A fartájék bőralatti faggyúvastagságának (P8) mérése real-time ultrahangkészülékkel charolais, holstein-fríz és magyartarka fajtájú bikákon

Szerzők

  • Tőzsér János Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1.
  • Domokos Zoltán Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete, 3525 Miskolc, Vologda út 3.
  • Holló Gabriella Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, 7400 Kaposvár, Guba Sándor u.40.
  • Holló István Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, 7400 Kaposvár, Guba Sándor u.40.
  • Bujdosó Márton Charolais Kft., 6050 Lajosmizse, Dózsa György u. 106.
  • Andrássy Z. Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, 7400 Kaposvár, Guba Sándor u.40.
  • Matt L. Wolcott New England Egyetem, Armidale, 2351NSW, Australia

Kulcsszavak:

real time ultrahang, bőralatti faggyúvastagság mérése a faron (P8), charolais, holstein-fríz, magyartarka bikák

Absztrakt

Célunk a Falco 100 (Pie Medical, 3,5 MHz-es mérőfejes) ultrahangkészülék kipróbálása volt, a fartájék bőralatti faggyúvastagságának (P8) mérésére. Az első vizsgálatokat egy charolais tenyészetben tenyészbika-jelöltekkel 2004-ben az STV (sajátteljesítmény vizsgálat) végén két csoportban végeztük (1. szarvalt, n = 13, 2. szarvatlan, n = 23).
A második vizsgálat során (Kaposvári Egyetem, Tan- és Kísérleti Üzem) holstein-fríz és magyar tarka hízóbikákat értékeltük (1. holstein-fríz, n = 13, 2. magyartarka, n = 11). Mindkét helyen az állatokat mélyalmon, kiscsoportban tartották, tömegtakarmányra (silókukorica-szilázs és széna), továbbá abrakra alapozott takarmányozással.
Az ultrahangos készülékkel mértük a far bőr alatti faggyútartalmát. Az első vizsgáltban igazolták, hogy a bőr alatti faggyú vastagságában nem volt eltérés a szarvatlan és a szarvalt csoport között (P8 szarvalt: 0,46 cm; P8 szarvatlan: 0,47 cm). A második vizsgálatban a P8 átlagértékei a két csoportban szintén nem különböztek szignifikánsan, holstein-fríz: 0,30 cm, magyartarka: 0,39 cm. A P8 és az életkor, ill. az élősúly közötti korrelációkat elemezve megállapítottuk, hogy érdemi lineáris összefüggés csak az élősúly és a P8 érték között számítható (r = 0,42–0,75, P < 0,05). Eredményeink szerint az ultrahangkészülékkel végzett P8 mérések a húshasznú tenyészbika-jelöltek minősítési rendszerébe, ill. a hizlalási tevékenységbe egyaránt beilleszthető, mivel kiegészítő információval szolgál az állatok faggyúsodásának intenzitásáról.

Információk a szerzőről

  • Tőzsér János, Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1.

    levelezőszerző
    Tozser.Janos@mkk.szie.hu

Hivatkozások

Agabriel, J., Giraud, J. M., Petit, M. (1986). Détermination et utilisation de la note d' état d' engraissement en élevage allaitant. Bul. Tech. C.R.Z.V. Theix, INRA, 66. 43–50.

Brito, T. D., Pringle, T. D., Williams, R. E., Bertrand, K. J. (2000). Segregating feedlot steers into compositional outcome groups using serial ultrasound measurements. J. Anim. Sci., 78. (suppl) 3.

Claus, A. (1957). Die Messung natürlicher Grenzflachen in Schweinerkörper mit Ultraschall. Fleischwitsch, 9. 552–554.

Devitt, C. J. B., Wilson J. W. (2000). Genetic correlations between yearling bull ultra- sound measurements and finished steer carcass measurements. Ann. Meeting of ADSA-ASAS, July 24–28, Baltimore, Maryland, J. Anim. Sci., 78(Suppl.), 57–58.

Dobrowolski, A., Höreth, R., Branscheid, W. (1993). Apparative Klassifizierung von Schweinehalften. Kulmbacher Reiche, 12. 1–26.

Field, C. M., Williams, A. R., Mckinley, W. B., Jefcoat, L. R., Smith, R. G. (2000). Use of live animal carcass ultrasound in stocker grazing in Mississippi. J. Anim. Sci., 78. (suppl) 11.

Goonewardene, L. A., Price M. A., Liu, M. F., Berg, R. T., Erichsen, C. M. (1999). A sudy of growth and carcass traits in dehorned an polled composite bulls. Can. J. Anim. Sci., 79(3), 383–385. https://doi.org/10.4141/A98-121

Herring, W. O., Miller, D. C., Bertrand, J. K., Benyshek, L. L. (1994). Evaluation of machine, techician, and interpreter effects on ultrasonic measures of backfat and longissimus muscle area in beef cattle. J. Anim. Sci., 72(9), 2216–2226. https://doi.org/10.2527/1994.7292216x

Klawuhn, D., Staufenbiel, R. (1997). Aussagekraft der Ruckenfettdicke zum Körperfettgehalt beim. Rind. Tierarztliche-Praxis, 2. 133–138.

Reverter, A., Johston, D. J., Ferguson, D. M., Perry, D., Goddard, M. E., Burrow, H. M., Oddy, V. H., Thompson, J. M., Bidon, B. M. (2003). Genetic and phenotypic characterisation of animal, carcass, and meat quality traits from temperate and tropically adapted beef breeds. 4. Correlations among animal, carcass, and meat quality traits. Australian J. of Agricultural Research, 54(2), 149–158. https://doi.org/10.1071/AR02088

Richard, M. W., Spitzer, J. C., Warner, M. B. (1986). Effect of varying level of postpartum nutrition and body condition at calving on subsequent reproductive performance in beef cattle. J. Anim. Sci., 62(2), 300–306. https://doi.org/10.2527/jas1986.622300x

Robinson, D. L., Mcdonald, C. A., Hammond, K., Turner, J. W. (1992). Live animal measurement of carcass traits by ultrasound: assessment and accuracy of sonographers. J. Anim. Sci., 70(6), 1667–1676. https://doi.org/10.2527/1992.7061667x

Song, Y. H., Kim, S. J., Lee, S. K. (2002). Evaluation of ultrasound for prediction of carcass meat yield and meat quality in Korean-native cattle (Honwoo). Asian-Australasian J. of Anim. Sci., 15(4), 591–595. https://doi.org/10.5713/ajas.2002.591

Stooky, J. M., Goonewardene, L. A. (1996). Comparison of production trais and welfare implications between horned and polled beef bulls. Can. J. Anim. Sci. 76(1), 1–5. https://doi.org/10.4141/cjas96-001

Sundstrom, B. (2004). Carcasse EBV (Version 4.2). National Beef Recorcing Scheme BREEDPLAN, 04/2. 1–5.

Temple, R. S., Stnaker, H. H., Howry, D., Posakony, G., Hazaleus, H. H. (1956). Ultrasonic and conductivity methodes for estimating fat thikness in live cattle. Am. Soc. Anim. Prod. West Section. Proc., 7. 477.

Tőzsér J., Agabriel, J., Domokos Z. (1995). Húshasznosítású tehenek kondícióponto- zásának módszere Franciaországban. A Hús, 4. 223–225.

Tőzsér J., Domokos Z., Alföldi L. (2001). A francia és az amerikai húsmarha kondícióbírálati rendszer összehasonlítása. Acta Agronomica, 4. 39–47.

Tőzsér J., Holló G., Holló I., Seregi J., Repa I. (2004/a). A szarvasmarha hosszú hátizom területének mérése real-time ultrahangkészülékkel. Állattenyésztés és Takarmányozás, 6. 539–553.

Tőzsér J., Domokos Z., Bujdosó M., Szentléleki A., Bakus G., Zándoki R., Minorics R. (2004/b). Hosszú hátizom területének mérése real-time ultrahangkészülékkel a charolais fajtában. Acta Agraria Kaposváriensis, 8(2), 11–21.

Walter, B. H. (2002). Cattleman’s Ultrasound Glossary. Charolais Journal, January, 18–19.

Wilson, D. E., Rouse, G. H., Haya, C. L., Hassen, A. (2000). Carcass expected progeny differences using real-time ultrasound measures from developing Angus heifers. Ann. Meeting of ADSA-ASAS, July 24-28, Baltimore, Maryland, J. Anim. Sci., 78. (suppl) 58.

Wolcott, M. L. (2003). The prediction of percent retail beef yield from live animal ultrasound measurements. Thesis of Master of Rural Sciences, The University of New England, Armidale, Australia, 126.

Letöltések

Megjelent

2005-07-15

Folyóirat szám

Évf. 9 szám 2 (2005): Acta Agraria Kaposváriensis

Rovat

Cikkek

License

Copyright (c) 2005 Tőzsér János, Domokos Zoltán, Holló Gabriella, Holló István, Bujdosó Márton, Andrássy Z., Matt L. Wolcott

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

Hogyan kell idézni

Tőzsér, J., Domokos, Z., Holló, G., Holló, I., Bujdosó, M., Andrássy, Z., & Wolcott, M. L. (2005). A fartájék bőralatti faggyúvastagságának (P8) mérése real-time ultrahangkészülékkel charolais, holstein-fríz és magyartarka fajtájú bikákon. Acta Agraria Kaposváriensis, 9(2), 1-11. https://journal.uni-mate.hu/index.php/aak/article/view/1734

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 3 > >>