A víz megjelenése a XIX. századi tájképi kertekben a kataszteri térképek tükrében

Szerzők

  • Gyurasza Miklós MATE, Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest, Kertművészeti és Kertépítészeti Tanszék https://orcid.org/0009-0002-9099-2340
  • Sárospataki Máté MATE, Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest, Kertművészeti és Kertépítészeti Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.36249/4d.72.5311

Kulcsszavak:

történeti kert, térkompozíció, vízarchitektúra, kertművészet

Absztrakt

A mai Magyarország területére eső tájképi kertek egyértelműen leolvashatók a Habsburg Birodalom kataszteri térképlapjairól. Jóllehet, ezek a térképek egy kiragadott, szűk időintervallum állapotát rögzítik, mégis nagyon jó áttekintést nyújtanak a XIX. század második felében létezett kertekről. A víz tájképi kerti alkalmazásának jelentőségét alátámasztja, hogy közel 40%-a az akkor térképen rögzített parkoknak rendelkezett olyan jelentős vízarchitektúrával vagy természetes vízzel, amelyet érdemesnek tartottak ábrázolni. Kutatásunk eredményeképpen fény derült arra, hogy a magyarországi tájképi kertek egy adott időszakában milyen szerepet kapott a víz, milyen megjelenési formái voltak, és a parkok elrendezésében hol kaptak helyet, valamint a vizes elemet adó tájképi kertek milyen– vármegyék szerinti – eloszlásban jelentek meg.

Szerző életrajzok

  • Gyurasza Miklós, MATE, Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest, Kertművészeti és Kertépítészeti Tanszék

    PhD-hallgató
    e-mail: miklos.gyurasza@gmail.com

  • Sárospataki Máté, MATE, Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest, Kertművészeti és Kertépítészeti Tanszék

    egyetemi docens, dr.
    e-mail: Sarospataki.Mate@uni-mate.hu

Hivatkozások

Ormos Imre (1955): A kerttervezés története és gyakorlata. Mezőgazdasági Kiadó: Budapest.

Rapaics Raymund (1940): Magyar kertek. Magyar Királyi Egyetemi Nyomda: Budapest.

Géczi János – Stirling János (szerk.) (1999): Régi magyar kertek, Művészetek Háza: Veszprém.

Stirling János (2008): Magyar reneszánsz kertek a XVI-XVII. században, Szent István Társulat: Budapest.

Lippay János (1966): Posoni kert. Akadémiai Kiadó: Budapest.

Sárospataki Máté (2014): Dendrológiai kertek a 19. századi magyarországi kertépítészetben. [PhD értekezés]. Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskola, Budapest. DOI: https://doi.org/10.14267/phd.2014014

Sárospataki Máté – Szabó Patrícia – Fekete Albert (2022): Future Role of Exotic Tree Species in Hungarian Built Heritage Environments. https://doi.org/10.3390/land11070984

Nádasy László Zoltán – Valánszki István – Sárospataki Máté (2023): Space Compositional Aspects Regarding the Importance of Trees in the Urban Landscape. https://doi.org/10.3390/plants12132581

Galavics Géza (1999): Magyarországi angolkertek. Balassi Kiadó: Budapest.

Buttlar, Adrian von (1999): Az Angolkert. Balassi Kiadó: Budapest.

Hajdu-Nagy Gergely (2011): Rusztikus építmények a magyar kertművészetben. [PhD értekezés]. Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskola, Budapest.

Arcanum Térképek https://maps.arcanum.com/hu (letöltés: 2024.02.01.)

Letöltések

Megjelent

2024-07-10

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

A víz megjelenése a XIX. századi tájképi kertekben a kataszteri térképek tükrében. (2024). 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat, 72, 14-27. https://doi.org/10.36249/4d.72.5311

Hasonló cikkek

121-130 a 146-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.