Ivari kromoszómák arányának vizsgálata interszex kecske kiméra szöveteiben

Szerzők

  • Klecska Eszter Szent István Egyetem, 2100 Gödöllő, Páter Károly út 1.
  • Biró Bálint Szent István Egyetem, 2100 Gödöllő, Páter Károly út 1.; NAIK-Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet, 2100 Gödöllő, Szent-Györgyi Albert u.4.
  • Egerszegi István Szent István Egyetem, 2100 Gödöllő, Páter Károly út 1.
  • Fábián Renáta Szent István Egyetem, 2100 Gödöllő, Páter Károly út 1.; NAIK-Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet, 2100 Gödöllő, Szent-Györgyi Albert u.4.
  • Hiripi László NAIK-Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet, 2100 Gödöllő, Szent-Györgyi Albert u.4.
  • Oláh János Debreceni Egyetem, 4032 Debrecen, Böszörményi út 138.
  • Kovács András Debreceni Egyetem, 4032 Debrecen, Böszörményi út 138.
  • Bodó Szilárd Szent István Egyetem, 2100 Gödöllő, Páter Károly út 1.; NAIK-Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézet, 2053 Herceghalom, Gesztenyés út 1.

DOI:

https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2020.1.037

Kulcsszavak:

kiméra, freemartinizmus, kromoszóma, kecske

Absztrakt

Az emlősállatok kimérizmusának számos megjelenési formáját ismerjük. A kimérák genetikai állományukat tekintve eltérő származású sejtekből állnak. Az élettudományban a kiméra modellek óriási jelentőséggel bírnak (pl.: őssejtkutatás, xenotranszplantáció). A jelenség hátterében a Bovidae családnál, leggyakrabban az ellenkező nemű ikervemhesség esetén kialakuló freemartinizmus áll. Az embrionális fejlődés különböző szakaszaiban a magzatoknál a placenta véredény anasztomózisok révén az ikrek vére, hormonjai és egyes vérképző sejtjei keveredhetnek egymással. Ez a folyamat a nőivarú egyed meddőségéhez vezethet. A jelen tanulmányban vizsgált kecske kiméra eltérő nemű ikervemhességből született, és a vérsejtek kromoszóma vizsgálata során XX-XY (52-48%) genotípust mutatott.

Célunk az volt, hogy 13 szövettípusban meghatározzuk a ivari kromoszómák arányát. Ennek kimutatása az AMEL génre tervezett, fluoreszcens jelölt primer segítségével, PCR-rel történt. A fragmentanalízist követően, AUC aránypárosítással megkaptuk a különböző szövetekben található ivari kromoszómák arányát. Az eredményekből egyértelműen látszott, hogy ez az arány szövettípusonként eltérő képet mutatott. Ezek után a szexdeterminációhoz használt AMEL gén ivari kromoszóma specifikus fragmentjeinek klónozása és szekvenálása történt. A szekvenciaillesztés során láthatóvá vált az Y kromoszóma specifikus AMEL gén deléciója.

Információk a szerzőről

  • Biró Bálint, Szent István Egyetem, 2100 Gödöllő, Páter Károly út 1.; NAIK-Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet, 2100 Gödöllő, Szent-Györgyi Albert u.4.

    levelezőszerző
    biro.balint@abc.naik.hu

Hivatkozások

Bordán, J., Kovács, A., Bodó, Sz. (2015): A kecskék szarvatlanságához kapcsolódó interszexualitás vizsgálata. Agrártudományi Közlemények, 65. 11–15. https://doi.org/10.34101/actaagrar/65/1870

Eckardt, S., McLaughlin, K. J., Willenbring, H. (2011): Mouse chimeras as a system to investigate development, cell and tissue function, disease mechanisms and organ regeneration. Cell Cycle, 10(13), 2091–2099. https://doi.org/10.4161/cc.10.13.16360

Eldridge, F. E., Blazak, W. F. (1977): Chromosomal analysis of fertile female heterosexual twins in cattle. Journal of dairy science, 60. 3. 458–463. https://doi.org/10.3168/jds.S0022-0302(77)83888-5

Gáspárdy, A., Sheridan, J., Ari, M., Gulyás, L. (2018): Twin calving and its connection to other economically important traits in dairy cattle. In Ruminants-The Husbandry, Economic and Health Aspects. IntechOpen. https://doi.org/10.5772/intechopen.72905

Hámori, D. (1974): Háziállatok öröklődő alkati hibái és betegségei. Akadémia Kiadó, Budapest

Kozubska-Sobocińska, A., Danielak-Czech, B., Rejduch, B. (2016): Cytogenetic and molecular diagnostics of XX/XY chimerism in cattle, sheep, and goats-a review. Annals of Animal Science, 16. 4. 989–1005. https://doi.org/10.1515/aoas-2016-0028

Kozubska-Sobocińska, A., Smołucha, G., Danielak-Czech, B. (2019): Early diagnostics of freemartinism in polish Holstein-friesian female calves. Animals, 9. 11. 971. https://doi.org/10.3390/ani9110971

Kumar, Y. R., Lakshman, M. (2019): Freemartin - A small review. Internation Journal of Science and Research, 8. 3. 108–109.

Lampreht Tratar, U., Horvat, S., Cemazar, M. (2018): Transgenic mouse models in cancer research. Frontiers in oncology, 8, 268. https://doi.org/10.3389/fonc.2018.00268

Lillie, F. R. (1916): The theory of the free-martin. Science, 43. 1113. 611–613 https://doi.org/10.1126/science.43.1113.611

Niku, M., Ilmonen, L., Pessa‐Morikawa, T., Iivanainen, A. (2004): Limited contribution of circulating cells to the development and maintenance of nonhematopoietic bovine tissues. Stem Cells, 22. 1. 12–20. https://doi.org/10.1634/stemcells.22-1-12

Padula, A. M. (2005): The freemartin syndrome: an update. Animal Reproduction Science, 87. 1-2. 93–109. https://doi.org/10.1016/j.anireprosci.2004.09.008

Pourjafar, M., Badiei, K., Sharifiyazdi, H., Naghib, S., Chalmeh, A., Divar, M. (2012): Application of hormonal and single multiplex PCR assays for detection of freemartinism in a horned goat. İstanbul Üniversitesi Veteriner Fakültesi Dergisi, 38. 2. 175–181.

Rota, A., Ballarin, C., Vigier, B., Cozzi, B., Rey, R. (2002): Age dependent changes in plasma anti-Müllerian hormone concentrations in the bovine male, female, and freemartin from birth to puberty: relationship between testosterone production and influence on sex differentiation. General and comparative endocrinology, 129. 1. 39–44. https://doi.org/10.1016/S0016-6480(02)00514-2

Santolaria, P., Palacin, I., Yániz, J. (2011): Management factors affecting fertility in sheep. In Artificial Insemination in farm animals (pp. 167–190.). Intech Rijeka. https://doi.org/10.5772/18013

Szatkowska, I., Zych, S., Udała, J., Dybus, A., Błaszczyk, P., Sysa, P., Dąbrowski, T. (2004): Freemartinism: three cases in goats. Acta Veterinaria Brno, 73. 3. 375–378. https://doi.org/10.2754/avb200473030375

Zöldág, L. (2003): A háziállatok öröklődő betegségei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 405 p.

Letöltések

Megjelent

2020-05-29

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Ivari kromoszómák arányának vizsgálata interszex kecske kiméra szöveteiben. (2020). Animal Welfare, Etológia és Tartástechnológia (AWETH), 16(1), 37-44. https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2020.1.037

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei