„Az ostromlott Sziget” Zrínyi eposzának címadása

Abstract

A kultúraközvetítés meglehetősen tág fogalmát a nemzeti múlt értékeinek közvetítéseként is lehet és kell értelmezni. Nem csupán arról a problémáról van szó, amelyet Arany János már a 19. század közepén megfogalmazott: nehéz 16-17. századi szövegeket érthetővé és szerethetővé tenni a modernkori fiatalok számára (Arany 1968, 218). Arról szeretnék egy filológiai mélyfúrás segítségével beszámolni, hogy a régi irodalom oktatása a recepció szűrőjén át történik, s elődeink néha téves, pontatlan interpetációi mozgatnak bennünket, mai embereket is, pedig ha ezen torzítások iránt kellő reflexióval élünk, nemzeti énképünk, s végső soron saját énalkotásunk történetévé is válik. A még mindig meglehetősen elterjedt közhiedelemmel ellentétben az irodalomtörténet nem statikus, hanem dinamikus tudomány kellene, hogy legyen; ezt szemlélteti az alábbi példa is, amely Zrínyi Miklós Obsidio Szigetiana című művének magyar címváltozatait vizsgálja.