A makk (Quercus branti), a Pistacia atlantica és a Pistacia khinjuk mag, mint új baromfitáp komponens metabolizálható energiatartalmának, ill. antinutritiv anyagainak meghatározása
Kulcsszavak:
makk, Pistacia atlantica, Pistacia khinjuk, metabolizálható energia, tanninAbsztrakt
Az Irán 3 különböző klímájú részéből származó makk, Pistacia atlantica és Pistacia khinjuk mag látszólagos, ill. valódi metabolizálható energiatartalmát, valamint antinutritív anyagait (tannin-, ureáz aktivitás) határozták meg, 55, 17 hetes kakassal végzett kísérlet során. Mindegyik klímából származó takarmány esetében 5 kakast 5 ismétlésben állítottak be, melynek során azokat egyéni ketrecekben tartották. A különböző takarmányok AME, AMEn, TME és TMEn értékét Sibbald (1989) módszerével határozták meg. A makk átlagos AMEn tartalma 14,08, míg a Pistacia atlanticaé 13,51, a Pistacia khinjuké pedig 17,33 MJ/kg volt. A makk tannintartalma 4,7%, a Pistacia atlanticaé 1,43%, a Pistacia khinjuké pedig 1,93% volt, mely értékek tekintélyesek a baromfitakarmányként történő felhasználás során. Mindegyik vizsgált esetben az ureáz aktivitás mértéke elhanyagolható volt.
Hivatkozások
Armstrong, W. D., Rogler, J. C., Featherston, W. R. (1974). In vitro studies of the protein digestibility of sorghum grain. Poult. Sci., 53(6), 2224–2227. https://doi.org/10.3382/ps.0532224
Baumgras, P. (1944). Experimental feeding of captive fox squirrels. J. Wildl. Mgt., 8(4), 296–300. https://doi.org/10.2307/3796023
De Boer, D. E., Bickel, H. (1988). Livestock feed resources and feed evaluation in Europe. Copyright, 1988.
Butler, L. G., Riedl, D. J., Lebryk, D. G., Blytt, H. J. (1984). Interaction of proteins with sorghum tannin: mechanism, specificity, and significance. J. Am. Oil Chem. Soc., 61(5), 916–920. https://doi.org/10.1007/BF02542166
Duncan, D. B. (1955). Multiple range and multiple F test. Biometrics, 11(1), 1–42. https://doi.org/10.2307/3001478
Gous, R. M., Kuyper, M. A., Dennison, C. (1982). The relationship between tannic acid content and metabolisable energy concentration of some sorghum cultivates. S. Afr. J. Anim. Sci., 12. 39.
Halley, J. T., Nelson, T. S., Kirby, L. K., York, J. O. (1986). The effect of tannin content of sorghum grain in poultry rations on dry matter digestion and energy utilisation. Arkansas Farm Res. Dept. of Agric. Publ. University of Arkansas, Fayetteville, AR 72701. (March–April) 80.
Hill, F. W., Anderson, D. L. (1958). Comparison of metabolisable energy and productive energy determinations with growing chicks. J. Nutrition, 64(4), 587–603. https://doi.org/10.1093/jn/64.4.587
Luis, E. S., Nelson, L. A. (1982). Nutrient composition and feeding value of proso millets, sorghum grains and corn in broiler diets. Poultry Sci., 61(2), 311–320. https://doi.org/10.3382/ps.0610311
Nelson, T. S., Stephenson, E. L., Burgos, A., Floyd, J., York, J. O. (1975). Effect of tannin content and dry matter digestion on energy utilisation and average amino acid availability of hybrid sorghum grains. Poultry Sci., 54(5), 1620–1623. https://doi.org/10.3382/ps.0541620
Ofcarcik, R. P., Burns, E. F. (1971). Chemical and physical properties of selected acorns. J. Feed Sci., 36(4), 576–578. https://doi.org/10.1111/j.1365-2621.1971.tb15133.x
Sabeti, H. (1994). Forest, Trees, and Shrubs of Iran. 2nd edition. Printed by Iran University of Science and Technology Press, 514–579.
Sibbald, I. R. (1989). Metabolisable energy evaluation of poultry diets, in: Cole, D. J. A., Haresign, W. (1989). (Ed) Recent developments in poultry nutrition 1989. (Tiptree, Essex, Anchor press Ltd). 12–26. https://doi.org/10.1016/B978-0-407-01513-5.50005-6
Wanio, W. W., Forbes, E. B. (1941). The chemical composition of forest fruits and nuts from Pennsylvania. J. Agric. Res., 62. 627.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2000 Ali Saffarzadeh, Vincze László, Csapó János
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
