A francia és az amerikai húsmarha kondícióbírálati rendszer összehasonlítása

Szerzők

  • Tőzsér János Szent István University, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences, H-2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. , Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.
  • Domokos Zoltán National Association of Hungarian Charolais Cattle Breeders, H-3525, Miskolc, Vologda út 1. , Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete, 3525, Miskolc, Vologda út 1.
  • Alföldi László Szent István University, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences, H-2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. , Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.

Kulcsszavak:

charolais fiatal bikák és tehenek, kondíció pontszám, francia és amerikai módszer összehasonlítása

Absztrakt

A francia (1–5 pont) és az amerikai (1–9 pont) kondíció bírálati rendszer eredményeit hasonlítottuk össze két charolais tenyészetben (A: fiatal bikák, n = 14, átlagélősúly:
522 kg; B: tehenek, n = 37, átlagélősúly: 644 kg) 2000-ben. Az A gazdaságban a következő testméreteket állapítottuk meg: marmagasság (120 cm), övméret (187 cm), ferde törzshosszúság (158 cm), herekörméret (33,7 cm). A francia módszer szerint az átlagértékek az alábbiak: 1,9 pont (bikák), 1,6 pont (tehenek). Az amerikai értékelésben viszont 5,5 pontot (bikák), ill. 3,7 pontot (tehenek) határoztunk meg. Mindkét kondícióbírálati rendszerben – a bikákra vonatkozóan – az összes relációban lényegében azonos tendenciájú korrelációs együtthatókat számítottunk a kondíciópontszám és a testméretek között (pl: francia módszer, kondíciópont-marmagasság: r = 0,62, P < 0,05; amerikai módszer, kondíciópont-marmagasság: r = 0,66%, P < 0,05). A két pontozási rendszer eredményei között számított korrelációk (bikák, r = 0,60, P < 0,05; tehenek,
r = 0,42, P < 0,01) arra hívják fel a figyelmet, hogy a két vizsgálati módszer teljesen nem helyettesíthető egymással. Igazolták, hogy a két értékelés eredményeinek átszámítására a regressziós módszer alkalmasabb az aránypár alapján történő számításhoz viszonyítva.

Információk a szerzőről

  • Tőzsér János, Szent István University, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences, H-2103 Gödöllő, Páter K. u. 1., Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.

    levelezőszerző
    tozser@fau.gau.hu

Hivatkozások

Agabriel, J., Giraud, J. M., Petit, M. (1986). Détermination et utilisation de la note d' état d' engraissement en élevage allaitant. Bul. Tech. C.R.Z.V. Theix, INRA, 66. 43–50.

Alföldi L., Domokos Z., Tőzsér J. (1999). Adatok charolais tehenek kondíciójának alakulására. A Hús, 2. 110–112.

Bocsor G. (1960). A magyar tarka marha. Akadémiai kiadó, Budapest, 371.

Bullock, D. (2000). Improving herd efficiency. Charolais Journal, October, 70–71.

Evans, D. G. (1978). The interpretation and analysis of subjective body condition score. Anim. Prod., 26(2), 119–125. https://doi.org/10.1017/S0003356100039520

Frood, M. J., Croxton, J. (1978). The use of condition scoring in dairy cows and its relationships with milk yield and live weight. Anim. Prod., 27(3), 285–291. https://doi.org/10.1017/S0003356100036175

Garel, J. P., Petit, M., Agabriel, J. (1988). Alimentation hivernale des vaches allaitantes en zone de montagne. INRA Prod. Anim., 1(1), 19–23. https://doi.org/10.20870/productions-animales.1988.1.1.4431

Horn A. (ed) (1976). Szarvasmarhatenyésztés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 196–199.

Nicoll, G. B. (1981). Sources of variation in the condition scoring of cows. Ir. J. Agric. Res., 20. 27–33.

Petit, M., Agabriel, J. (1993). Etat corporel des vaches allaitantes Charolaises: signification, utilisation pratique et relations avec la reproduction. INRA Prod. Anim., 6(5), 311–318. https://doi.org/10.20870/productions-animales.1993.6.5.4212

Richards, M. W., Spitzer, J. C., Warner, M. B. (1986). Effect of varying level of postpartum nutrition and body condition at calving on subsequent reproductive performance in beef cattle. J. Anim. Sci., 62(2), 300–306. https://doi.org/10.2527/jas1986.622300x

Statistica for Windows (1993). Release 4.5. StatSoft. Inc., USA

Tőzsér J., Agabriel, J., Domokos Z. (1995/a). Húshasznosítású tehenek kondíciópontozásának módszere Franciaországban. A Hús, 4. 223–225.

Tőzsér J., Nagy A., Gerszi K., Mézes M., Domokos Z., Kertész I., Fekete T. (1995/b). A herekörméret, a mellkasszélesség és mélység, valamint az élősúly fenotípusos összefüggésének változása az életkor függvényében charolais fajtájú tenyészbika-jelölteknél. Állattenyésztés és Takarmányozás, 3. 203–210.

Tőzsér J., Gábor Gy., Domokos Z., Alföldi L., Zándoki R., Sváb L., Kovács T., Miliczki L. (2000). Charolais tenyészbika-jelöltek teljesítményének értékelése. XXVIII: Óvári Tudományos Napok, „Az élelmiszergazdaság fejlesztésének lehetőségei”, Mosonmagyaróvár, október 5–6, I. 291–295.

Wilson, D. E. (1996). Angus mature cows size genetic evaluation. Angus Journal, March, 8.

Vizcarra, J. A., Wettemann, R. P., Spitzer, J. C., Morrison, D. G. (1998). Body condition at parturition and postpartum weight gain influence luteal activity and concentration of glucose, insulin, and non esterified fatty acids in plasma of primipaous beef cows. J. Anim. Sci., 76(4), 927–936. https://doi.org/10.2527/1998.764927x

Wellmann O. (1930). A szimentáli és magyar pirostarka tenyészmarhák bírálata. Állattenyésztők Lapja, 76.

Wellmann O. (1940). A szarvasmarhák bírálata és törzskönyvezése. Budapest. 245.

Letöltések

Megjelent

2001-12-15

Hogyan kell idézni

Tőzsér, J., Domokos, Z., & Alföldi, L. (2001). A francia és az amerikai húsmarha kondícióbírálati rendszer összehasonlítása. Acta Agraria Kaposváriensis, 5(4), 39-47. https://journal.uni-mate.hu/index.php/aak/article/view/1594

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 > >>