Juhlegeltetés hatásainak természetvédelmi célú vizsgálata legelt és művelésből kivont gyepek növényzetére
Kulcsszavak:
legeltetés, cönológia, természetvédelemAbsztrakt
Vizsgálatunkban három, különböző legeltetési nyomás alatt álló gyep (gyengén legeltetett parlag, gyengén legeltetett gyep, intenzíven legelt gyep) vegetációját elemeztük. A mintaterületeket a Káli-medencében, Kővágóörs közelében található juhlegelőn jelöltük ki, ahol hasonló termőhelyi adottságokkal jellemezhető, de különböző állapotú gyepeket hasonlítottunk össze.
Mindhárom mintaterületen 3-3, egyenként 26 m hosszú lineáris transzszekt mentén, 5x5 cm-es mikrokvadrátokban jegyeztük fel a gyökerező növényfajokat. Emellett minden mintaterületen 10- 10 db 2x2 m-es kvadrátban cönológiai felvételezést végeztünk Braun-Blanquet módszere alapján. A cönológiai vizsgálatok alapján egyértelmű eltérés mutatható ki a három mintaterület között: a gyengén legelt gyep bizonyult a legfajgazdagabbnak, a legalacsonyabb értékeket pedig az intenzíven legelt gyep esetén kaptuk. A szociális magatartás-típusokat vizsgálva mindhárom mintaterületen a természetes zavarástűrő fajok domináltak, a gyengén legelt gyepben magas volt a természetes kompetítorok aránya is.
Hivatkozások
Bakker, J. P., Olff, H., Willems, J. H., Zobel, M. (1996): Why do we need permanent plots in the study of long-term vegetation dynamics? J. Veg. Sci., 7(2) 147–156. https://doi.org/10.2307/3236314
Bartha, S. (2001): Életre keltett mintázatok – A JNP-modellekről. In: Obornyi B. (szerk.): Teremtő sokféleség – Emlékezések Juhász-Nagy Pálra. MTA ÖBKI, Acad. Press, Budapest, pp. 61–95.
Bartha, S. (2007): A vegetáció leírásának módszertani alapjai. In: Horváth, A, Szitár, K. (szerk.): Agrártájak növényzetének monitorozása. A hatás-monitorozás elméleti alapjai és gyakorlati lehetőségei. MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 92–113.
Bartha, S. (2008): A vegetáció viselkedésökológiájáról (avagy milyen hosszú is legyen egy hosszú távú ökológiai vizsgálat). In: Kröel-Dulay, Gy., Kalapos, T. & Mojzes, A. (szerk.): Talaj-vegetáció-klíma kölcsönhatások. Köszöntjük a 70 éves Láng Editet. MTA ÖBKI, Vácrátót. 2008. pp. 73–86.
Béri, B., Vajna, T-né, Czeglédi, L. (2004): A védett természeti területek legeltetése. Gyepgazdálkodás 2004, Debrecen, pp. 50–58.
Bodó, I. (2005): Legeltetés a táj- és környezetvédelemben. In: Jávor, A. (szerk.): Gyep-Állat-Vidék-Kutatás-Tudomány. DE ATC, Debrecen, pp. 106–112.
Borhidi, A. (1995): Social behavior types, the naturalness and relative ecological indicator values of the highre plants in the Hungarian Flora. Acta bot. hung., 39(1–2) 97–181.
Borhidi A. (2003): Magyarország növénytársulásai. Akadémia Kiadó, Budapest.
Braun-Blanquet J. (1964): Pflanzensoziologie. Wien- New-York. https://doi.org/10.1007/978-3-7091-8110-2
Campbell, B. D., Stafford Smith, D. M., Ash, A. J. (1999): A rule-based model for the functional analysis of vegetation change in Australasian grasslands. J. Veg. Sci., 10(5) 723–730. https://doi.org/10.2307/3237087
Catorci, A., Gatti, R., Vitanzi, A. (2006): Relationship between phenology and above-ground phytomass in a grassland community in central Italy. In: Gafta, D., Akeroyd, J. R. (eds.): Nature conservation: Concept and Practice, Springer-Verlag, Berlin Heidelberg.
Catorci, A., Cesaretti, S., Marchetti, P. (eds.) (2007a): Vocazionalità del territorio della Comunità Montana di Camerino per la produzione di biomasse solide agro-forestali ad uso energetico. L’uomo e l’ambiente 47. Tipografia Arte Lito, Camerino
Catorci, A., Gatti, R., Ballelli, S. (2007b): Studio fitosociologico della vegetazione delle praterie montane dell’Appennino maceratese. Braun-Blanquetia, 42. 101–144.
Catorci, A., Cesaretti S., Gatti, R. (2009): Biodiversity conservation: geosynphytosociology as a tool of analysis and modelling of grassland systems. Hacquetia, 8(2) 129–146. https://doi.org/10.2478/v10028-009-0010-2
Catorci, A., Ottaviani, G., Ballelli, S., Cesaretti, S. (2011): Functional differentiation of central apennine grasslands under mowing and grazing disturbance regimes. Polish Journal Ecology (in press)
Greig-Smith, P. (1983): Quantitative plant ecology. 3rd ed. Univ. California Press, Berkeley.
Horváth, A. (2002): A mezőföldi löszvegetáció términtázati szerveződése (Synbiologica Hungarica 5.). Scientia Kiadó, Budapest.
Ilmarinen, K., Mikola, J. (2009): Soil feedback does not explain mowing effects on vegetation structure in a semi-natural grassland. Acta Oecologica, 35(6) 838–848. https://doi.org/10.1016/j.actao.2009.08.008
Juhász-Nagy, P., Podani, J. (1983): Information theory methods for the study of spatial processes and succession. Vegetatio, 51(3) 129–140. https://doi.org/10.1007/BF00129432
Kárpáti, L. (2001): A gyepek természetvédelmi jelentősége. In: Nagy, G. et al. (szerk.): Gyepgazdálkodásunk helyzete és kilátásai. DGYN 17. DE ATC, pp. 57-60.
Kleyer, M. (1999): The distribution of plant functional types on gradients of disturbance intensity and resource supply in an agricultural landscape. J. Veg. Sci., 10(5) 697–708. https://doi.org/10.2307/3237084
Körmöczi, L., Balogh, A. (1990): The analysis of pattern change in a Hungarian sandy grassland. In: Krahulec, F., Agnew, A. D. Q., Agnew, S., Willems, J. H. (szerk.): Spatial processes in plant communities. SPB Acad. Publ., Netherlands, pp. 49–58.
Láng, I. (1997): A gyep szerepe a biodiverzitás megőrzésében. DGYN 14. DATE, pp. 133–135.
Margóczi, K. (1995): Interspecific associations in different succesional stages of the vegetation in a Hungarian sandy area. Tiscia, 29. 19–26.
Margóczi, K. (2001): Gyepek természetvédelmi értékei. In: Nagy, G. et al. (szerk.): Gyepgazdálkodásunk helyzete és kilátásai. DGYN 17. DE ATC, pp. 61–65.
Matus, G., Tóthmérész, B. (1990): The effect of grazing on the structure of a sandy grassland. In: Krahulec, F., Agnew, A. D. Q., Agnew, S., Willems, J. H. (szerk): Spatial processes in plant communities. Academia Press, Prague, pp. 23–30.
Noble, I., Gitay, H. (1996): A functional classification for predicting the dynamics of landscapes. J. Veg. Sci., 7(3) 329–336. https://doi.org/10.2307/3236276
Nosek, J. N. (1986): Spatial processes in a grassland community, III. Species-area relation, dominance-diversity curves, changes in the frequency and density of species. Acta Bot. Acad. Sci. Hung., 32. 61–78.
Pausas, J. G. (1999): Response of plant functional types to changes in the fire regime in Mediterranean ecosystems: a simulation approach. J. Veg. Sci., 10(5) 717–722. https://doi.org/10.2307/3237086
Pignatti, S. (2005): Valori di bioindicazione delle piante vascolari della flora d’Italia. Braun-Blanquetia, 39. 1–97.
Précsényi, I. (1961): Structure investigations in Festucetum vaginatae. Acta Bot. Hung., 7. 409–424.
Raunkiær, C. (1934) The Life Forms of Plants and Statistical Plant Geography, being the collected papers of C. Raunkiær. Oxford University Press, Oxford. Reprinted 1978 (ed. by Frank N. Egerton), Ayer Co Pub., in the "History of Ecology Series".
Roberts, D. W. (1996): Landscape vegetation modelling with vital attributes and fuzzy system theory. Ecol. Model., 90(2) 175–184. https://doi.org/10.1016/0304-3800(95)00164-6
Shannon, C. E. (1948): A mathematical theory of communication. Bell System Technical Journal, 27(4) 379–423 and 623–656. https://doi.org/10.1002/j.1538-7305.1948.tb00917.x
Simon, T. (2000): A magyar edényes flóra határozója. Tankönyvkiadó, Budapest.
Stampfli, A., Zeiter, M. (1999): Plant species decline due to abandonment of meadows cannot easily be reversed by mowing. A case study from the southern Alps. Journal of Vegetation Science, 10(2) 151–164. https://doi.org/10.2307/3237137
Tóth, Cs., Nagy, G., Nyakas, A. (2003): Legeltetett gyepek értékelése a Hortobágyon. Agrártudományi Közlemények, 10. 50–55.
Tóthmérész, B., Erdei, Zs. (1992): The effect of dominancein information theory characteristics of plant communities. Abstracta Botanica, 16. 43–47.
Török, P., Arany, I., Prommer, M., Valkó, O., Balogh, A., Vida, E., Tóthmérész, B., Matus, G. (2009): Vegetation and seed bank of strictly protected hay-making Molinion meadows in Zemplén Mountains (Hungary) after restored management. Thaiszia, 19(1) 67–78.
Török, P., Deák, B., Vida, E., Valkó, O., Lengyel, Sz., Tóthmérész, B. (2010): Restoring grassland biodiversity: sowing low-diversity seed mixtures can lead to rapid favourable changes. Biological Conservation, 143(3) 806–812. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2009.12.024
Virágh, K., Horváth, A., Bartha, S., Somodi, I. (2006): Kompozíciós diverzitás és términtázati rendezettség a szálkaperjés erdőssztyepprét természetközeli és zavart állományaiban. In: Molnár, E. (szerk): Kutatás, oktatás, értékteremtés., MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 89–110.
Willems, J. H. (1983): Species composition and above ground phytomass in chalk grassland with different management. Vegetatio, 52(3) 171–180. https://doi.org/10.1007/BF00044994
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2012 Zimmermann Zita, Szabó Gábor, Szentes Szilárd, Penksza Károly
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
