni-mate.hu (levelező szerző)

Kulcsszavak:

agrotechnikai hatások, mikotoxinok, dezoxinivalenol, zearalenon, fumonisin

Absztrakt

Agrotechnikai tényezők hatása búzafajták termésének fuzárium fertőzöttségére és mikotoxin szennyezettségére. A termesztési tényezők alapvetően befolyásolják a növények élettani folyamatait. A szemtermés értékét jelentősen leronthatják a gombás fertőződések, valamint ezek toxikus metabolitjai. A Fusarium fajok a búza jelentősebb kórokozói közé tartoznak. Fertőzésük és mikotoxin termelésük súlyos veszteséget okoz a búza termelésében és a termény felhasználásában. A jelen kísérletben három mikotoxin – deoxynivalenol, zearaleneon és fumonisin – vizsgálatát végezték egy hároméves (2018, 2019 és 2020) agrotechnikai kísérletsorozatban őszi búza (Triticum aestivum L.) szemtermés mintáin. A szabadföldi kísérletben a MATE Növénytermesztési-tudományok Intézetében, Gödöllőn 3 búzafajta és 5 N fejtrágyázási kezelés mintáin meghatározták a Fusarium fertőzöttség, illetve a mikotoxin szennyezettség előfordulását és mértékét. A kísérleti eredmények alapján megállapították, hogy a fuzárium fertőzés, valamint a mikotoxin előfordulás és annak mértéke között statisztikailag igazolható szignifikáns összefüggés egyik kísérleti variáns esetében sem volt igazolható. Ugyanakkor fuzzy logic matematikai módszer alapján végzett elemzés során konkrét fajta, illetve évjárati különbségek voltak kimutathatók a vizsgált mikotoxinok esetében.

Hivatkozások

Adejumo TO, Hettwer U. and Karlovsky P 2007. Occurrence of Fusarium species and trichothecenes in Nigerian maize. Int. J. Food Microbiol. 116(3). 350–357

Dexter, J., Marchylo, B., Clear, R. and Clarke, J. 1997. Effect of Fusarium Head Blight on Semolina Milling and Pasta Making Quality of Durum Wheat. Cereal Chemistry Journal. 5. 519-525.

El Chami, E., Kató, H., Csúrné Varga, A., Tarnawa, Á. and Kassai, M.K. 2020. The impact of the agrotechnology on the Fusarium infection on winter wheat and the mycotoxin production. Abstract Book. 19th Alps Adria Scientific Workshop. Wisla Poland. 88. ISBN 978-963-269-896-0 https://doi.org/10.34116/NTI.2020.AA

En.Wikipedia 2021. https://en.wikipedia.org/wiki/Fuzzy_logic downloaded 19.11.2021.

Fogarassy Cs 2000. Potenciális szántóföldi energianövényeink regionális eloszlása és egyes termesztéstechnológiai kérdései. Doktori értekezés. Regional distribution and technological aspects of potential energy crops. PhD thesis. In Hungarian. SZIE, Gödöllő.

Hárs, T. 2006. Thermal water salt content discharge. V. Alps-Adria Scientific Workshop, Opatija, Croatia, 6 - 11 March 2006. 21-24. ISSN 0133-3720

Jenkinson, P. and Parry, D. W. 1994. Isolation of Fusarium species from common broad-leaved weeds and their pathogenicity to winter wheat. Mycol. Res. 98(7). 776–780

Kassai, M. K., Tarnawa, Á., Nyárai, H. F., Szentpétery, Zs., Eser, A., Kató, H. and Jolánkai, M. 2020. Quality and quantity of winter wheat varieties in 22 years’ time range, Columella. Journal of Agricultural and Environmental Sciences. 7.(1). https://doi.org/10.18380/SZIE.COLUM.2020.7.1.5

Kende Z., Eser A., Kató H., Czerődi Kempf L., Nyárai F., Kunos V. and Szentpétery Zs. 2019. A world alimentation chance estimate based on protein production of crop species, Columella, Journal of Agricultural and Environmental Sciences. 6.(1). https://doi.org/10.18380/SZIE.COLUM.2019.6.35.

Kurtz, H. J. and J. Mirocha. 1978. Zearalenone (F2) induced estrogenic syndrome in swine. In T. D. Wyllie and L. G. Morehouse (ed.), Mycotoxic fungi, mycotoxins, mycotoxicoses, vol. 2. Marcel Dekker, New York, 1256-1264.

Marasas, W. F. O., J. D. Miller, R. T. Riley, and A. Visconti. 2001. Fumonisins-occurrence, toxicology, metabolism and risk assessment. In B. A. Summerell, J. F. Leslie, D. Backhouse, W. L. Bryden, and L. W. Burgess (ed.), Fusarium. Paul E. Nelson Memorial Symposium. APS Press, St. Paul, 332-359.

Mesterházy, Á., Lemmens, M. and Reid, L. M. 2012. Breeding for resistance to ear rots caused by Fusarium spp. in maize - A review. Plant Breeding Open Access. 131(1). 1. https://doi.org/10.1111/j.1439-0523.2011.01936.x

Mesterházy, Á., Oláh, I. and Popp, J. 2020. Losses in the grain supply chain: causes and solutions. Sustainability. 12(6). 2342. https://doi.org//10.3390/su12062342

Naguib, D. 2018. Control of Fusarium wilt in wheat seedlings by grain priming with defensinlike protein. Egyptian Journal of Biological Pest Control. 28(1).

Parry, D. W.; Jenkinson, P. and McLeod, L. 1995. „Fusarium ear blight (scab) in small grain cereals-a review”. Plant Pathology. 44(2). 207–238.

Rotter, B. A., D. B. Prelusky and J. J. Pestka. 1996. Toxicology of deoxynivalenol (vomitoxin). J. Toxicol. Environ. Health. 48. 1-34.

Salas, B, Steffenson, B, Casper, H, Tacke, B, Prom, L, Fetch, T. Jr. and Schwarz, P. 1999. Fusarium species pathogenic to barley and their associated mycotoxins. Plant Dis. 83(7). 667–677.

Letöltések

Megjelent

2022-01-15