A Staphylococcus aureus tőgygyulladás által okozott gazdasági veszteségek számszerűsítése egy nagyüzemi holstein-fríz tehenészetben
Kulcsszavak:
Staphylococcus aureus, tejelő szarvasmarha, tőgygyulladás, gazdasági veszteségek, modellszámításAbsztrakt
A fejlett szarvasmarhatartással rendelkező országokban és a hazánkban elvégzett felmérések alapján a tejelő szarvasmarha ágazatban a betegségek közül állományszinten a tőgygyulladások okozzák a legnagyobb gazdasági veszteséget. A tőgygyulladás kóroktanát elemezve elmondható, hogy az elmúlt évtizedekben elterjedtek a számos antibiotikumnak ellenálló baktériumfajok, és ezek közül napjainkban a Staph. aureus felelős a tőgygyulladások igen nagy hányadáért a tejtermelő gazdaságok többségében. A Staph. aureus fertőzöttség közvetlen következménye, hogy a fertőzött állatok tejtermelése csökken, és a termelt tej minősége is oly nagymértékben romlik, hogy a fertőzött teheneket fejő tehenészetben hosszabb távon lehetetlen minőségi tejet termelni. A cikk modellszámítást mutat be a Staph. aureus miatti tőgygyulladások által okozott éves állományszintű veszteségek számszerűsítésére. A vizsgálatokat egy átlagos hazai, nagyüzemi holstein-fríz tehenészetben végeztük 2001-ben és a Staph. aureus-pozitív tehenek termelési mutatóinak átlagadatait hasonlítottuk össze az egészséges tehenek (kontroll csoport) átlagadataival. A számításokhoz a vizsgált telepre jellemző naturális és ökonómiai adatokat vettük figyelembe. A számításaink eredményei szerint a Staph. aureus fertőzött tehenek átlagosan éves szinten 583 kg-mal kevesebb tejet termelnek, és az általuk termelt tej szomatikus sejtszáma is több mint kétszerese az egészséges állatokénak, meghaladja a 400 ezer SCC/ml-t. Az 53 Staph. aureus-pozitív tőgygyulladásos tehén által okozott éves veszteség a vizsgált telepen több mint 5 millió Ft! Az éves veszteség fertőzött tehenenként közel 100.000 Ft! A tejárbevételcsökkenés felelős ezen veszteségek 59%-ért, 39%-ért az idő előtti selejtezés okolható, míg a jól kimutatható gyógykezelési költség a veszteségeknek csupán 2%-át teszi ki.
Hivatkozások
Antal L., Kerényi J., Katona F., Lejtényi Gy. (1998). Telepspecifikus tőgyegészségügyi és tejhigéniai komplex program az ellenőrzött tehenészetekben, módszerek és eredmények. Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft., Gödöllő, 5–6.
Assche, J. (2000). A tej mennyiségi növelése és minőségi javítása. (Increasing the quantity of milk and improving its quality) Holstein Magazin, 8. 22–23.
Dijkhuizen, A.A., Morris, R.S. (1997). Animal Health Economics. University of Sydney, Sydney, 35–39.
Kasche, S. (1995). Pathogenese und Therapie der Staphylokokkenmastitis des Rindes. Eine Literaturstudie Inagurual Dissertation zur Erlangung des Grades eines Doctor Mediciniae Veterinariae durch die Tierärztliche. Hochschule Hannover, Hannover, 40–48.
Markus G. (2001). Tőgyegészségügyi állományprogramok tervezése és kivitelezése tejelő tehenészetekben. Magyar Buiatrikus Kongresszus, Balatonfüred, 7–13.
Ózsvári L. (2000). Modellszámítás a tőgygyulladás által okozott veszteségek nagyságának számszerűsítésére. Vision-2000 III. Kongresszus, Gödöllő, 334–337.
Simon F., Szita G., Merényi I. (2000). Tőgyegészség és tehéntejminőség. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Soltész A. (2001). Tőgygyulladások az ellés utáni időszakban és ennek hatása az állomány tőgyegészségügyi helyzetére. Magyar Buiatrikus Kongresszus, Balatonfüred, 24–27.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2003 Ózsvári László, Illés Csaba B., Fux Attila, Bíró Oszkár
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
