Háztáji és magángazdasági haszongalamb-tartás fejlesztése, jövedelmezősége, foglalkoztatást elősegítő hatása
DOI:
https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2015.2.96Kulcsszavak:
vágógalambot a piacra, termelésfejlesztés lehetőségei, támogatási formák, alacsony beruházásigény, magyar jövedelmezőség, keresett exporttermékAbsztrakt
A vágógalamb előállítás célja, hogy a vevőkör elvárásainak megfelelő minőségű, mennyiségű, konyhakész galambhús kerüljön a fogyasztók asztalára. Ehhez egyre nagyobb teret kell, hogy kapjon a céltudatos tenyésztői munkával előállított, intenzívebb tartást igénylő hústípusú galambfajták, hibridek felszaporítása, a korszerű tartási módok célközönséggel való megismertetése, a szaporulat jól szervezett felvásárlása, iparszerű feldolgozása és értékesítése. A háztáji körülmények között alacsony beruházási költséggel megvalósítható haszongalamb előállítás az ezzel foglalkozó családok húsellátását segíti, míg a felesleges mennyiség értékesíthető. Az I. osztályú minőségű, konyhakész vágógalamb (0,45-0,55kg/db) hazai szinten előállított mennyiségének tízszerese is eladható napjainkban a nyugat-európai és az arab piacokon. Különösen olyan vidéki, alacsony képzettségű, kis jövedelmű vagy állástalan személyek számára jelentene ez hónapról hónapra jövedelmet, akiknek a lakó-, ill. mozgáskörzetében nincs elegendő munkalehetőség. Nagyobb mennyiségű (magángazdasági méretű), I. osztályú vágógalamb előállítása már egy-egy személy állandó foglalkoztatását is szükségessé teheti. Az előállítás iránt érdeklődőket hatékonyan segítheti a tanfolyamos képzés, míg e folyamat más részeiben érdekelteket a rendszeres szaktanácsadás, informálás. Ez a kölcsönös előnyöket biztosító integráció segítségével mindenkinek hasznos.
Hivatkozások
Biszkup, F., Gouth, J., Horn, P. (1969): Haszongalamb-tenyésztés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 242 p.
Corcelle, de P. (1978): Le Pigeon de Rapport. La Renaissance Kiadó, Troyes. 241p.
Csapó, Z., Király, L. (1980): A háztáji húsgalamb-tenyésztés tudnivalói. Magyar Galambtenyésztők Szövetségének kiadása, Budapest. 64 p.
Czomba, S. (2014): Kulcsszerepet játszhat a mezőgazdaság a foglalkoztatás bővítésében. Kossuth rádió „180 perc” (2014. 05. 01.)
Damme, K. (2004): Taubenfütterung - Tauben sind sich selbst der beste Ernährungs-berater, DGS Magazin, 10, pp. 44–46.
Fehér, I. (2010): Sikerre visz a húsgalamb. Agrármagazin, (2010. január 21.)
Horn, P. (szerk.) (2009): Baromfi, haszongalamb. Haszongalamb-tenyésztés fejezete. Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 335–405.
Jilly, B. (2002): Korszerű tartási és takarmányozási technológiák a galambtartásban. (Előadássorozat a galamb-specialista állatorvosképzésben.) Budapest. 161 p.
Jilly, B. (2011): Spezial Bildungskurs für Fachtierarzts für Taubengesundheit. In: III. Nemzetközi galamb-állatorvosi konferencia, Poznan. 109 p.
Jilly, B. (2014): A Gazdasági célú galambtenyésztés országos újjászervezése jelentős hasznot biztosít az értékesítési lánc résztvevőinek. In: Schmidt, R., Bali Papp, Á. (szerk.) XXXV: Óvári Tudományos Nap: A magyar és nemzetközi agrár- és élelmiszer-gazdaság lehetőségei. Mosonmagyaróvár (CD)
Lahaye, J., Cordiez, E. (1969): Die belgische Reisetaube. La Paloma Buchverlag und -Vertreib, Hamburg. 330 p.
Meleg, I. (szerk.) (2000): A galamb és tenyésztése 1., Gazda Kiadó, Budapest. 195 p.
Stam, J. W. E. (1987): Das Heute und Morgen im Taubensport (30 Jahre Praxis, Wissen, Erfahrungen, Erkenntnisse und Meinungen eines begeisterten Tierarztes). Oberhausen. A Magyar Postagalamb Szövetsége kiadása (magyar változat) 160 p.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2015 Jilly Bertalan
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
