A nyúl fülrühösség kezelésének összehasonlító vizsgálata és a gyógyszeres megelőzésben érvényesülő járványtani szempontok

Szerzők

Kulcsszavak:

nyúl, Psoroptes cuniculi, ivermectin, diazinon, tetrametrin

Absztrakt

Fülrüh atkákkal (Psoroptes cuniculi) természetesen fertőződött nyúl állományban egyszeri, ill. kétszeri kezelés esetén vizsgáltam az ivermectin [Ivomec inj. (MSD AgVet)], tetrametrin [Neostomosan (Sanofi PHYLAXIA)] és a diazinon [Neocidol (NOVARTIS)] készítmény hatékonyságát. A fertőzöttség mértékét az otoszkóppal és szabadszemmel látható fül belső felületének pörkös elváltozása alapján becsültem meg és 0–10-ig terjedő szubjektív skálán értékeltem. A kísérlet során vizsgáltam a növendékek testtömeggyarapodása és a kezelések közötti összefüggést, az anyák kezelésének hatását az xitódjaik fertőzöttségére, továbbá a kezelések költséghatékonyságát és gyakorlati alkalmazhatóságuk szempontjait. Az ivermectin inj. bizonyult a leghatékonyabbnak, a külsőleges szerek közül pedig a Neocidolt találtam jobbnak a fülrühösség kezelésére. Az ismételt alkalmazás hatékonyabb volt az egyszerinél. Az anyák fertőzöttségi értékeiből 70%-os biztonsággal becsülhető az utódok állapota (R2 = 0,74). Az anyák állományszintű kezelését követően az 1, 3 és 5 hónap múlva vizsgált növendékek egyre magasabb fertőzöttségi értékekei mutatlak. A kísérleti eredmények, valamint elméleti, gyakorlati és ökonómiai meggondolás alapján ajánlatos az anyák ivermectin injekciós (200 µg/ttkg) kezelése programszerűen évi 4 x 2 alkalommal a fertőzési lánc megszakítása érdekében.

Információk a szerzőről

  • Donkó Tamás, Pannon University of Agriculture, Faculty of Animal Science, H-7400 Kaposvár, Guba S. u. 40., Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kar, 7400 Kaposvár, Guba S. u. 40.

    tdonko@atk.kaposvar.pate.hu

Hivatkozások

1998. évi XXVIII. Törvény az állatok védelméről és kíméletéről.

Állategészségügyi szabályzat 41/1997. (V.28.) FM rendelet.

Arlian, L. G., Kaiser, S., Estes, S. A., Kummel, B. (1981). Infestivity of Psoroptes cuniculi in rabbits. American Journal of Veterinary Research, 42(10), 1782–1784. https://doi.org/10.2460/ajvr.1981.42.10.1782

Curtis, S. K. (1992). Diagnostic exercise: moist dermatitis on the hind quarters of a rabbit. Laboratory Animal Science, 41(6), 623–624.

Cutler, S. L. (1998). Ectopic Psoroptes cuniculi infestation in a pet rabbit. Journal of Small Animal Practice, 39. 86–87. https://doi.org/10.1111/j.1748-5827.1998.tb03599.x

Kamboj, D. S., Khahra, S. S., Singh, P. J., Nauriyal, D. C. (1995). Comparative efficacy of various acaricides against psoroptic mange in rabbits. Indian Journal of Veterinary Medicine, 15(1), 53.

Kassai, T., Békési, L. (1993). Felmérés az állati parazitózisok magyarországi elterjedtségéről. Magyar Állatorvosok Lapja, 12. 721–730.

Okerman, L. (1994). Diseases of the skin. Diseases of Domestic Rabbits. Oxford Blackwell Scientific, 52–53.

Papp, Z., Rafai, P., Vetési, F., Takács, Gy., Dobrosi, Gy. (1990). A nyulak középfülgyulladása és az egyes termelési mutatók alakulása közötti összefüggés tanulmányozása. 2. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár.

SPSS® FOR WINDOWSTM (1996). Version 7.5, Copyright SPSS Inc.

Stein, S., Walshaw, S. (1996). Rabbits. Handbook of Rabbit and Rodent Medicine. Oxford Pergamon, 183–217.

Varga, I. (1990). Paraziták okozta betegségek. Házinyúl-egészségtan. Szerk. Vetési, F. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 227–229.

Vörös, G. (1992). A nyulak rühessége. Kistermelők Lapja, 36(12), 27.

Yeates, J. W. G. (1994). Rabbit mite infestation. Veterinary Record, 134. 359–360. https://doi.org/10.1136/vr.134.14.359

Letöltések

Megjelent

1999-02-15

Hogyan kell idézni

Donkó, T. (1999). A nyúl fülrühösség kezelésének összehasonlító vizsgálata és a gyógyszeres megelőzésben érvényesülő járványtani szempontok. Acta Agraria Kaposváriensis, 3(1), 41-49. https://journal.uni-mate.hu/index.php/aak/article/view/1351

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei