A testösszetétel becsülhetőségének összefüggései sertések sajátteljesítmény- és ivadékvizsgálatában
Kulcsszavak:
testösszetétel, sertés, sajátteljesítmény- és ivadékvizsgálatAbsztrakt
Az EUROP ÃœSTV számítási módszere a korábbiaktól eltérően a színhús becslésen alapul. A színhús becslésnek azonban ennél megbízhatóbbnak tartott módja az ivadékteljesítmény vizsgálatban végzett vágóhídi minősítés során kapott színhús becslés, ami viszont jóval költségesebb. Vizsgálatainkban ezért arra kerestük a választ, hogy az EUROP ÃœSTV során felvett adatok a vágóhídi FŐM készülékkel mért adatokkal milyen összefüggést mutatnak. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a kapott eredmények hogyan viszonyulnak a hízékonysági és vágási teljesítményvizsgálat értékelésében kulcsszerepet kapó más paraméterekhez. Összesen 181, az Atkári Teljesítményvizsgáló Állomáson 2000-ben vizsgált állat adatait dolgoztuk fel, négyféle színhús becslési technikát alkalmazva: EU ÃœSTV élő állaton a vágás előtti napon, EU ÃœSTV elvégzése a vágott féltesten. FŐM és ZP színhús becslés. A négy színhús százalék egymással való korrelációs kapcsolatai r=0,6-0,8 értéket mutattak. Azonos becslési módszeren belül a számított és a mért értékek között általában szoros kapcsolatokat találtunk, A szalonna méretek között a különböző becslési eljárások esetében is viszonylag erős volt a kapcsolat. Ezzel szemben a ZP hús méret és a karajvastagságok, különösen az ultrahanggal mért karaj gyengébb korrelációkat mutatott. Az elvégzett vizsgálatok alapján a különböző mérési technikák megfelelőnek bizonyultak a színhús becslésére, emellett további együttes hatáselemzések elvégzéséi tartjuk szükségesnek.
