Eltérő kezelési módok eredményeinek összehasonlítása egy nehézfém és egy peszticid toxikológiai vizsgálatában

Szerzők

  • Fejes Sándor University of Veszprém, Georgikon Faculty of Agriculture, H-8360 Keszthely, Deák Ferenc str. 56. , Veszprémi Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, 8360 Keszthely, Deák Ferenc u. 56.
  • Budai Péter University of Veszprém, Georgikon Faculty of Agriculture, H-8360 Keszthely, Deák Ferenc str. 56. , Veszprémi Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, 8360 Keszthely, Deák Ferenc u. 56.
  • Szabó Rita University of Veszprém, Georgikon Faculty of Agriculture, H-8360 Keszthely, Deák Ferenc str. 56. , Veszprémi Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, 8360 Keszthely, Deák Ferenc u. 56. https://orcid.org/0009-0002-1772-4446 (unauthenticated)
  • Molnár Tamás University of Kaposvár, Faculty of Animal Sciences, H-7400 Kaposvár, Guba S. str. 40. , Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, 7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40. https://orcid.org/0000-0003-1752-4268 (unauthenticated)

Kulcsszavak:

dimetoát, kadmium-szulfát, interakció

Absztrakt

Vizsgálatunkban fejlődő csirkeembrióban tanulmányoztuk a széles körben alkalmazott inszekticid, a BI 58 EC és a kadmium-szulfát méreghatását két különböző kezelési módot alkalmazva. Az injektálással és bemerítéses eljárással végzett kezelésre a keltetés 12. napján került sor. A tojásokat a keltetés 19. napján bontottuk fel. Lemértük az embriók testtömegét, feljegyeztük az elhalások számát, továbbá rögzítettük a makroszkópos magzati deformációkat. A két különböző kezelési mód összehasonlításából megállapítottuk, hogy a gyakorlati expozíciós viszonyokat pontosabban megjelenítő bemerítéses eljárás kevésbé volt embriotoxikus. Az injektálásos kezelés fokozta a vegyi anyagok embriotoxicitását, amely különösen az embriomortalitás fokozódásában nyilvánult meg. A kadmium-szulfáttal egyedileg végzett injektálásos kezeléskor az embriók 10%-a, míg a bemerítéses kezelésnél 5%-a halt el. Az injektálásos kezelésnél a BI 58 EC növényvédő szerrel egyedileg kezelt csoportban az embriomortalitás 10%-os volt, míg ugyanazon vegyi anyag bemerítéses egyedi kezelése során nem történt elhalás. A két vizsgált anyag együttes alkalmazásakor a bemerítéses kezelésnél az embriók 15%-a halt el, míg az injektálásos kezelésnél ez az arány elérte a 40%-ot.

Információk a szerzőről

  • Fejes Sándor, University of Veszprém, Georgikon Faculty of Agriculture, H-8360 Keszthely, Deák Ferenc str. 56., Veszprémi Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, 8360 Keszthely, Deák Ferenc u. 56.

    levelezőszerző
    sandorfejes@freemail.hu

Hivatkozások

Clegg, D. J. (1964). The hen egg in toxicity and teratogenicity studies. Fd. Cosmet: Toxicol., 2. 717–718. https://doi.org/10.1016/S0015-6264(64)80423-5

Csathó P. (1994). A környezet nehézfém szennyezettsége és az agrártermelés. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete. Budapest.

Finney, D. J. (1972). An Introduction tio Statistical Science in Agriculture. Blackwell Sci. Publ., Oxford.

Lutz, H., Oterag, Y. (1973). Pesticides teratogenese et surric chez les oiseaux. Arch. Anat. Hist. Embr. 56. 65–68.

Meiniel, R. (1977). Teratogenesis of axial abnormalities induced by an organic phosphorus insecticide (parathion) in the Bird embryo. Wilhelm Roux’s Arch. 181. 41–63. https://doi.org/10.1007/BF00857267

Várnagy L. (1996). Növényvédő szerek és a reprodukció kapcsolata. Magyar Állatorvosok Lapja 51. 421–423.

Letöltések

Megjelent

2004-07-15

Hogyan kell idézni

Fejes, S., Budai, P., Szabó, R., & Molnár, T. (2004). Eltérő kezelési módok eredményeinek összehasonlítása egy nehézfém és egy peszticid toxikológiai vizsgálatában. Acta Agraria Kaposváriensis, 8(2), 33-40. https://journal.uni-mate.hu/index.php/aak/article/view/1696

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

<< < 1 2