A testösszetétel becsülhetőségének összefüggései sertések sajátteljesítmény- és ivadékvizsgálatában

Szerzők

  • Csörnyei Zoltán National Institute For Agricultural Quality Control, H-1024 Budapest, Keleti K. u. 24. , Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, 1024 Budapest, Keleti K. u. 24.
  • Pfaff V. National Institute For Agricultural Quality Control, H-1024 Budapest, Keleti K. u. 24. , Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, 1024 Budapest, Keleti K. u. 24.
  • Radnóczi László National Institute For Agricultural Quality Control, H-1024 Budapest, Keleti K. u. 24. , Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, 1024 Budapest, Keleti K. u. 24.
  • Novozánszky Gábor National Institute For Agricultural Quality Control, H-1024 Budapest, Keleti K. u. 24. , Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, 1024 Budapest, Keleti K. u. 24.

Kulcsszavak:

testösszetétel, sertés, sajátteljesítmény- és ivadékvizsgálat

Absztrakt

Az EUROP ÜSTV számítási módszere a korábbiaktól eltérően a színhús becslésen alapul. A színhús becslésnek azonban ennél megbízhatóbbnak tartott módja az ivadékteljesítmény vizsgálatban végzett vágóhídi minősítés során kapott színhús becslés, ami viszont jóval költségesebb. Vizsgálatainkban ezért arra kerestük a választ, hogy az EUROP ÜSTV során felvett adatok a vágóhídi FOM készülékkel mért adatokkal milyen összefüggést mutatnak. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a kapott eredmények hogyan viszonyulnak a hízékonysági és vágási teljesítményvizsgálat értékelésében kulcsszerepet kapó más paraméterekhez. Összesen 181, az Atkári Teljesítményvizsgáló Állomáson 2000-ben vizsgált állat adatait dolgoztuk fel, négyféle színhús becslési technikát alkalmazva: EU ÜSTV élő állaton a vágás előtti napon, EU ÜSTV elvégzése a vágott féltesten. FOM és ZP színhús becslés. A négy színhús százalék egymással való korrelációs kapcsolatai r = 0,6–0,8 értéket mutattak. Azonos becslési módszeren belül a számított és a mért értékek között általában szoros kapcsolatokat találtunk, A szalonna méretek között a különböző becslési eljárások esetében is viszonylag erős volt a kapcsolat. Ezzel szemben a ZP hús méret és a karajvastagságok, különösen az ultrahanggal mért karaj gyengébb korrelációkat mutatott. Az elvégzett vizsgálatok alapján a különböző mérési technikák megfelelőnek bizonyultak a színhús becslésére, emellett további együttes hatáselemzések elvégzéséi tartjuk szükségesnek.

Hivatkozások

Csató L., Radnóczi L., Farkas J. (1990). A mérési pontosság növelésének szükségessége a hazai sertésivadék-vizsgálatban. Szaktanácsok, 3–4.15–19.

Debreceni S., Fehér L., Horváth Z., Joó T., Klosz T., Radnóczi L. (1995). Sertések vágás utáni EU-konform minősítése. GATE Mg. Szaktanácsadási és Kutatásszervezési Intézete. 18–19.

Gibson, J. P., Nadarajah, K., Aker, C. A., Ball, R. O. (1996). Prediction of Carcass Lean Yield Traits from Live Animal Ultrasound Measurements. Ontario Pork Carcass Appraisal Project. Symposium. 21–26.

Horn P., Csató L. (1984). Jelentés „A különböző fajtájú sertéspopulációk tenyészértékbecslésének továbbfejlesztése” című kutatási-fejlesztési témában végzett munkáról. 2.

Kovách G., Vágvölgyi O. (1992). Jelentés „A vágósertések műszeres minősítésének fejlesztése” című kutatási témáról. 20–21.

Letöltések

Megjelent

2001-10-15

Folyóirat szám

Évf. 5 szám 3 (2001): Acta Agraria Kaposváriensis

Rovat

Cikkek

License

Copyright (c) 2001 Csörnyei Zoltán, Pfaff V., Radnóczi László, Novozánszky Gábor

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

Hogyan kell idézni

Csörnyei, Z., Pfaff, V., Radnóczi, L., & Novozánszky, G. (2001). A testösszetétel becsülhetőségének összefüggései sertések sajátteljesítmény- és ivadékvizsgálatában. Acta Agraria Kaposváriensis, 5(3), 41-49. https://journal.uni-mate.hu/index.php/aak/article/view/1589

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei