Organisation questions of feather harvesting from live geese
Keywords:
goose, goose feather, feather harvesting from live geese, organization of harvesting, animal welfareAbstract
Harvesting feathers from live geese is defined as removing mature feathers from the back, flanks, belly and breast at time of their natural moulting. Feather maturity is to be tested by pilot gatherings. Feather
harvesting can only be performed by hand under appropriate environmental conditions (average daily air temperature +15 °C, minimum temperature > +6°, bathing facility, vitamin and feed-supplements prior to feather gathering, empty digestive tract, etc.). For larger goose flocks several groups are organised performing the catching of birds, the harvesting of feathers (operators), treatment of feathers, and assisting the operators. For 2–3 operators one assistant, for 2–3 assistants one catcher and for 4–5 operators one feather treating person should be engaged in. The feather harvesting itself takes 6–10 minutes per goose. In order to protect geese and stimulate feather renewal geese require enclosure housing and more abundant feeding post harvesting. In Hungary, the keeping of the legal regulations of feather harvesting is supervised by official veterinarians.
References
A 178/2009. (XII. 29.). FVM rendelet a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III.31.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 194: 47907–47924.
Az 1998. évi XXVIII. tv. Az állatok védelméről és kíméletéről. Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítő 50: 1274–1280.
A 20/2002. (III.14.) FVM rendelet a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III.31.). FVM rendelet módosításáról. Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítő 53: 954–956.
A 41/1997. (V.28.) FVM r. Az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő, 48: 13. 690–1000.
Ádám I. (2001): A toll. A baromfitoll és feldolgozása. Scriptor Kiadó, Budapest, 157.
Ashton, Ch. (1999): Domestic Geese. The Crowood Press, Ramsbury, 192.
Bakos A. (2009): Libatépőket cincál a Négy Mancs.
Bartlett, T. (1986): Ducks and Geese. A Guide to Management. The Crowood Press, Ramsbury, 110.
Bogenfürst F. (1992): Lúdtenyésztők kézikönyve. Új Nap Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 267. + XVII
Bögre J. (1968): Lúdtenyésztés. 115–224.p. In: Bögre J. (szerk.): Kacsa-, lúd-, pulyka- és gyöngytyúk- tenyésztés kézikönyve. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 338.
Bögre J. (1981): Lúdtenyésztés. 359–625.p. In: Horn P. (szerk.) Baromfitenyésztők kézikönyve. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 697
Buckland, R., Guy, G. (s.a.): Goose Production Systems. pp.1–89. In: Goose Production. (FAO Animal and Health Paper), 154.
Camirauga-Labatut, M. (s.a.): Goose Production in Chile and South America. pp. 94–109. In: Goose Production. (FAO Animal Production and Health Paper), 154. http://www.fao.org/DOCREP/005/Y4359E/y4359e0f.htm [Accessed 22/06/2010]
EFSA Panel on Animal Health and Welfare (AHAW) Scientific Opinion on the welfare aspects of the practice of harvesting feathers from live geese for down production. EFSA Journal 2010; 8(11) 1886. [57 pp.]. https://doi.org/10.2903/j.efsa.2010.1886
Gara I. (2011): Személyes közlés. Plumavis Kft., Budapest
Grow, O. (1972): Modern Waterfowl Management and Breeding Guide. American Bantam Association, U.S.A. Augusta, NJ, 359.
Héjja S. (1984): Ha lúd, legyen kövér! Libagondozók és libahizlalók könyve. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 215.
Kozák, J., Gara, I., Kawada, T. (2010): Production and welfare aspects of goose down and feather harvesting. World’s Poultry Science Journal, 66(4) 767–777. https://doi.org/10.1017/S0043933910000723
MÉM (1975): A nagyüzemi baromfitartás állategészségügyi irányelvei. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, Budapest, 111
Ménesi J., Szekér I., Takáts K. (1964): Baromfitoll. Mőszaki Könyvkiadó, Budapest, 206
MSZH, Magyar Szabványügyi Hivatal (1989): MSZ 6986–1989 Nyers, tépett libatoll. Magyar Népköztársaság, Országos Szabvány, MSZH Kiadói és Tájékoztatási Igazgatóság, Budapest, 1–4.
Pálffy D. (1980): Lúdárutermelés (Pecsenyelúd, húslúd, májliba és lúdtoll előállítása, feldolgozása). Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 227
Rosinski, A. (s.a): Goose Production in Poland and Eastern Europe. pp. 124–137. In: Goose Production. (FAO Animal Production and Health Paper), 154.
Schneider, K. H. (1991): Studie zum Lebendraufen von Gänsen. Schreib-maschinen-Manuskript, Leipzig. 1–13.
Schneider, K.-H. (1995): Gänse. Eine Anleitung über ihre Züchtung, Haltung, Fütterung und Nutzung. Deutscher Landwirtschaftsverlag Berlin GmbH, Berlin, 180
Serjeantson, D. (2002): Goose husbandary in Medieval England, and the problem of ageing goose bones. Acta Zoologica Cracoviensia, 45 (special issue): 39–54.
Szentirmay L. (1968): Lúdtartás, -nevelés, -hízlalás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 131.
Tóth P. (1956): A baromfitenyésztés kézikönyve. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 378.
Tóth-Baranyi I. (1957): Baromfiipari ismeretek. Mőszaki Könyvkiadó Budapest, 384 + IV.
Vier Pfoten (2009): Tierhalteverbot für Gänsequäler Schwerk.
Wikipedia.org (s.a.): How to Properly Handle and Train Geese.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2011 Kozák János
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
The journal operates according to the principles of open access, however, the content is available under the Creative Commons 4.0 standard licenc: CC-BY-NC-ND-4.0. Under the following terms: You must give appropriate credit, provide a link to the license, and indicate if changes were made. You may do so in any reasonable manner, but not in any way that suggests the licensor endorses you or your use. You may not use the material for commercial purposes. If you remix, transform, or build upon the material, you may not distribute the modified material. You may not apply legal terms or technological measures that legally restrict others from doing anything the license permits.
