A Budapesti Tájépítészeti Kar 25 éves jubileuma

Visszatekintés és helyzetelemzés

Absztrakt

A cikk a 25 éves jubileumát ünneplő budapesti Tájépítészeti és Településtervezési Karról ad elemzést egy külső szemlélő, ill. kolléga szemével. A cikk természetesen nem tud teljes körű képet adni a karról, sokkal inkább egy más kulturális és tudományos háttérrel rendelkező kolléga benyomásait összegzi. 2012 óta rendszeres meghívott előadóként, vendégprofesszorként működöm a karon, és a nemzetközi – Erasmus vagy MLA, sőt olykor a magyar MA – képzés keretében tartok tervezéselméleti előadásokat, tervezést alapozó kutatás-módszertani gyakorlatokat, terepgyakorlatot (research based design). Az elemző áttekintés a cikkben tehát elsősorban az oktatóként szerzett benyomásokon alapszik, továbbá azoknak a vezető oktatóknak a szakmai segítségére tudtam támaszkodni, akikkel a képzési programok összeállítása során kapcsolatba kerültem: elsősorban Szilágyi Kinga, Bakay Eszter és Fekete Albert nevét kell említenem. Nemzetközi tapasztalataim – hallgatóként Wageningen és Berkeley, oktatóként és kutatóként Wageningen, Delft, Versailles és az utóbbi négy évben Budapest – szintén jó alapot jelentenek ehhez az összegző tanulmányhoz.
A cikket a szokottnál talán többször kellett átdolgozni, kiegészíteni, hogy a saját, a helyzetemből adódóan óhatatlanul szűkebb körű ismereteim alapján írt elemzést a budapesti kollégáktól kapott információk, adatok segítségével bővítsem, elmélyítsem. Az elemzés két nagy egységből áll. Az első rész a fejlődés, a múlt rövid áttekintése oktatási, kutatási és szervezeti aspektusból. Bár a tájépítészet oktatása Magyarországon sokkal régebben kezdődött, mint hogy az önálló kari szervezeti formát kapott volna, mégis a cikk a kari struktúra negyedszázados időszakára fókuszál. A második egység a Kar jelenlegi helyzetét, erősségeit vizsgálja, amelyben jelentős vonulatot képvisel a nemzetközi képzés – hasonlóan sok más tájépítészeti iskolához. A budapesti karon az angol nyelvű mesterszak – Master of Arts in Landscape Architecture and Garden Design, MLA – erősödése mellett az angol nyelvű doktori iskola is fejlődik.
Az egyik legfontosabb következtetés, hogy – a történeti és földrajzi adottságaira alapozva – a Karnak érdemes a közép- és közép-kelet-európai térség tájépítészeti tervezési hagyományaira fókuszálnia. A regionális adottságok fontosak lehetnek mind a leendő hallgatók perspektívái, mind a kutatási profil alakítása számára.

2. rész A tájépítészet erős kulturális beágyazottsága okán ennek a térségnek a sajátossága, a multikulturális történelem erős alapokat jelent a szakma számára és az európai kontextust is meghatározhatja. A szakmai múltra és a jelentős szaktörténeti alapokra építve a jövő egyértelműen a kutatás irányította tervezés, a tervezéselmélet és módszertan további fejlesztésében jelölhető meg.