A 2015. Évi napraforgóméz mennyiségének alakulása különböző kaptártípusok és a méhanya életkorának függvényében
DOI:
https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2015.2.185Kulcsszavak:
fekvőkaptár, rakodókaptár, napraforgó, méhanyaAbsztrakt
Napjainkban egyre több nehézséget okoznak a szélsőséges időjárási viszonyok, melyek megnyilvánulnak a méz mennyiségében és a családok tavaszi fejlődését illetően. Az 2015. évi akácszezont hűvös és csapadékos időjárás jellemezte, illetve talajmenti fagy okozott károkat. A napraforgóról történő hordás idején, a nagy forróság ellenére, a méztermelés kedvezően alakult. Kutatásom célja, hogy a Nagy-Boczonádi fekvőkaptárban és a rakodókaptárban összehasonlítsam a napraforgóméz mennyiségének alakulását. A vizsgálatban olyan családok vettek részt, melyekben a méhanya életkora eltérő. Véletlenszerűen történt a családok kiválasztása. Összesen 5 Nagy-Boczonádi fekvőkaptár (kétcsaládos) és 10 rakodókaptár családjait választottuk ki. A méhanyák életkorát az adott év méhanya-jelölőszíne alapján tudom megkülönböztetni.
2015-ben a vizsgált méhcsaládok Jász- Nagykun- Szolnok megyében, Tiszaörs település határában voltak egy kb. 200 ha-os napraforgótáblán. Nagy-Boczonádi kaptárban lévő családok esetén a méhanyák évjárata 2012, 2013, 2014, 2015. Rakodókaptárban lévő családok esetén pedig 2013, 2014, 2015-ös évjáratú anyákkal dolgozom. A napraforgóméz mennyiségének nyomonkövetésére a kaptárok hordás előtti össztömegéhez viszonyítottam a dandárvirágzás utáni, (közvetlen a pergetési munkálatok megkezdése előtti) kaptártömeget. Rakodókaptárak esetén a családonkénti hordás 20 kg feletti értéket is elért, azonban fekvőkaptárban 17 kg volt a maximum. Eredményeink gyakorlati vonatkozásában elmondható, hogy a rakodókaptárban vizsgált családok esetében a legkevesebb mézet termelt család teljesítménye is meghaladta a legjobb fekvőkaptáros méhcsaládok teljesítményét, tehát a kaptártípus mézmennyiséget befolyásoló szerepe jelentős mértékben megnyilvánul annak alakulásában.
Hivatkozások
Ivanova, T. (1988): Szmjana na pcselnimajki. Pcselersztvo. Szofija. 86(4) 8–11. p.
Király, L. (2015): Nyári fő méhlegelőnk. Méhészújság 7., Az OMME lapja. Július. 6. p.
Lampeitl, F. (2009): Méhészek könyve. Mezőgazda Kiadó. Kaptárok. Budapest. 13–17.
Lampeitl, F. (2009b): Méhészek könyve. Mezőgazda Kiadó. Kaptárok. Budapest. 20.
Lukács, G. (1999): Mézvizsgálatokról - nemcsak mézvizsgálóknak. Méhészújság, 12(2) 65–66.
Nelson, D. L. (1962): The effect of queen – related problems on honey production. Amer. Bee J. Hami.ton., 122(9) 636–637.
Örösi, P. Z. (1951): Méhek között. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Zajácz, E. (2015): Napraforgóhibridek összehasonlítása. Méhészújság, Július. 16–17 p.
Zsidei, B. (1987): Méhanyanevelés. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Zsidei, B. (1990): A méhészkedés 12 hónapja. Július. Méhlegelők júliusban. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
Internetes hivatkozás: http://meheszkedunk.blogspot.hu/2011/06/mehanyak-jelolese.html
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2015 Takács Marianna, Oláh János
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
