Az ügynök: Harari, avagy hogyan (ne) tanítsunk történelmet képregénnyel: Első rész

Áron Domokos; Gábor Molnár

doi:10.33569/akk.3375

Szerzők

Domokos Áron Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Neveléstudományi Intézet, e-mail: domokos.aron@uni-mate.hu (levelező szerző)
Molnár Gábor Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Neveléstudományi Intézet, e-mail: molnar.gabor@uni-mate.hu

DOI:

https://doi.org/10.33569/akk.3375

Kulcsszavak:

pedagógiai képregény, graphic novel, makrotörténelem, ideológiakritika, kritikai pedagógia, Yuval Noah Harari

Absztrakt

Háromrészes írásunk, amelynek ez az első része, Yuval Noah Harari Sapiens című világtörténelmi ismeretterjesztő könyvének képregényváltozatát vizsgálja és értékeli abból a szempontból, hogy mennyire alkalmas oktatási célokra.
Az alább olvasható első részben először röviden abba az elmúlt évtizedekben folyó vitába kapcsolódunk be, amely a képregény mint mcluhani értelemben vett hideg médium pedagógiai használhatóságáról szól. Saját álláspontunk megfogalmazásához Paolo Freire radikális kritikai pedagógiájából indulunk ki, de a képregénypedagógia újabb eredményeit is bevonjuk a tárgyalásba. Ezután Harari sikerkönyveinek, köztük a Sapiensnek és a belőle készült Sapiens – Rajzolt történelem című képregénynek a kiadástörténetét rekonstruáljuk. Rámutatunk arra, hogy az eredeti mű sikere összefügg a hasonló jellegű, úgynevezett „agyas könyvek” iránti kereslet nagy mértékű növekedésével a 2010-es évek közepén, noha a teljes magyarázathoz további tényezőket is fel kell tárni. Ezt írásunk következő részeiben végezzük el.
A második részben először Harari munkásságának recepcióját elemezzük három területen: a nemzetközi politikai, üzleti és kulturális elit körében, az általános olvasóközönség körében és végül a nyomtatott és elektronikus sajtó részéről. Ezt követően térünk rá a művek kritikai elemzésére, elsőként a képregény pedagógiai-didaktikai szempontú értékelésére. E vonatkozásban jórészt kedvező a róla alkotott ítéletünk, a képregényben valóban kiváló didaktikai megoldásokat találnunk.
Az utolsó részben végül a könyv és a képregény filozófiai és ideológiakritikai elemzését nyújtjuk. Megvizsgáljuk a bennük tükröződő ember-, társadalom- és történelemképet, alapvető filozófiai előfeltevéseiket, valamint ideológiai elkötelezettségeiket. Harari könyvét a kortárs fősodorbeli liberális történelemszemlélet egyik legjellegzetesebb képviselőjeként mutatjuk be. Azt is szemügyre vesszük azonban, hogy a képregény médiumába történő átültetés során az eredeti könyv jellemzői hogyan változnak meg: felerősödnek, torzulnak, elvésznek, vagy ellentmondásokkal telítődnek. Figyelmünk fókuszában a médiaváltás nyílt és rejtett céljai és e célok teljesülése áll. Néhány alkalmasan megválasztott példán keresztül azt elemezzük, hogy az ifjabb generációkat célzó ismeretterjesztés mikor és hogyan fordul át burkolt propagandába.

Hivatkozások

Anderson, Kane (2017): Gender Studies and Queer Studies. In Matthew J. Smith and Randy Duncan (szerk.): The Secret Origins of Comics Studies. Routledge – Taylor & Francis [Epub].

Aronowitz, Stanley ([1985] 1998): Introduction. In Paolo Freire: Pedagogy of Freedom. Rowman & Littlefield, 1–19.

Balázs Ákos (2016): Szövegértés-fejlesztés képregényekkel. Tani-Tani Online. https://www.tani-tani.info/szovegertes_fejlesztes_kepregenyekkel. [2022.11.04]

Bán Dávid – Nagy Balázs (szerk.) (2020): Magyar Nyelv és Irodalom. Globális nevelés iskolai foglalkozások 5–8. évfolyamos tanulók számára. Tanári Kézikönyv. Írta: Bugán Ilona – Galambos Attila – Marton Éva – Váczi Dorottya. Anthropolisz Egyesület.

Barátné Hajdú Ágnes – Béres Judit (szerk.)(2019): Szövegértés-fejlesztés a könyvtárban. Szerzők: Dömsödy Andrea, Juhász Valéria, Kaderják Anita, Kiss Gábor, Lannert Judit, Németh Szilvia, Radics Márta, Steklács János, Széll Krisztián, Tóth Viktória. Budapest: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár.

Boerman-Cornell, William – Kim, Jung – Manderino, Michael (2017): Graphic Novels in High School and Middle School Classrooms: A Disciplinary Literacies Approach. Rowman & Littlefield.

Domokos Áron (2019): Világgyár: SF-világépítés és -rekonstruálás irodalomórán. Anyanyelvi Kultúraközvetítés, 2(2), 58–96. DOI https://doi.org/10.33569/akk.2390

Dunai Tamás (2021): A szerzői autonómia szerepe az észak-amerikai képregény 21. szá-zadi újraintézményesülésében: Médiaipar, formátumok, közönségek. Doktori disszertáció. Pécs: Pécsi tudományegyetem.

Eco, Umberto ([1967] 2008): A cogito interruptus. In uő: Az új középkor. Budapest: Európa, 125–249.

Fodor, Jerry A. (1983): Modularity of Mind: An Essay on Faculty Psychology. Cambridge, Massachusetts: MIT Press.

Fónai Nikolett (2020): A képregény a multimodális műveltség szolgálatában. Könyvtá-rak a kilencedik művészet támogató szerepében. Anyanyelvi Kultúraközvetítés, 3(1), 38–56. DOI https://doi.org/10.33569/akk.2446

Freire, Paolo ([1970] 2000): Pedagogy of the Oppressed. New York – London: Continuum.

Freire, Paolo (2021): Az elnyomottak pedagógiája. Fordulat 28, 236–244. http://fordulat.net/pdf/28/FORDULAT28_FREIRE.pdf [Freire ([1970] 2008) 2. fejezet-ének magyar fordítása.] [2022.11.04]

Galambos Attila (2019): Mit taníthatna a magyar iskolásoknak Usagi, a szamuráj nyúl? Qubit, 2019. május 9. https://qubit.hu/2019/05/09/mit-tanithatna-a-magyar-iskolasoknak-usagi-a-szamuraj-nyul [2022.11.04].

Harari, Yuval Noah (2004): Renaissance Military Memoirs. War, History, and Identity, 1450–1600. The Boydell Press.

Harari, Yuval Noah (2007a): Special Operations in the Age of Chivalry 1100–1550. The Boydell Press.

Harari, Yuval Noah (2007b): The Concept of "Decisive Battles" in World History. Journal of World History, Vol. 18, No. 3 (Sep., 2007), pp. 251–266.

Harari, Yuval Noah (2008): The Ultimate Experience. Battlefield Revelations and the Making of Modern War Culture, 1450–2000. Palgrave MacMillan.

Harari, Yuval Noah (2011): Ḳitsur toldot ha-enoshut. Kinneret Zmora-Bitan Dvir.

Harari, Yuval Noah (2012): From Animals into Gods: A Brief History of Humankind. Izrael: CreateSpace Independent Publishing Platform [magánkiadás].

Harari, Yuval Noah (2013): Eine kurze Geschichte der Menschheit. München: Deutsche Verlags-Anstalt.

Harari, Yuval Noah (2014): Sapiens. A Brief History of Humankind. London: Harvill Secker.

Harari, Yuval Noah (2015): Sapiens. Az emberiség rövid története. Budapest: Animus Ki-adó.

Harari, Yuval Noah (2016): Homo Deus: A Brief History of Tomorrow. London: Harvill Secker.

Harari, Yuval Noah (2017): Homo Deus. A holnap rövid története. Budapest: Animus Kiadó.

Harari, Yuval Noah (2018): 21 Lessons for the 21st Century. New York: Spiegel & Grau.

Harari, Yuval Noah (2019): 21 lecke a 21. századra. Budapest: Animus Kiadó.

Harari, Yuval Noah – David Vandermeulen – Daniel Casanave (2020a): Sapiens. A Graphic History. Volume 1: The Birth of Humankind. New York: Harper – Perennial.

Harari, Yuval Noah – David Vandermeulen – Daniel Casanave (2020b): Sapiens. Rajzolt történelem 1. kötet: Az emberiség születése. Budapest: Animus Kiadó.

Harari, Yuval Noah – David Vandermeulen – Daniel Casanave (2021a): Sapiens. Sapiens. A Graphic History. Volume 2: The Pillars of Civilization. New York: Harper – Perennial.

Harari, Yuval Noah – David Vandermeulen – Daniel Casanave (2021b): Sapiens. Rajzolt történelem 2. kötet: A civilizáció pillérei. Budapest: Animus Kiadó.

Harari, Yuval Noah (2022a): Unstoppable Us. Volume 1. How Humans Took over the World. Illustrated by Ricard Zaplana Ruiz. New York: Bright Matter Books.

Harari, Yuval Noah (2022b): A világ urai. Így hódítottuk meg a Földet. Budapest: Lampion Könyvek.

Hatfield, Charles (2017): Foreword: Comics Studies, the Anti-Discipline. In Matthew J. Smith and Randy Duncan (szerk.): The Secret Origins of Comics Studies. Routledge – Taylor & Francis [Epub].

Holder, Matthew (2022): Vigilantism and Violent Forms in Frank Miller’s The Dark Knight Returns. ImageText, Vol 13, Issue 2.

Humphrey, Aaron (2020): The Pedagogy and Potential of Educational Comics. Interna-tional Journal of Comic Art, 22 (2) 375–404.

Kiss Gábor (2019): A képregény, a „kilencedik művészet”. In Barátné Hajdú Ágnes – Béres Judit (szerk.): Szövegértés-fejlesztés a könyvtárban. Budapest: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 180–215.

Levitt, Steven D. (2022): Yuval Noah Harari Thinks Life Is Meaningless and Amazing. [Interjú Yuval Noah Hararival.] In Steven D. Lewitt: People I (Mostly) Admire Podcast, Episode 84. Freakonomics. https://freakonomics.com/podcast/Yuval-Noah-Harari-Thinks-Life-Is-Meaningless-and-Amazing/ [2022.11.04].

Maksa Gyula (2018): Elvégzendő feladatok és ígéretes lehetőségek: Képregénytudo-mány magyar nyelven. In Vincze Ferenc (szerk.): Intézményesülés, elbeszélések, médiumok: Tendenciák a kortárs magyar képregényben és képregénykutatásban II. Budapest: Szépirodalmi Figyelő Alapítvány, pp. 13–25.

matvano [Van Overstraeten, Mathieu] 2022: „INTERVIEW – « Avec notre version BD de Sapiens, on touche beaucoup de gens qui n’ont pas l’habitude de lire des bandes dessi-nées ».” André, Georges, Edgar et les autres, 2022. január 9., https://age-bd.com/2022/01/09/interview-avec-notre-version-bd-de-sapiens-on-touche-beaucoup-de-gens-qui-nont-pas-lhabitude-de-lire-des-bandes-dessinees/ [2022.11.04].

McLuhan, Marshall 1964: Understanding Media: The Extensions of Man. New York: McGraw-Hill.

Parker, Ian (2020): Yuval Noah Harari’s History of Everyone, Ever. New Yorker, 2020. február 17. https://www.newyorker.com/magazine/2020/02/17/yuval-noah-harari-gives-the-really-big-picture [2022.11.04].

Preston, Alex (2018): How the ‘brainy’ book became a publishing phenomenon. The Gu-ardian, 2018. július 29. https://www.theguardian.com/books/2018/jul/29/why-brainy-book-became-publishing-phenonmenon [2022.11.04].

Robin Pajtás Kollektíva (2021): Robin Pajtás Szabadiskolája. Az antiautoriter, közösségi és forradalmi nevelés egy gyakorlati kísérlete Magyarországon. Fordulat 28, 127–156. http://fordulat.net/pdf/28/FORDULAT28_ROBINPAJTAS.pdf [2022.11.04].

Schmitt, Arnaud (2020): The Autobiographical Dimension of Brainy Books. The European Journal of Life Writing Vol. IX (2020) 22–42. DOI: https://doi.org/10.21827/ejlw.9.36180

Steiner, Ann (2018): The Global Book: Micropublishing, Conglomerate Production, and Digital Market Structures. Publishing Research Quarterly (2018) 34:118–132. DOI: https://doi.org/10.1007/s12109-017-9558-8 .

Szabó Sára, G. – Gombos Péter (2005): A képregény. In Cserhalmi Zsuzsa – Forgács Anna – Pála Károly – Sándor Csilla (szerk.): Irodalom – Tanári Kincsestár 21. kiegészítő kötet. Budapest: Raabe Kiadó. pp. 1–22.

Szőnyi György Endre (2002): Szemiotika, ikonológia, posztmodern. Elméletek és módszerek a kora újkori kultúra tanulmányozásához. MTA doktori értekezés. Szeged, JATE.

Szőnyi György Endre (2004): Pictura & Scriptura: Hagyományalapú kulturális reprezentációk huszadik századi elméletei. Szeged: JATE Press.

Tengelyi László (1998): Élettörténet és sorsesemény. Budapest: Atlantisz Kiadó.

Tilley, Carol L. (2017): Educating with Comics. In Matthew J. Smith and Randy Duncan (szerk.): The Secret Origins of Comics Studies. Routledge – Taylor & Francis [Epub].

Vörös Klára (2022): Komisz-e a comics? A bibliai József-történet képregény-adaptációja. Anyanyelvi Kultúraközvetítés, 5(1), 39–52. DOI: https://doi.org/10.33569/akk.3284

Weiner, Robert G. – Carrye Kay Syma (2013): Introduction. In Carrye Kay Syma – Robert G. Weiner (szerk.): Graphic Novels and Comics in the Classroom. Essays on the Educational Power of Sequential Art. Jefferson, NC – London: McFarland & Company, 1–10.

Wierszewski, Emily A. (2014): Creating Graphic Nonfiction in the Postsecondary English Classroom to Develop Multimodal Literacies. ImageText Vol 7, Issue 3. https://imagetextjournal.com/category/volume-7-issue-3-comics-and-pedagogy/ [2022.11.04].

Woo, Benjamin (2019): What Kind of Studies is Comics Studies, In Frederick Luis Al-dama (szerk.): The Oxford Handbook of Comic Book Studies. Oxford, Oxford University Press.