A takarmányhoz kevert zsír minőségének hatása brojlercsirkék teljesítményére és testszöveteik zsírsavösszetételére
Kulcsszavak:
takarmányzsírok, brojlercsirke, zsírsavak, takarmányértékesítés, testösszetételAbsztrakt
Kísérleteket végeztünk annak érdekében, hogy megvizsgáljuk a takarmányhoz adott eltérő eredetű zsírok hatását a brojlercsirkék teljesítményére, ill. testszöveteik zsírsavösszetételére. Napraforgó- és lenolajat (növényi eredetű), halolajat (tengeri eredetű), valamint marhafaggyút (állati eredetű) kevertünk a csirkék takarmányához 40 g/kg mennyiségben úgy, hogy azok energia-, (12.4±0.2 MJ/kg), ill. fehérjetartalma (195 g/kg nyersfehérje) közel azonos maradjon a zsírkiegészítést nem tartalmazó kontroll csoportéval. Harminc napos hizlalási időszakot követően mértük az állatok súlygyarapodását és takarmányértékesítését valamint meghatároztuk a mellizom, ill. a hasűri zsírszövet zsírsavösszetételét. Az eltérő zsírok etetését követően mért súlyparapodási értékek között csak a növényi olajok és a marhafaggyú összehasonlításában tapasztaltunk szignifikáns különbséget (P<0.001). A takarmányértékesítésben eltérések nem mutatkoztak. Jelentős különbségek voltak ugyanakkor a csirkék mellizomzatában és a hasűri zsírszövetben deponált lipidek zsírsavösszetételében. A növényi olajok és a halolaj növelte (P<0.001), a marhafaggyú ugyanakkor csökkentette (P<0.001) a többszörösön telítetlen zsírsavak (PUFA) összes koncentrációját a kontrollhoz viszonyítva. A PUFA összmennyisége azonban magasabbnak mutatkozott a vizsgált szövetekben a növényi olajok takarmányozását követően mint a halolaj etetésekor. A hosszú szénláncú n-3 zsírsavak (C22:6n-3, C22:5n-3, C20:5n-3) mennyisége jelentősen megnövekedett a halolaj takarmányozását követően, főként az izomszövetben. Az összes egyszeresen telítetlen (MUFA) és telített zsírsavak koncentrációja a marhafaggyú etetése után bizonyult legnagyobbnak.
