Laboratóriumi vizsgálatok során fellépő stressz értékelése halakban

Szerzők

  • Hegyi Árpád Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, 2103 Gödöllő Páter Károly út 1.
  • Béres Tibor Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, 2103 Gödöllő Páter Károly út 1.
  • Kovács Róbert Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, 2103 Gödöllő Páter Károly út 1.
  • Kotrik László Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, 2103 Gödöllő Páter Károly út 1.
  • Urbányi Béla Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, 2103 Gödöllő Páter Károly út 1.

Kulcsszavak:

hal, stressz, vérplazma-glükóz, szérum/plazma fruktózamin

Absztrakt

A laboratóriumi vizsgálatok –akár akváriumi, akár medencés– során a halak folyamatosan ki vannak téve számos külső hatásnak (pl. kifogás, mesterséges szaporítás, telepítés, betegségek elleni kezelés, vérvétel, hőmérséklet stb). A mesterségesen előidézett környezeti stressz jelentős befolyást gyakorol a halak homeosztázisára, akárcsak a többi gerinces esetében. A környezeti stressz erősen hat az anyagcsere- folyamatokra (pl. szénhidrát,- lipid,- N tartalmú anyagok,- vitamin és az ásványi anyagok anyagcseréjére), amelyek jelentősen befolyásolják a vizsgálatok eredményességét. Egy rosszul megválasztott vizsgálati munkafolyamat (pl. túlzott telepítési sűrűség) akár többszörösére emelheti egyes vérplazma-összetevők mennyiségét, ami akár pusztuláshoz is vezethet.
A stresszhatások eltérő módon és irányban befolyásolják a szervezet életfolyamatait: romolhat az általános egészségi állapot, csökkenhet a növekedés mértéke, károsodhat a kopoltyú, zavart szenvedhet a gyomor- és bélműködés, megváltozhat az agy szerkezete, károsodhat a központi idegrendszer, megváltozhat a viselkedés és blokkolódhat a hipotalamusz-hipofízis-gonád tengely.
Hosszútávú, négy hetes kísérlettekkel azt vizsgáltuk, hogy az akváriumi tartás, a hetenkénti egyszeri hálós kifogás valamit a vértétel okoz-e elváltozást a vérplazmaglükóz és a szérum/plazma fruktózamin szintekben. A kísérletekkel megállapítottuk, hogy a közepes és hosszabb távú stressz mérésére alkalmas vérplazma-összetevők statisztikailag igazolható különbséget nem mutattak az egyes vérvételek során. Tehát a jól megtervezett és kivitelezett vizsgálatokban ezen vérplazma-összetevők esetén nem kell számolnunk azzal, hogy az egyes munkafolyamatok torzítják a vizsgálati eredményeket.

Információk a szerzőről

  • Hegyi Árpád, Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, 2103 Gödöllő Páter Károly út 1.

    levelezőszerző
    Hegyi.Arpad@mkk.szie.hu

Hivatkozások

Barton B. A., Haukenes A. H., Parsons B. G. (2003) Plasma cortisol and chloride stress responses in juvenile walleyes during capture, transport, and stocking procedures. North American Journal of Fisheries Aquaculture, 65(3) 210–219. https://doi.org/10.1577/C02-030

Campbell P. M., Pottinger T. G., Sumpter J. P. (1992): Stress reduces the quality of gametes produced by rainbow-trout. Biology of Reproduction, 47(6) 1140–1150. https://doi.org/10.1095/biolreprod47.6.1140

Campbell W. B. (2003): Assessing developmental errors in branchiostegal rays as indicators of chronic stress in two species of Pacific salmon. Canadian Journal of Zoology-Revue Canadienne de Zoologie, 81(11) 1876–1884. https://doi.org/10.1139/z03-187

Currie S., Tufts B. L. (1997): Synthesis of stress protein 70 (Hsp70) in rainbow trout (Oncorhynchus mykiss) red blood cells. Journal of Experimental Biology, 200(3) 607–614. https://doi.org/10.1242/jeb.200.3.607

Csermely P. (2001a): Mire jók a stresszfehérjék? Régi és új elképzelések. Magyar Tudomány, 108. 129–135.

Csermely P. (2001b): Stresszfehérjék. [Budapest Vince Kiadó] 41. p. (Tudomány-Egyetem sorozat ISBN 963 9192 80/ISSN 1417–6114).

Earley R. L, Blumer L. S, Grober M. S. (2004): The gall of subordination: Changes in gall bladder function associated with social stress. Proceedings of the Royal Society of London Series B-Biological Sciences, 271(1534) 7–13. https://doi.org/10.1098/rspb.2003.2558

Goos H. J. T., Consten D. (2002): Stress adaptation, cortisol and pubertal development in the male common carp, Cyprinus carpio. Molecular and Cellular Endocrinology, 197(1-2) 105–116. https://doi.org/10.1016/S0303-7207(02)00284-8

Hartl F. U. (1996): Molecular chaperones in cellular protein folding. Nature, 381(6583) 571–580. https://doi.org/10.1038/381571a0

Heath A. G., Pritchard A. W. (1962): Changes in the metabolic rate and blood lactic acid of bluegill sunfish, Lepomis macrochirus Raf, following severe muscular. Physiological and Biochemical Zoology, 35(4) 323–329. https://doi.org/10.1086/physzool.35.4.30155429

Hegyi Á., Béres T., Varadi L., Lefler K. K., Tóth B., Urbányi B. (2006): Investigation of long-term stress induced by several stressors by determination of the concentration of different blood plasma components in a model of Prussian carp (Carassius auratus gibelio BLOCH, 1783) and Common carp (Cyprinus carpio L., 1758). Acta biologica Hungarica, 57(3) 301–313.

Henrique M. M. F., Gouillou-Coustans M. F., Gomes E. (2002): Effect of dietary ascorbic acid supplementation and chronic hypoxia on sea bream growth and vitamin C status. Journal of Fish Biology, 60(2) 442–452. https://doi.org/10.1111/j.1095-8649.2002.tb00292.x

Hontela A., Rasmussen J. B., Audet C., Chevalier G. (1992): Impared cortisol stress response in fish from environments polluted by PAHS, PCBS and mercury. Archives of Environmental Contamination and Toxicology, 22(3) 278–283. https://doi.org/10.1007/BF00212086

Iwama G. K., Afonso L. O. B., Todgham A., Ackerman P., Nakano K. (2004): Are hsps suitable for indicating stressed states in fish? Journal of Experimental Biology, 207(1) 15–19. https://doi.org/10.1242/jeb.00707

Jeney G., Galeotti M., Volpatti D., Jeney Z., Anderson D. P. (1997): Prevention of stress in rainbow trout (Oncorhynchus mykiss) fed diets containing different doses of glucan. Aquaculture, 154(1) 1–15. https://doi.org/10.1016/S0044-8486(97)00042-2

Jentoft S., Held J. A., Malison J. A., Barry T. P. (2002): Ontogeny of the cortisol stress response in yellow perch (Perca flavescens). Fish Physiology and Biochemistry, 26(4) 371–378. https://doi.org/10.1023/B:FISH.0000009276.05161.8d

Killen S. S, Suski C. D., Morrissey M. B. (2003) Physiological responses of walleyes to live-release angling tournaments. North American Journal of Fisheries Management, 23(4) 1238–1246. https://doi.org/10.1577/M02-164

Lo W. Y., Chang C. F., Song Y. L. (2003): Evaluation of dorsal aorta cannulation for immunological studies of grouper (Epinephelus malabaricus). Fish and Shellfish Immunology, 14(4) 289–303. https://doi.org/10.1006/fsim.2002.0437

Oppel K., Kulcsár M., Bárdos L., Ferencz A., Lakner H., Simon J., Temesváry K., Karchesz K. (2000): A new, modern, cost-saving micro/macro method for the determination of serum frutosamine. Acta Veterinaria Hungarica, 48(3) 285–291. https://doi.org/10.1556/avet.48.2000.3.5

Pierson P. M., Lamers A., Flik G., Mayer-Gostan N. (2004): The stress axis, stanniocalcin, and ion balance in rainbow trout. General and Comparative Endocrinology, 137(3) 263–271. https://doi.org/10.1016/j.ygcen.2004.03.010

Randall D. J. (1970): The circulatory system. In: Hoare W. S., Randall D. J. (Editors): Fish Physiology. 4. 133–172. https://doi.org/10.1016/S1546-5098(08)60129-6

Robinette D. W., Noga E. J. (2001): Histone-like protein: a novel method for measuring stress in fish. Diseases of Aquatic Organisms, 44(2) 97–107. https://doi.org/10.3354/dao044097

Ross L. G., Ross B. (Editors) (1999): Anaesthetic and sedative techniques for aquatic animals, 2. edition. Oxford: Blackwell Science, 5–6.

Soivio A., Oikari A. (1976): Hematological effects of stress on a teleost, Esox lucius L. Journal of Fish Biology, 8(5) 397–411. https://doi.org/10.1111/j.1095-8649.1976.tb03968.x

Sprague J. B. (1971): Measurement of pollutant toxicity to fish. III. Sublethal effects and "safe" concentrations. Water Research, 5(6) 245–266. https://doi.org/10.1016/0043-1354(71)90171-0

Udomkusonsri P., Noga E. J. (2005): The acute ulceration response (AUR): A potentially widespread and serious cause of skin infection in fish. Aquaculture, 246(1–4) 63–77. https://doi.org/10.1016/j.aquaculture.2005.01.003

Umminger B. L. (1971): Osmoregulatory role of serum glucose in freshwater-adapted killifish (Fundulus heteroclitus) at temperatures near freezing. Comparative Biochemistry and Physiology, 38(1) 141–145. https://doi.org/10.1016/0300-9629(71)90103-4

Wargelius A., Fjelldal P. G., Hansen T. (2005): Heat shock during early somitogenesis induces caudal vertebral column defects in Atlantic salmon (Salmo salar). Development Genes and Evolution, 215(7) 350–357. https://doi.org/10.1007/s00427-005-0482-0

Watabe S., Kikuchi K., Aida K. (1993): Cold-temperature and warm-temperature acclimation induces specific cytosolic protein sin goldfish and carp. Nippon Suisan Gakkaishi, 59(1) 151–156. https://doi.org/10.2331/suisan.59.151

Letöltések

Megjelent

2008-04-30

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Hegyi, Árpád, Béres, T., Kovács, R., Kotrik, L., & Urbányi, B. (2008). Laboratóriumi vizsgálatok során fellépő stressz értékelése halakban. Animal Welfare, Etológia és Tartástechnológia (AWETH), 4(1), 70-84. https://journal.uni-mate.hu/index.php/aweth/article/view/6865

Hasonló cikkek

1-10 a 27-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei