Alternatív módszerek az ikrakezelésben széles kárász (Carassius carassius L. 1758) modellen

Szerzők

  • Sokoray-Varga Solt Ferenc Szent István Egyetem, Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kar, 2103 Gödöllő, Páter Károly út 1.
  • Demény Ferenc Szent István Egyetem, Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kar, 2103 Gödöllő, Páter Károly út 1.
  • Boczonádi Zsolt Szent István Egyetem, Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kar, 2103 Gödöllő, Páter Károly út 1.
  • Urbányi Béla Szent István Egyetem, Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kar, 2103 Gödöllő, Páter Károly út 1.
  • Müller Tamás Szent István Egyetem, Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kar, 2103 Gödöllő, Páter Károly út 1.

Kulcsszavak:

gyógynövény kivonat, ikrakezelés, vízipenész, Saprolegnia spp., gyógynövényes kezelés

Absztrakt

Tógazdasági termelésben használt mesterséges szaporítási körülmények között a leggyakrabban előforduló károsító a vízi penész (Saprolegnia spp.). Kísérletünk során a penész megjelenését szerettük volna megakadályozni, amelyhez négyféle gyógynövény (torma, kakukkfű, dió, centenella), illetve sóoldatot használtunk fel. Referencia hiányában, a humán gyógyászatban általánosan használt koncentrációval dolgoztunk, a kísérletek során napi kétszeri (reggel-este), illetve folyamatos kezelést alkalmaztunk, kezelésenként három ismétlésben. A kezelésekhez minden petri-csészében 150 darab széles kárász ikrát helyeztünk. Az ikratétel nagyobb részét termékenyítettük, de a penész megjelenésének elősegítésére termékenyítetlen ikrát is kevertünk bele. Vizsgáltuk az ikrák penészesedését, a kelési- és az elúszási százalékot. A kísérletek eredményeként megfogalmazható, hogy a vizsgált anyagok mindegyike hatott a penészesedés ellen, a kontroll értéknél (20,79 ± 9,39 %) szignifikánsan kisebb (Chi2, p < 0,05) százalékban telepedett meg rajtuk a Saprolegnia. Az eredmények alapján a só koncentrációs oldatok jobbnak bizonyultak, mint a gyógynövényes oldatok, ha a kelést, illetve az elúszást is figyelembe vesszük. Voltak olyan oldatok, amelyek hatására a penész ugyan nem jelent meg, ám a megtermékenyített ikrák sem keltek ki. A gyógynövények közül a kakukkfű bizonyult a leghatásosabbnak, azonban a kelési és elúszási értékek elmaradtak a várt értékektől, amit valószínűleg az oldat csersav tartalma magyaráz.

Információk a szerzőről

  • Sokoray-Varga Solt Ferenc, Szent István Egyetem, Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kar, 2103 Gödöllő, Páter Károly út 1.

    levelezőszerző
    svsolt@yahoo.com

Hivatkozások

Ardó, L., Yin, G., Jeney, Zs., Xu, P., Jeney, G., (2007): Kétféle kínai gyógynövényt (Ganoderma lucidum és Lonicera japonica) tartalmazó haltáp hatása a nílusi tilápia (Oreochromis niloticus) természetes immunrendszerére. Agrártudományi közlemények, 26. 9–14.

Barakat, S. M. M., Yamazaki, K., Miyashita, K., Shin, II., Suzuki, T., (2006): A new technology for fish preservation by combined treatment with electrolyzed NaCl solutions and essential oil compounds. Food Chemistry, 99(4) 656–662. https://doi.org/10.1016/j.foodchem.2005.08.037

Bencsik, D. (2009): A fokhagymakivonat felhasználásának lehetőségei a haltenyésztésben. Gödöllő Szent István Egyetem, 35.

Bernáth, J. (szerk.) (2000): Gyógy-és aromanövények. Mezőgazda kiadó, Budapest. 193–197; 379–380; 558–562.

Czeczuga, B., Muszynska, E., Wossughi, G., Kamaly, A., Kiziewicz, B., (1995): Aquatic fungi growing on the eggs of several species of acipenserid fishes. Acta Ichthyologica et Piscatoria, 25(2) 71–79. https://doi.org/10.3750/AIP1995.25.2.05

Czeczuga, B., Muszyńska E., (1999): Aquatic Fungi Growing on Percid Fish Eggs (Percidae) in Poland.

Polish Journal of Environmental Studies 8. 31–34.

Czeczuga, B., Kiziewicz, B., (1999): Zoosporic Fungi Growing on the Eggs of Carassius carassius (L.) in Oligo- and Eutrophic Water. Polish Journal of Environmental Studies, 8(2) 63–66. https://doi.org/10.3750/AIP2002.32.2.02

Czeczuga, B., Kiziewicz, B., Danilkiewicz, Z., (2002): Zoosporic fungi growing on the specimens of certain fish species recently introduced to Polish waters. Acta Ichthyologica et Piscatoria, 32(2) 117–125.

Czeczuga, B., Bartel, R., Kiziewicz, B., Godlewska, A., Muszyńska, E., (2005): Zoosporic fungi growing on the eggs of sea trout (Salmo trutta m. trutta L.)in river water of varied trophicity. Polish Journal of Environmental Studies, 14(3) 295–303.

Demény, F., Urbányi, B., Müller, T. (2009). Fogyatkozóban a széles kárász. „Nem mind arany, ami fénylik”. Élet és Tudomány, 64(35) 1101–1103.

Fodor, F. (2008): A tannin kezelés hatásai a hallárvák kelésére. Szent István Egyetem.

Harikrishnan, R., Balasundaram, C., Heo, M., (2009): Herbal supplementation diets on hematology and innate immunity in goldfish against Aeromonas hydrophila. Fish & Shellfish Immunology 30. 1–8.

Horváth, L. (szerk.) (2000): Halbiológia és haltenyésztés, Mezőgazda kiadó. Budapest. 238–249.

Mátray, Á. (szerk.) (2005): Az ökológiai és alternatív állatgyógyászat alapjai. Mezőgazda kiadó. Budapest 50–77.

Melius, P. (1578): Herbárium. Az fáknak füveknek nevekről, természetekről és hasznairól. Heltai Gáspárné, Kolozsvár. Bevezető tanulmánnyal és magyarázó jegyzetekkel, sajtó alá rendezte Szabó Attila. Kriterion, Bukarest, 1978. 440.

Mészáros, E., Hegyi, Á., Csenki, Zs., Kovács, R., Lefler, K. K., Urbányi, B. (2009): Malachitzöld-oldat hatása zebradánió (Danio rerio) halfajban. 33. Halászati Tudományos Tanácskozás, 54.

Méhesfalvi, É. (2002): Torma illóolajának élelmiszerekben előforduló mikroorganizmusokat gátló hatása. 56.

Molnár, K. (2003): Halbetegségek. Magyar Országos Horgász Szövetség. 54–55.

Müller, T., Csorbai, B., Urbányi, B. (2007). A széles kárász – Carassius carassius – szaporítása és nevelése a természetesvízi állományok fenntartása és megerősítése érdekében. Pisces Hungarici, 2. 73–82.

Rápóti, J., Romváry, V. (1972): Gyógyító növények, Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest. 118–119., 179–181., 250–251.

Schreier, T. M., Rach, J. J., Howe, G. E. (1995) Efficacy of formalin, hydrogen peroxide, and sodium chloride on fungal-infected rainbow trout eggs. Aquaculture, 140(4) 323–331 https://doi.org/10.1016/0044-8486(95)01182-X

Sümegi, M. Dr. (1998): Természetes út állataink egészségéhez. Alternatív módszerek az állatgyógyászatban II. Országos konferencia, Budapest.

Sümegi, M. Dr. (2001): Gyógynövény hatóanyagú készítmények az állatgyógyászatban. Agrár Marketing Centrum Konferencia, Nagyigmánd.

Zakes, Z., Kowalska, A., Demska-Zakes, K., Jeney, G., Jeney, Z. 2008: Effect of two medicinal herbs (Astragalus radix and Lonicera japonica) on the growth performance and body composition of juvenile pikeperch (Sander lucioperca (L.)). Aquaculture Research, 1149–1160. https://doi.org/10.1111/j.1365-2109.2008.01977.x

Yin, G., Ardó, L., Thompson, K.D., Adams, A., Jeney, Z., Jeney, G., (2008): Chinese herbs (Astragalus radix and Ganoderma lucidum) enhance immune response of carp, Cyprinus carpio, and protection against Aeromonas hydrophila. Fish & Shellfish Immunology, 26(1) 140–145. https://doi.org/10.1016/j.fsi.2008.08.015

Letöltések

Megjelent

2010-08-30

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Sokoray-Varga Solt, F., Demény, F., Boczonádi, Z., Urbányi, B., & Müller, T. (2010). Alternatív módszerek az ikrakezelésben széles kárász (Carassius carassius L. 1758) modellen. Animal Welfare, Etológia és Tartástechnológia (AWETH), 6(2), 177-199. https://journal.uni-mate.hu/index.php/aweth/article/view/6822

Hasonló cikkek

1-10 a 18-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei