A hortobágyi racka juh hizlalási- és vágási vizsgálata extenzív (I.) és intenzív (II.) körülmények között
Kulcsszavak:
hízékonyság, vágás, darabolás, csontozás, vágott test minősítésAbsztrakt
A hortobágyi racka juh mindkét színváltozatát összehasonlító fajtatesztben értékeltük extenzív és intenzív hizlalás során. Az összehasonlítást a magyar merinó, a német húsmerinó, a tejelő cigája, a cigája és a brit tejelő fajtákkal végeztük el. A hizlalási, vágási, darabolási és csontozási eredmények szignifikáns eltéréseit varianciaanalízissel vizsgáltuk. A hizlalás során a racka valamennyi vizsgált fajtánál lassabban gyarapodott, a faggyúzottsága pedig a legerőteljesebb volt intenzív körülmények között. A hús-csont arány, a racka csoportoknál, valamennyi vizsgált fajtával szemben kedvezőbb eredményt adott intenzív hízlaláskor, míg extenzív körülmények között a darabolás, csontozás során a rackák kedvezőbb hús-csont arányt adtak a tejelő cigájával szemben.
Hivatkozások
Andrews, R. P., Oerskov, E. R. (1970). The nutrition of the early weaned lamb. II. The effect of dietary protein concentration feeding level and sex on body composition at two live weights. J. Agric. Sci. Camb., 75. 19–26. https://doi.org/10.1017/S0021859600026009
Bedő S., Barcsákné Tóth G., Kovács G. (1984). A tömegtakarmányok etetésének hatása a hízóbárányok takarmányfelvételére és táplálóanyag értékesítésére. In: Nagyüzemi juhtenyésztés nemzetközi konferenciája. Magyar Agrártudományi Egyesület, Debrecen, 29–38.
Demberel, S. (1994). Az őshonos mongol juh bárányainak növekedése a kiszopott tej és a felvett takarmány mennyiségének függvényében. Állattenyésztés és takarmányozás, 43(1), 17–23.
Dransfield, E., Nute, G. R., Hogg, B. W., Walters, B. R. (1990). Carcass and eating quality of ram, castrated ram and ewe lambs. Animal-Production, 50(2), 291–299. https://doi.org/10.1017/S0003356100004748
Gabdullin, P. R. (1984). Meat quality of Romanov wethers. Zhivotnovodstvo, 8. 58–59.
Göhler, H. (1978). Untersuchungen zur Bestimmung der Körperentwicklung und des Schlachtkörperwertes bei Lämmern. KMU Leipzig, Dissertation B 130.
Hadjigeorgiou, I., Politis, I. (2004). Seasonal variation in non-specific immunity in relation to management and feeding practices in a semi-extensive dairy sheep farm in Greece. Small Ruminant Research, 53(1–2), 53–60. https://doi.org/10.1016/j.smallrumres.2003.09.001
Hankó B. (1954). A magyar háziállatok története ősidőktől máig. Művelt Nép, Budapest, 130.
Hassen, Y., Sölkner, J., Gizaw, S., Baumung, R. (2002). Performance of crossbred and indigenous sheep under village conditions in the cool highlands of central-northern Ethiopia: growth, birth and body weights. Small Ruminant Research, 43(3), 195–202. https://doi.org/10.1016/S0921-4488(02)00012-3
Jávor A., Kukovics S., Árnyasi M. (2002). Gondolatok a juhtenyésztés genetikai fejlesztéséhez. In: Innováció, a tudomány és a gyakorlat egysége az ezredforduló agráriumában. Debrecen, 55–60.
Kemp, J. D., Crouse, J. P. (1970). Composition of lamb carcass. J. of Anim. Sci., 30(3), 348–356. https://doi.org/10.2527/jas1970.303348x
Kempester, A. J. (1981). The problem of breed bias in commercial carcass classification and grading. Anim. Prod. Edinburgh – London, 32. 360–361.
Konczné Soós K., Solymosiné Kondor G., Szerdahelyi K. (1993): Húsipari ismeretek. Pannon Agrártudományi Egyetem, Állattenyésztési Kar, Kaposvár, 140.
Kukovics S., Balogh J., Domanovszky Á. (1984). Tömegtakarmány és legelő használata a corriedale F1 kosbárányok hizlalásában. In: Nagyüzemi juhtenyésztés nemzetközi konferenciája. Magyar Agrártudományi Egyesület, Debrecen, 87–97.
Küchenmeister, U., Ladegast, H., Ender, K. (1990). Schlachtkörper-bewertung und Klassifizierung bei Schafen und Rind. Fortschrittsbereichte für die Landwirtschaft und Nahrungsgüterwirtschaft. 28. 2. Akad., Der DDR, Berlin.
Lengyel A., Horn P. (1982). A rackajuh értékmérő tulajdonságai. In: Őshonos és honosult háziállatfajtáink genetikai sajátosságai. (szerk.: Csató L.) Kaposvár, 81–93.
Mezőszentgyőrgyi D. (2003). A juhtenyésztés fejlődésének technológiai és gondolkodásmódbeli lehetőségei. In: Az állattenyésztés szolgálatában. (szerk.: Jávor A.) DE ATC, Debrecen, 115–122.
Mihálka T., Balogh J. (1983). Eltérő takarmányozás hatása a juhhús minőségére. X. Vándorgyűlés. Veszprém, 52–61.
Morgan, J. A., Owen, J. B. (1973). The nutrition of artificially reared lambs. III. The effect of sex on the performance and carcass composition of lambs subjected to different nutritional treatments. Anim. Prod. Edinburgh, 16(1), 49–58. https://doi.org/10.1017/S0003356100034863
Snyman, M. A., Olivier, W. J. (2002). Productive performance of hair and wool type Dorper sheep under extensive conditions. Small Ruminant Reasearch, 45(1), 17–23. https://doi.org/10.1016/S0921-4488(02)00116-5
Suiter, R. J. (1983). Husbandry practices affecting body composition and meat quality in sheep. Proceedings os a seminar on measuring and marketing meat animals. Northam, Australia, 25–38.
Toldi Gy. (2003). Az S/EUROP minősítés és a juhok vágóértéke közötti összefüggés. Doktori értekezés. Kaposvár, 152.
Tshabalala, P. A., Strydom, E. C., Webb, E. C., de Kock, H. L. (2003). Meat quality of designated South African indigenous goat and sheep breeds. Meat Science, 65(1), 563–570. https://doi.org/10.1016/S0309-1740(02)00249-8
Veress L., Vadáné Kovács M., Lovas L., Vágvölgyi O., Radnai L., Makai B. (1984). Gyorshizlalású pecsenyebárányok hústermelő képességének vizsgálata. (I. Magyar merinó fajtában). Állattenyésztés és takarmányozás, 33(1), 57–67.
Vrakii, V. F., Gushchin, S. N. (1985). The effect of time of castration of Romanov rams on their meat production. Zhivotnovodstvo, 10. 32–33.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2007 Nagy László, Gáspárdy András, Toldi Gyula, Bodó Imre, Komlósi István
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
