A DNA based method to determine the origin of honey produced by Apis cerana
Kulcsszavak:
Apis cerana, helyi méz, molekuláris marker, méz eredetiség, hamisításAbsztrakt
Egy termék értékének megállapításában számos tényező részt vesz. Ilyen paraméterek az adott produktum piaci felhasználhatósága, elérhetősége, eredete, alapanyagának minősége, exkluzivitása. További kritériumok merülnek fel élelmiszeripari termékek esetében, mint például az ízvilág és az egyre népszerűbb egészségre gyakorolt hatás. Ebből a megközelítésből a méz kiemelkedő helyet foglal el, mivel elismerten jelentős termék az élelmiszeripar és az egészségügy szempontjából egyaránt. Az ázsiai méh (Apis cerana) méze egyedülálló és különlegesen értékes, és emiatt gyakran van kitéve hamisításnak. Az ázsiai méh által termelt méz korlátozottan elérhető, leginkább csak azokban az országokban, ahol ez faj endemikus. Az ázsiai méh elsősorban Kínában, Szibériában, Indiában és Japánban terjedt el. Ezeken a területeken a méhészkedés hozzátartozik a kulturális hagyományokhoz. Ezen munka középpontjában a keleti méh által termelt méz értékmegóvása áll, egy olyan módszer fejlesztése által, ami gyors és pontos módja a hamisítás kimutatásának. A tanulmány célja két közeli rokon méhfaj (Apis cerana és Apis mellifera) genetikai különbségeinek kimutatása és mitokondriális lókuszok segítségével olyan marker fejlesztése, aminek segítségével kimutatható a méz keleti méhtől való származása. Mindamellett, hogy önmagukban is használhatóak a tervezett primer párok, beilleszthetőek már meglévő genetikai vizsgálati panelekbe is.
Hivatkozások
Ajibola, A., Chamunorwa, J.P. and Erlwanger, K.H. 2013. Dietary supplementation with natural honey promotes growth and health of male and female rats compared to cane syrup. Scientific Research and Essays. 8(14). 543–553. https://doi.org/10.5897/SRE12.659.
Bogdanov, S. 2009. Honey composition. In The honey book. 5. 1–10.
Druml, B. and Cichna-Markl, M. 2014. High resolution melting (HRM) analysis of DNA–Its role and potential in food analysis. Food Chemistry. 158. 245–254. https://doi.org/10.1016/j.foodchem.2014.02.111.
Everstine, K., Spink, J. and Kennedy, S. 2013. Economically motivated adulteration (EMA) of food: common characteristics of EMA incidents. Journal of Food Protection. 76(4). 723–35. https://doi.org/10.4315/0362-028X.JFP-12-399.
FAO 2001. STAN 12-1981. Norma del Codex para la miel. Codex Aliemntarius. FAO/OMS.
Hall, T.A. 1999. BioEdit: a user-friendly biological sequence alignment editor and analysis program for Windows 95/98/NT, Nucleic acids symposium series, London. Information Retrieval Ltd., c1979-c2000., pp. 95–98.
He, X., Wang, W., Qin, Q., Zeng, Z., Zhang, S. and Barron, A.B. 2013. Assessment of flight activity and homing ability in Asian and European honey bee species, Apis cerana and Apis mellifera, measured with radio frequency tags. Apidologie. 44(1). 38–51. https://doi.org/10.1007/s13592-012-0156-7.
Hisashi, F. 2010. Profitable beekeeping with Apis cerana. Bees for Development. 94. 8–11.
Kek, S.P., Chin, N.L., Tan, S.W., Yusof, Y.A. and Chua, L.S. 2017. Molecular identification of honey entomological origin based on bee mitochondrial 16S rRNA and COI gene sequences. Food Control. 78. 150–159. https://doi.org/10.1016/j.foodcont.2017.02.025.
Laube, I., Hird, H., Brodmann, P., Ullmann, S., Schöne-Michling, M., Chisholm, J. and Broll, H. 2010. Development of primer and probe sets for the detection of plant species in honey. Food Chemistry. 118(4). 979–986. https://doi.org/10.1016/j.foodchem.2008.09.063.
Moore, J.C., Spink, J. and Lipp, M. 2012. Development and application of a database of food ingredient fraud and economically motivated adulteration from 1980 to 2010. Journal of Food Science. 77(4). 118–126. https://doi.org/10.1111/j.1750-3841.2012.02657.x.
Moškrič, A., Mole, K. and Prešern, J. 2020. EPIC markers of the genus Apis as diagnostic tools for detection of honey fraud. Food Control. 121. 107634. https://doi.org/10.1016/j.foodcont.2020.107634.
Partap, U. and Verma, L. 1998. Asian bees and beekeeping: Issues and initiatives. In: M. Matsuka, L. Verma, S. Wongsiri, K. Shrestha and U. Partap (Editors), Proceedings of the 4th Asian apiculture association international conference, Kathmandu.
Reuber, B. 2015. 21st century homestead: Beekeeping. Lulu. com, 252 pp.
Ruiz-Matute, A., Rodríguez-Sánchez, S., Sanz, M. and Martínez-Castro, I. 2010. Detection of adulterations of honey with high fructose syrups from inulin by GC analysis. Journal of Food Composition and Analysis. 23(3). 273–276. https://doi.org/10.1016/j.jfca.2009.10.004.
Samat, S., Kanyan Enchang, F., Nor Hussein, F. and Wan Ismail, W.I. 2017. Four-week consumption of Malaysian honey reduces excess weight gain and improves obesity-related parameters in high fat diet induced obese rats. Evidence-based complementary and alternative medicine 2017. doi: https://doi.org/10.1155/2017/1342150.
Shapiro, A., Mu, W., Roncal, C., Cheng, K.-Y., Johnson, R.J. and Scarpace, P.J. 2008. Fructoseinduced leptin resistance exacerbates weight gain in response to subsequent high-fat feeding. American journal of physiology-regulatory, integrative and comparative physiology. https://doi.org/10.1152/ajpregu.00195.2008.
Sickel, W., Ankenbrand, M. J., Grimmer, G., Holzschuh, A., Härtel, S., Lanzen, J., Steffan-Dewenter, I. and Keller A. 2015. Increased efficiency in identifying mixed pollen samples by meta-barcoding with a dual-indexing approach. BMC ecology. 15(1). 20. https://doi.org/10.1186/s12898-015-0051-y.
Soares, S., Amaral, J. S., Oliveira, M.B.P. and Mafra, I. 2017. A comprehensive review on the main honey authentication issues: Production and origin. Comprehensive Reviews in Food Science and Food Safety. 16(5). 1072–1100. https://doi.org/10.1111/1541-4337.12278.
Soares, S., Grazina, L., Mafra, I., Costa, J., Pinto, M.A., Pham Duc, H., Oliveira, M.B.P. and Amaral, J.S. 2018. Novel diagnostic tools for Asian (Apis cerana) and European (Apis mellifera) honey authentication. Food Research International. 105. 686–693. https://doi.org/10.1016/j.foodres.2017.11.081.
Svečnjak, L., Bubalo, D., Baranović, G. and Novosel, H. 2015. Optimization of FTIR-ATR spectroscopy for botanical authentication of unifloral honey types and melissopalynological data prediction. European Food Research and Technology. 240(6). 1101–1115. https://doi.org/10.1007/s00217-015-2414-1.
Theisen-Jones, H. and Bienefeld, K. 2016. The Asian Honey Bee (Apis cerana) is Significantly in Decline. Bee World. 93(4). 90–97. https://doi.org/10.1080/0005772X.2017.1284973.
Utzeri, V.J., Schiavo, G., Ribani, A., Tinarelli, S., Bertolini, F., Bovo, S. and Fontanesi, L. 2018. Entomological signatures in honey: an environmental DNA metabarcoding approach can disclose information on plant-sucking insects in agricultural and forest landscapes. Scientific reports. 8(1). 1–13. https://doi.org/10.1038/s41598-018-27933-w.
Verma, L. 1990. Beekeeping in integrated mountain development: Economic and scientific perspectives. Oxford & IBH Pub. Co.
Won, S.R., Lee, D.C., Ko, S.H., Kim, J.W., Rhee, H.I. 2008. Honey major protein characterization and its application to adulteration detection. Food Research International. 41(10). 952–956. https://doi.org/10.1016/j.foodres.2008.07.014.
Won, S.R., Li, C.Y., Kim, J.W. and Rhee, H.I. 2009. Immunological characterization of honey major protein and its application. Food Chemistry. 113(4). 1334–1338. https://doi.org/10.1016/j.foodchem.2008.08.082.
Zhu, X., Li, S., Shan, Y., Zhang, Z., Li, G., Su, D. and Liu, F. 2010. Detection of adulterants such as sweeteners materials in honey using near-infrared spectroscopy and chemometrics. Journal of Food Engineering. 101(1). 92–97. https://doi.org/10.1016/j.jfoodeng.2010.06.014.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Szepesi Kinga, Heltai Botond, Kolics Éva, Mátyás Kinga, Kálmán Nikoletta, Taller János, Satoshi Miyazaki, Kolics Balázs
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
The articel is under the Creative Commons 4.0 standard licenc: CC-BY-NC-ND-4.0. Under the following terms: You must give appropriate credit, provide a link to the license, and indicate if changes were made. You may do so in any reasonable manner, but not in any way that suggests the licensor endorses you or your use. You may not use the material for commercial purposes. If you remix, transform, or build upon the material, you may not distribute the modified material. You may not apply legal terms or technological measures that legally restrict others from doing anything the license permits.
Georgikon for Agriculture