Német húsmerinó tenyészjerkék temperamentumának értékelése egyéves korukig

Szerzők

  • Pajor Ferenc Szent István Egyetem, Állattenyésztés-tudományi Intézet, Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Tanszék, H-2103, Gödöllő, Páter Károly út 1.
  • Láczó Edina Szent István Egyetem, Állattenyésztés-tudományi Intézet, Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Tanszék, H-2103, Gödöllő, Páter Károly út 1.
  • Póti Péter Szent István Egyetem, Állattenyésztés-tudományi Intézet, Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Tanszék, H-2103, Gödöllő, Páter Károly út 1.

Kulcsszavak:

temperamentum, német húsmerinó, jerke, hizlalás, növekedés

Absztrakt

Vizsgálatunk során német húsmerinó jerkebárányok temperamentumát értékeltük egyéves korig mérleg-teszt segítségével (bárányok viselkedésének vizsgálata 5 pontos skála alapján, amíg az állatok 30 másodpercig a mérlegen tartózkodnak).
A vizsgálatokat Gödöllőn (Pest megye), a Gödöllői Agrárközpont Kht. törzstenyészetében végeztük. A bárányok a választás után a telepen üzemi sajátteljesítmény vizsgálatokban vettek részt a juh teljesítményvizsgálati kódex előírásainak megfelelően. A 41 napig tartó hizlalási vizsgálatba 20 német húsmerinó jerke bárányt vontunk be. Az állatok temperamentumát a bárányok választásakor, a hizlalás végén, valamint 365 napos korban értékeltük, a mérlegelésekkel egy időben. A mérleg teszt pontszámai nem voltak kapcsolatban a választáskori élősúllyal, vagyis a temperamentum mérését nem befolyásolták a választáskori körülmények (P > 0,10). A bárányokat az átlagos temperamentum pontszámok alapján három csoportba soroltuk be: nyugodt (1. kategória), átlagos (2. kategória), és ideges (3. kategória). Továbbá megállapítottuk a bárányok hizlalás alatti átlagos napi súlygyarapodását, valamint az életnapra jutó súlygyarapodását. Az ÜSTV vizsgálatok után, 8. és 12. hónapos korban mértük a jerkék súlyát. A súlyok és az átlagos temperamentum pontszám alapján növekedési görbéket szerkesztettünk a bárányok temperamentum kategóriái (nyugodt, átlagos, ideges) alapján.
A nyugodt temperamentumú, 1-es kategóriába sorolt bárányoknak statisztikailag igazolhatóan nagyobb volt a hizlalás végi súlyuk (33,0 kg), a hizlalás alatti átlagos napi súlygyarapodásuk (298,8 g/nap), valamint az életnapra jutó súlygyarapodásuk (338,2 g/nap), mint a 2. (átlagos) kategóriába (32,0 kg, 265,2 g/nap, 311,6 g/nap), valamint a 3. (ideges) kategóriába (29,4 kg, 238,7 g/nap, 304,5 g/nap) sorolt bárányoknak.
Az átlagosan nyugodt egyedeknek egyéves korukig nagyobb volt a növekedési erélyük, mint az ideges egyedeknek. A különbséget jól mutatja a növekedési görbék eltérő meredeksége (b), vagyis a nyugodt egyedek intenzívebben növekedtek, mint az ideges kortársaik.
Megállapítható, hogy a nyugodt temperamentumú bárányoknak jobb a hizlalási teljesítményük, mint a gyenge temperamentumú bárányoknak. A vizsgálatok alapján javasoljuk a temperamentum mérés eredményeit a szelekciós munkában felhasználni.

Információk a szerzőről

  • Pajor Ferenc, Szent István Egyetem, Állattenyésztés-tudományi Intézet, Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Tanszék, H-2103, Gödöllő, Páter Károly út 1.

    levelezőszerző
    Pajor.Ferenc@mkk.szie.hu

Hivatkozások

Bodnár, Á., Szabó. Zs., Nagy, S., Kovács, P., Kispál, T. (2006): Importance of Awassi lambs’ in food supply, element transport and growth performance. Cereal Research Communications, 34(1) 739–742. https://doi.org/10.1556/CRC.34.2006.1.184

Burrow, H.M. (1997). Measurement of temperament and their relationship with performance traits of beef cattle. Animal Breeding Abstracts, 65, 478–495.

Burrow, H.M., Dillon R.D. (1997). Relationship between temperament and growth in a feedlot and commercial carcass traits of Bos indicus crossbreds. Australian Journal of Experimental Agriculture, 37(4) 407–411. https://doi.org/10.1071/EA96148

Fell, L.R., Colditz, I.G., Walker, K.H., Watson D.L. (1999). Associations between temperament, performance and immune function in cattle entering a commercial feedlot. Australian Journal of Experimental Agriculture, 39(7) 795–802. https://doi.org/10.1071/EA99027

Fordyce, G., Goddard, M.E., Tyler, R., Williams, G., Toleman, M.A. (1985). Temperament and bruising of Bos indicus cross cattle. Australian Journal of Experimental Agriculture, 25(2) 283–288. https://doi.org/10.1071/EA9850283

Fordyce, G., Dodt, R.M., Wythes, J.R. (1988). Cattle temperaments in extensive beef herds in northern Queensland. 1. Factors affecting temperament. Australian J. of Experimental Agriculture, 28(6) 683–687. https://doi.org/10.1071/EA9880683

Hervé, J. Szentléleki, A., Tőzsér, J. (2007): Cattle’s behaviour – perceptions, relationships, studies and measurements of temperament. Animal welfare, ethology and housing systems. 3(1) 27–47.

Ivanov, I.D., Djorbineva, M., Sotirov, L., Tanchev, S. (2005): Influence of fearfulness on lysozyme and complement concentrations in dairy sheep. Revue Méd. Vét., 156, 8–9,

MJSZ (Magyar Juhtenyésztők Szövetsége)(2005): 10. időszaki tájékoztató. Tenyésztési eredmények. 65.

Murphy, P.M., Purvis, I.W., Lindsay, D.R., Neindre, P.L., Orgeur, P., Poindron, P. (1994): Measures of temperament are highly repeatable in Merino sheep and some are related to maternal behavior. Anim. Prod. Aust. 20, 247–250.

Neindre, P.L., Murphy, P.M., Boissy, A., Purvis, I.W., Lindsay, D., Orgeur, P., Bouix, J., Bibe, B., Neindre, L.P. (1998): Genetics of maternal ability in cattle and sheep. Proceedings of the 6th World Congress on Genetics Applied to Livestock Production, Armidale, Australia January 11–16 Volume 27, 23–30.

Pajor, F., Szenléleki, A., Láczó, E., Póti, P., Tőzsér, J. (2006): Relation of some production traits with temperament in Hungarian Merino lambs. Egyptian Journal of Sheep, Goat and Desert Animals Sciences 1, 255–260.

Székely, P., Domanovszky, Á. (1999): Juhok hízékonysági és vágási tesztje a fajtaérték vizsgálatában. Kitörési pontok a Magyar Állattenyésztésben. Tudományos Konferencia, Állattenyésztés és Takarmányozás Különszám, 48(6) 698.

Székely, P., Domanovszky, Á., Nagy, L. (2004): Juhtenyésztés 2003. évi eredményei. Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, Budapest

Tőzsér, J., Szentléleki, A., Maros, K., Zándoki, R., Domokos, Z., Bujdosó, M. (2003a): Előzetes eredmények charolais bikák és üszők temperamentumáról. Acta Agraria Kaposváriensis, 7(2) 9–17.

Tőzsér, J., Maros, K., Szentléleki, A., Zándoki, R., Wittmann, M., Balázs, F., Bailo, A., Alföldi, L. (2003b): Temperamentum teszt alkalmazása egy hazai angus és holstein-fríz tenyészetben. Állattenyésztés és Takarmányozás, 52(6) 493–501.

Trillat, G., Boissy, A., Boivin, X., Monin, G., Sapa, J., Mormende, P., Neindre, P.L. (2000). Relations entre le bien-entre des bovines et les caracteristiques de la viande (Rapport definitif-Juin). INRA, Theix, France, 1–33.

Tulloh, N. M. (1961). Behaviour of cattle in yards. II. A study of temperament. Animal Behaviour 9(1–2) 25–30. https://doi.org/10.1016/0003-3472(61)90046-X

Letöltések

Megjelent

2007-08-31

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Pajor, F., Láczó, E., & Póti, P. (2007). Német húsmerinó tenyészjerkék temperamentumának értékelése egyéves korukig. Animal Welfare, Etológia és Tartástechnológia (AWETH), 3(2), 115-126. https://journal.uni-mate.hu/index.php/aweth/article/view/6895

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

<< < 1 2 3 4 > >>