Olasznád mint alternatív tömegtakarmány
DOI:
https://doi.org/10.17205/aweth.6473Kulcsszavak:
olasznád, Arundo donax, tömegtakarmány, szarvasmarhaAbsztrakt
Vizsgálatunk célja az olasznád (Arundo donax L.) széleskörű megismerése, azon belül is a takarmánycélú felhasználásának lehetőségeinek felmérése volt. Az olasznád egy évelő, lágyszárú fűféle. A világ számos táján termesztik és használják fel bioetanol, biogáz, biomassza előállításra, de a bútoriparban és építőiparban is alkalmazzák. Az olasznád kiváló alternatívája lehet a silótakarmányoknak, azonban a hazai hasznosítása még nem eléggé kidolgozott, további tesztelést és vizsgálatokat igényel. Célunk ezen új takarmány etethetőségének, hasznosíthatóságának és a takarmánybázisban betölthető szerepének tudományos alátámasztása volt. A kutatás során különböző időpontokban és különböző fenológiai jellemzőkkel rendelkező növények kerültek betakarításra, majd a növény erjesztéses tartósítására és szarvasmarhákkal történő etetésre is sor került. A kapott eredmények alapján több, a gyakorlat számára hasznos következtetés fogalmazható meg. A különböző fenológiai fázisokban betakarított mintákból kapott eredmények alapján levonható az a következtetés, hogy a 180 cm feletti magasságban történő betakarítás kerülendő. Másik megállapítás, hogy az olasznádszilázs esetén a nyersrost meghatározása kémiai analízissel, helyettesítheti az NDF mérését, amennyiben erre nincs lehetőség. Sejtfalhatás szempontjából az olasznád klasszikus tendenciát mutat. A hazai eredmények összevethetőek az Azori-szigeteken végzett kutatásokkal, amelyek hasonló eredményeket hoztak mind szárazanyag-tartalom, mind pedig szervesanyag emészthetőség terén. A modellszilázs esetében az erjedési paraméterek megfelelőek voltak. Ezeken felül az üzemi betakarítás és az üszőkkel folytatott próbaetetés igazolta, hogy az olasznád betakarítása megfelelően kivitelezhető és az állatok szívesen fogyasztják, nem válogatják ki a TMR-ből az olasznádszilázst. Mindezen megállapítások alapján kijelenthető, hogy az olasznád potenciálisan kiegészítheti a hazai takarmánybázist, mint erjesztéssel tartósítható tömegtakarmány. Értékei növendékeknek, húsmarháknak optimálisak lehetnek, hazánk pedig alkalmas a termesztésére.
Hivatkozások
Acharya, M., Burner, D.M., Ashworth, A.J., Fritschi, F.B.& Adams, T.C. (2018) Growth rates of giant miscanthus (Miscanthus× giganteus) and giant reed (Arundo donax) in a low-input sys-tem in Arkansas, USA. American Journal of Plant Sciences, 9, 2371–2384. https://doi.org/10.4236/ajps.2018.912172
Alshaal, T., Domokos-Szabolcsy, É., Márton, L., Czakó, M., Kátai, J., Balogh, P., Elhawat, N., El-Ramady, H, Gerőcs, A., Fári, M. (2013): Restoring soil ecosystems and biomass production of Arundo donax L. under microbial communities-depleted soil, BioEnergy Research, 7, 268–278. https://doi.org/10.1007/s12155-013-9369-5
Bázár, Gy. Romvári, R. (2009): A közeli infravörös (NIR) spektroszkópia lehetőségei az állatiter-mék előállítás folyamatában. Állattenyésztés és takarmányozás, 58(3), 265–280.
Cavallaro, V., Patané, C., Cosentino, S.L., Di Silvestro, I., Copani, V. (2014): Optimizing in vitro large scale production of giant reed (Arundo donax L.) by liquid medium culture. Biomass and Bioenergy, 69, 21–27. http://dx.doi.org/10.1016/j.biombioe.2014.07.004
Ceotto, E., Castelli, F., Moschella, A., Diozzi, M., Di Candilo, M. (2015): Cattle slurry fertilization to giant reed (Arundo donax L.): biomass yield and nitrogen use efficiency. BioEnergy Rese-arch, 8, 1252–1262. https://doi.org/10.1007/s12155-015-9577-2
Cosentino, S.L., Scordia, D., Sanzone, E., Testa, G., Copani, V. (2014): Response of giant reed (Arundo donax L.) to nitrogen fertilization and soil water availability in semi-arid Mediterra-nean environment. European Journal of Agronomy, 60, 22–32. https://doi.org/10.1016/j.eja.2014.07.003
Di Mola, I., Guida, G., Mistretta, C., Giorio, P., Albrizio, R., Visconti, D., Fagnano, M., Mori, M. (2018): Agronomic and physiological response of giant reed (Arundo donax L.) to soil salinity. Italian Journal of Agronomy, 13, 31–39. https://doi.org/10.4081/ija.2018.995
Fernando, A.L., Barbosa, B., Costa, J., Papazoglou, E.G. (2016): Giant reed (Arundo donax L.): A multipurpose crop bridging phytoremediation with sustainable bioeconomy. Bioremediation and Bioeconomy, 77–95. http://dx.doi.org/10.1016/B978-0-12-802830-8.00004-6
Gyuricza, Cs. (2014): Energianövények, biomassza termelés és felhasználás. Szent István Egyetem, Gödöllő, 143 p.
https 1: NIR takarmányanalitika. https://www.atkft.hu/szolgaltatasaink/ (2023. július)
https 2: 2022 nyarának időjárása. https://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/eghajlati_visszatekinto/elmult_evszakok_idojarasa/main.php?no=5&ful=4, (2024. április)
https 3: 2023 nyarának időjárása. https://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/eghajlati_visszatekinto/elmult_evszakok_idojarasa/main.php?no=1&ful=4 (2024. április)
https 4: Climate – Azores, https://www.climatestotravel.com/climate/azores (2024. április)
Maduro Dias, C. S. A. M., Nunes, H., Vouzela, C., Madruga, J., Borba, A. (2023): In vitro rumen fermentation kinetics determination and nutritional evaluation of several non-conventional plants with potential for ruminant feeding. Fermentation, 9, 416. https://doi.org/10.3390/fermentation9050416
Nunes, H.P.B., Teixeira, S., Maduro Dias, C.S.A.M., Borba, A.E.S. (2022): Alternative Forages as Roughage for Ruminant: Nutritional Characteristics and Digestibility of Six Exotic Plants in Azores Archipelago. Animals, 12, 3587. https://doi.org/10.3390/ani12243587
Orosz, Sz. (2022): Arundo: egy évelő nád, ami tűri a szárazságot - alternatív növendéktakarmány. Partnertájékoztató Hírlevél, Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft., XXII. 7., 20–28
Papazoglou, E.G., Karantounias, G.A, Vemmos, S.N., Bouranis, D.L. (2004): Photosynthesis and growth responses of giant reed (Arundo donax L.) to the heavy metals Cd and Ni. Environ-ment International, 31(2), 243–249. https://doi.org/10.1016/j.envint.2004.09.022
Simon, L. (2017): Az olasznád (Arundo donax L.) termesztése és hasznosítása. Szemle, Nyíregyhá-zi Egyetem Műszaki és Agrártudományi Intézet, Nyíregyháza, 20 p.
Visconti, D., Fiorentino, N., Cozzolino, E., di Mola, I., Ottaiano, L., Mori, M., Cenvinzo, V., Fag-nano, M. (2020): Use of giant reed (Arundo donax L.) to control soil erosion and improve soil quality in a marginal degraded area, Italian Journal of Agronomy, 15, 1764, 332–338. https://doi.org/10.4081/ija.2020.1764
Zegada-Lizarazu, W., Della Rocca, G., Centritto, M., Parenti, A., Monti, A. (2017): Giant reed ge-notypes from temperate and arid environments show different response mechanisms to dro-ugh, Physiologia Plantarum, 163, 490–501. https://doi.org/10.1111/ppl.12701
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Hoffmann Flóra Adél, Orosz Szilvia, Balogh Krisztián Milán
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
