Feldolgozott hungarikum jellegű termékek ökonómiai és marketing elemzése értékelése
Kulcsszavak:
ökonómiai és marketingelemzés, tradicionális speciális termékek, SWOT analízisAbsztrakt
A Dél-Alfödi Régió két jelentősebb hungarikum gyümölcse a Keceli meggy és a Kecskeméti kajszi. A globalizáció világában növekszik a hagyományos termékek iránti kereslet. A Dél-Alföldi Régióban ezért arra törekednek, hogy a tömegtermékek előállítása helyett a térségre jellemző speciális termékeket értékesítsenek. Ezek az egyedi termékek a világpiacon is versenyképesek. A jól megválasztott marketingeszközök segíthetik a Dél-Alföldi Régióban előállított hungarikumok ismertségének, piaci forgalmának növekedését. Az egyes kertészeti termékek vizsgálatára, piaci helyzetelemzésére SWOT analízist választottuk, amely alkalmas a külső környezet esetében a lehetőségek és a veszélyek feltérképezésére, a belső környezet vizsgálatánál pedig az erős és gyenge oldal kimutatására. Meghatároztuk a Keceli meggy és a Kecskeméti kajszi lehetséges marketing stratégiáit. Kiválasztottuk azokat a marketing eszközöket, amelyek a Dél-Alföldi régióban elősegítik e termékek népszerűségét. Munkánkban egy olyan vállalkozást vizsgáltunk, amely Magyarország Dél-Alföldi régiójának zöldség-gyümölcs feldolgozásában meghatározó szerepet játszik. A vállalkozás tevékenységét 2006-ban vizsgáltuk, amikor a Keceli meggyet és a Kecskemét kajszit feldolgozták. E termékek gyártási technológiáját nyomonkövettük. és azok gazdasági eredményeit vizsgáltuk. E tanulmányban a következő célkitűzéseket fogalmaztunk meg: A termék gyártási technológiájának ökonómiai értékelése; A termék eladott mennyiségének, a nyerstermék átvételi árának vizsgálata; A termék gyártási technológiai költsége-, árbevétel összetevői, eredményességi mutatók körének meghatározása; A következő eredményességi mutatók kiszámítása: önköltség, gazdaságosság, hatékonyság, jövedelmezőség.
Hivatkozások
Berde, Cs. (2003). Menedzsment a mezőgazdaságban. Vezetési módszerek és sajátosságok. Szaktudás Kiadó, Budapest.
Berde, Cs., Ertsey, I. (2005). Etat D’ esprit Qualité et Analyse de la Chaine de la Qualité Daus L’elevage de L’oie Hongree. Cahilers d’Economie et Sociologie Rurales, INRA Paris, 12.
Józsa, L., Deli, Zs. (2003). E-commerce and the Hungarian population. Proceedings of EIRASS Conference, Portland, USA, 27.
Lakner, Z. Hadu, I. (2003). After the transition –before the en joining: Competitive strategies of Hungarian food industriae enterprices. Acta Alimentaria, 32(2), 125–139. https://doi.org/10.1556/AAlim.32.2003.2.2
Szeitz, M., Szabó, J. Farkas (2004). National food safety program of Hungary. Acta Alimentaria, 33(3), 209–214. https://doi.org/10.1556/AAlim.33.2004.3.1
Totth, G. (2005). Publicité medias en Hongrie. IUT. Amiens Science Conference. 64–68.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2007 Nótári Márta, Ferencz Árpád
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
