Két eltérő takarmányváltási módszer hatásának vizsgálata az előnevelt süllő (Stizostedion lucioperca L.) növekedésére
Kulcsszavak:
süllő, takarmányváltás, intenzív nevelésAbsztrakt
Természetes vizeinkben, halastavainkban a süllő termelés fokozásánál az együk nehézséget a megfelelő méretű ivadék előállítása jelenti. A süllő legveszélyeztetettebb korosztályainak- az embrió, zsenge és a fiatal ivadék életlehetőségeit kell emberi beavatkozásokkal segítenünk a termelés során. Ez az előnevelt méret eléréséig biztosított a tavi körülmények közt, azonban a fiatal ivadék termelésének növelésére az együk lehetséges megoldás a tavi előnevelt ivadék intenzív továbbnevelési technikájának kidolgozása lehetne. Vizsgálatainkban (1999, 2000 és 2001) a tavi előnevelt süllő élettelen táplálékra való átszoktatásának lehetőségét tanulmányoztuk a Kar Hallaboratóriumában található, intenzív recirkulációs rendszerben. A négyhetes kísérletek alatt a zooplanktonról darabolt hal etetésre való fokozatos és átmenet nélküli átállás hatását vizsgáltuk. Az eredményeink alapján megállapítható, hogy az előnevelt süllő intenzív továbbnevelése mindkét átállási módszer alkalmazásával megoldható. A termelési paraméterekben az alábbi különbségeket találtuk: a takarmányfogyasztásban (fokozatos átmenettel: 11,67 ± 1,04; átmenet nélkül: 7,75 ± 4,26 g/egyed), a takarmány- értékesítésben (2,84, illetve 5,2 g/g) P = 0,05 szinten, a tömeggyarapodásban
(4,38 ± 0,68 és 1,54 ± 1,02 g/egyed) P = 0,001 szinten bizonyult szignifikánsnak a különbség az átmenettel, továbbá az átmenet nélkül végzett takarmányváltás között. Az elhullásban (16,3%, illetve 22,2%) nem jelentős a különbség, és kannibalizmus csak az átmenet nélküli átállásban fordult elő, az első valamint a második héten (1,85, továbbá 5,55%).
Hivatkozások
Chesire, W. F., Steele, K. L. (1972). Hatchery rearing of walleye using artificial food. Progressive Fish-Culturist, 34(2), 96–99. https://doi.org/10.1577/1548-8640(1972)34[96:HROWUA]2.0.CO;2
Colesante, R. T., Youmans, N. B., Ziolkoski, B. (1986). Intensive culture of walleye fry with live food and formulated diets. Progressive Fish-Culturist, 48(1), 33–37. https://doi.org/10.1577/1548-8640(1986)48<33:ICOWFW>2.0.CO;2
Hilge, V. (1990). Observations on the rearing of perch-pike (Stizostedion lucioperca L.) in the laboratory. Archiv fur Fischereiwissenschaft, 40. 167–173.
Klein Bretteler, J. P. G. (1989). Intensive culture of pike-perh fry with live food. 203–207. In: Aquaculture- a biotechnology in progress. DePauw et al. (Eds) European Aquaculture Society, Bredene, 1220.
Kuipers, K. L., Summerfelt, R. C. (1994). Converting pond-reared Walleye fingerlings to formulated feeds: Effects of diet, temperature and stocking density. Journal of Apllied Aquaculture, 4(2), 31–57. https://doi.org/10.1300/J028v04n02_04
Molnár T., Hancz Cs., Molnár M., Stettner G. (2000). Néhány technológiai paraméter vizsgálata a süllő (Stizostedion lucioperca L.) intenzív nevelése során. Acta Agr. Kapos., 2. 85–94.
Ruuhijärvi, J., Virtanen, E., Salminen, M., Muyunda, M. (1991). The growth and survival of pike-perch (Stizostedion lucioperca L.), larvae fed on formulated feeds. 154–156. In: Larvi '91. P.Lavens et al. (Eds) EAS Special Publication 15. Gent.
Schlumberger, O., Proteau, J. P. (1991). Production de juveniles de sandre (Stizostedion lucioperca.). Aqua Revue, 36. 25–28.
Tasnádi R. (1983). Haltakarmányozás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 247–248.
Woynárovich, E. (1959). Erbrütung von Fischeiern in Sprühraum. Arch. Fisch.-Wiss., 10. 179–189.
Zakes, Z., Demska-Zakes, K. (1996). Effect of diets on growth and reproductive development of juvenile pikeperch, Stizostedion lucioperca (L.), reared under intensive culture conditions. Aquaculture-Research., 11. 841–845. https://doi.org/10.1046/j.1365-2109.1996.00801.x
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2002 Molnár Tamás, Hancz Csaba, Molnár Marcell, Stettner Gabriella

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
