Kihívások és lehetőségek a Buenos Aires metropolisztérség zöldhálózatának fejlesztésében
DOI:
https://doi.org/10.36249/4d.49.5729Kulcsszavak:
Buenos Aires, zöldhálózatAbsztrakt
Buenos Aires metropolisztérsége 12 millió embernek nyújt otthont. Az agglomeráció 3800 km2 területet ölel fel, a nagyvárosi kerületek mellett 24 szomszédos és 6 kapcsolódó települést foglal magába. Buenos Aires más nagyvárosi metropolisztérségekhez hasonlóan komplex tervezési, fenntartási és menedzs-mentproblémákkal küzd a zöldhálózatok védelmét, fejlesztését illetően.
Buenos Aires intenzív növekedése 1880 után indult meg. Sokáig koncentrikus körök mentén terjeszkedett, és a legintenzívebb növekedést 1949 és 1960 között produkálta. Az 1980-as évektől a beépített területek szigetszerű növekedése figyelhető meg a nagyváros körül. A piac vezérelte, átgondolatlan fejlesztések folyamatosan őrölték fel az ökológiai értékeket. A XX. század második felében több regionális léptékű terv foglalkozott a zöldhálózat védelmével és fejlesztésével, sajnos inkább kevesebb mint több sikerrel.
Az első átfogó, a város egészére kiterjedő parkrendszer kialakítását 1910-ben Benito J. Carrasco javasolta.
Az 1947-ben napvilágot látott “Plan Director para la Ciudad de Buenos Aires” tervet Le Corbusier ihlette, melynek elsődleges célja volt a fejlesztéseket a meglévő beépített területek mentén koncentrálni, és a köztes területeket természetszerű állapotban tartani (erdők, mezőgazdasági területek). Az 1962-es regionális léptékű terv Abercombie elvei alapján készült, s igyekezett korlátozni az árvízzel veszélyeztetett, alacsonyan fekvő területek beépítését. A terv sajnos nem érte el célját.
Az 1967 – 1969 között készült regionális tervben kidolgoztak egy 2000-ig mutató fejlődési forgatókönyvet, amiben a zöldfelületek megduplázását tűzték ki célul az agglomerációban. 2007-ben készült egy javaslat “Stratégia iránylevek Buenos Aires metropolistérségére” címmel, amely egy teljes zöldhálózat kialakítását és a zöldfelületek arányának növelését tűzte ki célul (2 m²/lakosról 8,3 m²/lakosra). Sajnos ezek a célok sem valósultak meg.
A zöldfelületeket leginkább az elégtelen hatósági szabályozás, a rapszodikus tervezéspolitikák és az engedély nélküli fejlesztések fenyegetik. Az árvízveszélyes és a közösségi tulajdonban lévő szabad területek megmaradása elsősorban annak köszönhető, hogy ezek valójában kevésbé alkalmasak fejlesztésre. Sajnos még így folyamatosan csökkennek ezek a szabad területek. A beépített területek folyamatos növekedése ellenére is fennmaradtak értékes zöldfelületek, amelyek fontos részei lehetnének a nagyváros zöldhálózatának. A Parana folyó deltavidéke Buenos Airestől észak-nyugatra, valamint a Rio de la Plata partja potenciális súlyponti területek lehetnek a jövőben, azonban a tervszerűtlen beépítés, az infrastruktúrafejlesztés komoly veszélyeztető tényezőt jelentenek.
Hivatkozások
Swanwick, C., Dunnett, N., & Woolley, H. (2003). Nature, Role and Value of Green Space in Towns and Cities: An Overview. Built Environment (1978-), 29(2), 94-106. Retrieved from http://www.jstor.org/stable/23288809
Green Infrastructure and Territorial Cohesion. The concept of green infrastructure and its integration into policies using monitoring systems. EEA Technical Report N° 18/2011. ISSN 1725-2237
Benedict & McMahon. Green Infrastructure: Smart Conservation for the 21st Century. SPRAWL WATCH CLEARINGHOUSE MONOGRAPH SERIES. The Conservation Fund. 2002 Pg. 5
"¿Qué es el Gran Buenos Aires?". National Institute of Statistics and Censuses. 2003-08-01. Archived from the original (PDF) on 2008-09-11. Retrieved 2018-05-18.
Barros, V. Global Climate Change and the Coastal Areas of the Río de la Plata. The International START Secretariat. 2005
Bhatta, B. Analysis of Urban Growth and Sprawl from Remote Sensing Data. Chapter 2. Springer Verlag. 2010
Morello, J., Mateucci, S. D., Rodríguez, A. Sustainable Development and Urban Growth in the Argentine Pampas Region. ANNALS, AAPSS, 590, November 2003
Pírez, Pedro. Buenos Aires: fragmentation and privatization of the metropolitan city. Environment & Urbanization Vol 14 No 1 April 2002
Fernández L.; Herrero, A. C.; Martín I.. (2009) Alteración de servicios ecológicos del urbanismo privado en la región metropolitana de Buenos Aires. XI Jornadas de Investigación del Centro de Investigaciones Geográficas y del Departamento de Geografía, 12 y 13 de noviembre de 2009, La Plata. Available at: http://www.fuentesmemoria.fahce.unlp.edu.ar/trab_eventos/ev.818/ev.818.pdf
Perahia, Raquel. Los actores públicos y privados y las transformaciones en la región metropolitana de Buenos Aires in: “Cuestiones territoriales en la región metropolitana de Buenos Aires”. Compiladoras Sonia Vidal-Koppmann y Raquel Perahia. Ediciones Facultad de Arquitectura y Editorial Nobuko, Buenos Aires 2010, ISBN 978-987-584-305
Gorelik, Adrian. La Grilla y el parque. Espacio público y cultura urbana en Buenos Aires, 1887-1936. Universidad Nacional de Quilmes, 1ª Edición 1998
Berjman, S. Comp. Benito Javier Carrasco: sus textos. Facultad de Agronomía, Universidad de Buenos Aires. Cátedra de Planificación de Espacios Verdes. 1997
Buzai, Gustavo. Buenos Aires 1869-1991: Análisis SIG de su evolución espacial. 1993
Suarez, Odilia. Planes y Códigos para Buenos Aires 1925-1985. Serie Ediciones previas. Ediciones FADU-UBA. 1994. ISBN: 950-29-0172-X
Ley Provincial Nº 8912/77 de Ordenamiento Territorial y Uso del Suelo.
Ley Provincial Nº 12.276/99, de Arbolado Público.
Ley Provincial Nº 12.704/01 “Paisaje Protegido de Interés Provincial" o "Espacio Verde de Interés Provincial” This could have been a very important legal instrument, related with the IUCN category 5, protected landscape. Sadly, the application of the law is very difficult because of the way it was implemented.
Garay et al. Lineamientos Estratégicos para la Región Metropolitana de Buenos Aires. Subsecretaria de Urbanismo y Vivienda. Dirección Provincial de Ordenamiento Urbano y Territorial. Pdf. pg. 267-264. 2007. http://www.mosp.gba.gov.ar/sitios/urbanoter/planurbana/Lineamientos_RMBA.pdf. Retrieved April 2018.
Huang, Conghong; Yang, Jun; Lu, Hui; Huang, Huabing; Yu, Le. Green Spaces as an Indicator of Urban Health: Evaluating Its Changes in 28 Mega-Cities. Remote Sensing. 2017, 9, 1266
Lanfranchi, G., Duarte, J. I., y Granero Realini, G. (enero de 2018). La expansión de los Grandes Aglomerados Urbanos argentinos. Documento de Políticas Públicas/Recomendación N°197. Buenos Aires: CIPPEC.
Zagare, V. M. E. (2014). Dichotomous Delta: between the natural and the metropolitan. The case of the Parana Delta, Argentina. Built Environment, 40(2), 213-229.
Fabricante, I., Minotti, P. and Kandus, P. (2012). Urbanizaciones cerradas en humedales. Análisis espacial en el Delta del Paraná y en las llanuras aluviales de sus principales tributarios en sector continental de la provincia de Buenos Aires, Argentina. Informe Técnico. Universidad Nacional de General San Martín (UNSAM) y Fundación Humedales / Wetlands International
Municipio de Tigre (2012). Plan de Manejo: Islas del Delta – Tigre.
Municipio de Tigre (2013) Ordenanza 3344/13 - Ordenamiento Territorial Particularizado para la Localidad Delta del Tigre.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Damián A. Pérez, Gisela I. Hidde, Valeria M. Micou, Martin F. Simonyan, Vanina G. Perreta del Missier
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
